24 találat a(z) szállító cimkére
Mikrogazdálkodói könyvelés esetén árfolyam Kérdés
Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Mikrogazdálkodói beszámolót és könyvelést készítek több cégnek, és a 398/2012. számú kormányrendeletben van egy rész, amit nem tudok értelmezni. „A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges akkor átlagárfolyamon”. Itt azt nem tudom értelmezni, hogy ezek szerint nem könyvelhetek FIFO módszer alapján, tehát a vevő kiegyenlítést a bankból úgy kell könyvelnem, hogy a vevő könyv szerinti értékén, és akkor a bankon keletkezik árfolyam-differencia? Illetve a szállítót is így kell könyvelnem a banki kiegyenlítés során? És a bankköltséget is napi MNB árfolyamon kell könyvelnem? Én eddig a bankba befolyt vevőt a napi MNB árfolyamon könyveltem, és utána a vevőn volt árfolyam-differencia, illetve a szállítót pedig könyv szerinti értéken (FIFO) alapján könyveltem a bankból. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Jánosi Hajni
Számlázás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Kiskereskedelmi partnereink között van olyan, aki a termékek egy részét úgy kívánja megvásárolni, hogy magánszemély nevére szóló számla kiállítását kéri. Felmerült bennünk a gyanú, hogy ezek a személyek nem léteznek, és az adatok (név, lakcím) hamisak, csak azt a célt szolgálják, hogy a kedvezménnyel megvásárolt árut a kiskereskedő úgy értékesíthesse, hogy nem kell az értékesítésről számlát kiállítania. A kiállításkor követ-e el szabálytalanságot a nagykereskedő, ha bebizonyosodik, hogy a partnere folyamatosan hamis adatokat szolgáltat a számla kiállításához? Kötelessége-e a nagykereskedőnek a vevő kilétéről megbizonyosodnia akkor, amikor nagykereskedelmi áron értékesíti a termékét? Kérném válaszuk során figyelembe venni azt a tényt is, hogy a NAV felé a számlaadásról a jövőben rendszeres jelentést kell kiállítania majd cégünknek, mivel a tevékenységi kör alapján jövőben pénztárgéphasználatra kötelezett lesz, de a pénztárgéphasználat helyett rendszeres jelentést fog küldeni a NAV felé. Köszönettel, Varga József
Szállítók kimutatása végelszámolás záró vagyonmérlegében Kérdés
Tisztelt Szakértő! Záró vagyonmérlegnél a zárónap utáni eseményeket – ha a mérlegkészítésig megtörtént a teljesítés, de a kifizetés nem – akkor A) kifizetettnek kell venni, és nem kimutatni a szállítónak, vagy B) úgy kell beállítani, mint amit még ki kell fizetni (és "szállítóként" mutatjuk be akkor is, ha a zárónap után már ki lett fizetve)? Válaszát előre is köszönjük. Tisztelettel.
Elévült vevő és szállító Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. az évfolyamán szeretne végelszámolással megszűnni. 2004-2008. időszakból rendezetlen vevő és szállító (mindkekettő tartozik egyenleggel, amire, mint kiderült, az akkori könyvelés nem fordított rá figyelmet). A 2014. év zárásakor szeretném rendezni a vevő, szállító folyószámlát. Kérdésem, hogy a kivezetéskor, ami egyéb ráfordítás a társasági adóban adóalapnövelő tételnek számít-e? Válaszukat köszönöm!
Kacifántos feladat a bankszámlaszám ellenőrzése Cikk
Kinek a felelőssége, ha a szállító a számláján nem a saját bankszámlaszámát tünteti fel és az átutalt pénz máshoz érkezik meg? Olvasói kérdésre Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
Üzemanyag-forgalmazók, szállítók és a kizárólag számlát adók adatszolgáltatása Esemény
2014. november 20.
Adatszolgáltatás, üzemanyag-forgalmazók, szállítók Esemény
2014. szeptember 22.
Adatszolgáltatás, üzemanyag-forgalmazók, szállítók Esemény
Ők késnek a szállítók kifizetésével Cikk
A számlák fizetésében és behajtásában fegyelmezettebbek, üzleti partnereik kiválasztásakor pedig körültekintőbbek lettek a nyugat-európai cégek, jelentősen javult az általános fizetési morál – derül ki az Atradius Fizetési Szokások Barométerének 2014-es kiadásából. Továbbra sem árt azonban az óvatosság a cégek részéről, hiszen a 2014-re várt alacsony mértékű nyugat-európai gazdasági fellendülés gyenge lábakon áll, a túlzott kockázatvállalás pedig csődhullámot idézhet elő.