15 találat a(z) szállítási díj cimkére

Többe kerülhet a lakásépítés a fuvardíjak növekedése miatt Cikk

Január elsejétől emelkedtek az útdíjak, új szakaszok kerültek be a tehergépjárművek fizetős rendszerébe, és nőtt a gázolaj jövedéki adója Magyarországon. Mindez nem hagyja érintetlenül az építőanyagárakat, mivel a szállítási díj legalább 5, de akár 25 százalékot is kitehet az építkezés helyszínére szállított építőanyag árából – írja közleményében az ÉVOSZ.

Szállítási díj és utánvét számlázása Kérdés

Szállítási díj és utánvét díj számlázása Kérdés

Térítés nélkül nyújtott szolgáltatás Kérdés

Úton lévő készlet Kérdés

Tisztelt Szakértő! A Társaság harmadik országból szerez be alapanyagot, ami hónapokon keresztül utazik, míg ideér Magyarországra. Ezen szállítások egy része, paritás alapján az évvégi záráskor úton lévő készletnek minősül. Egyik beszállító esetében előfordult, hogy az alapanyag értékét "no commercial value"-ként számlázták, vagyis a szerződés szerint az alapanyagért ellenértéket nem fizet a vevő (magyar cég), viszont a szállítási, biztosítási díj a vevőt terheli. Kérdésünk, hogy a szállítási és biztosítási díjakat úton lévő készletként (technikai számlán) vagy költségként kell kimutatni a beszámolóban? Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Előre is köszönjük a választ!

Anyagköltség elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdés eldöntésében szeretném kérni az Ön álláspontját: egy termelő társaság karbantartásához vásárolt anyagok esetében az anyagköltséggel együtt számlázott szállítási díj vagy fuvarköltség az anyagköltség részeként elszámolható-e, vagy csak az igénybe vett szolgáltatások között. Várom válaszukat! köszönettel!

Háromszögügylet kapcsolt vállalkozásnál Cikk

Háromszögügyletnek minősül-e az Adózóna olvasója által vázolt ügylet? Osztja-e a szállítási díj áfa szempontjából a termék sorsát? – kérdezte az Adózóna olvasója. Kelemen László adószakértő, jogász válaszolt.

Webáruház szállítási díj Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy webáruház, amely a termékeit a Magyar Postával vagy GLS-sel szállítja ki a megrendelőkhöz. Költségként a 815-re könyveljük. Amikor a számlát kiállítják a vevőnek, akkor a szállítási költség külön soron jelenik meg, de a számlán nem szerepel, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Rajta kell lennie ennek a megnevezésnek ilyen esetben is?

Könyv szállítási díjánakj áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy nonprofit vállalkozás könyvet értékesít, melyet MPL-lel szállíttat ki. Az MPL-től 27 százalékos áfás számlát kap. A vevőnek amikor kiszámlázza a könyvet 5 százalékkal, a szállítás díját 5 százalék vagy 27 százalékos áfával kell kiállítania? Válaszát előre is köszönöm.

Számlázás Kérdés

Tisztelt Szakértők! Vállalkozásunk főtevékenysége M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása lett. Belföldön forgalmazzuk termékeinket magánszemélyeknek és adóalanyoknak is. Bővítjük tevékenységünket sütemények gyártásával (teasütemények, linzer). Helyesen járunk-e el, ha a) a vevő a termékről nyomtatott sajtóhirdetés, szórólap formájában vagy a közösségi médiában (FB poszt) szerez tudomást, leadja rendelését telefonon,vagy elektronikus módon írásban, és a terméket közvetlenül kiszállítjuk. A vevő a kiszállítással egyidőben kapja meg a készpénzfizetési számlát, mely szállítási díjat nem tartalmaz. b) a vevő a termékről a közösségi médiában (FB poszt vagy egyéb hirdetés) szerez tudomást. A terméket kiszállíttatjuk postai küldeményként vagy csomagküldő szolgáltató igénybevételével. A vevő utánvéttel teljesíti fizetési kötelezettségét. Kizárólag gépi számlát lehet kiállítani? Hogyan alakulnak a dátumok? A teljesítés a postára adás dátumával egyezik meg? A számlán a szállítási díjat külön sorban tüntetnénk fel. A továbbszámlázandó szállítási költség felveszi a termék áfáját? A fentiek és a TEÁOR alapján (4791, 4799) nincs jelentési kötelezettség, mivel nem nyílt árusítást végző üzletben kerül sor az értékesítésre? A 4724 és 4636 TEÁOR pénztárgépköteles tevékenység. Megfelelő-e, ha nyugta helyett készpénzfizetési számlát állítunk ki (a vevő nevét és címét elkérjük a számla egyik kötelező elemeként ez elegendő)? A leírtak alapján kell-e adatot szolgáltatnunk a PTGSZLAH nyomtatványon? Köszönöm!

Számlázás Kérdés

Tisztelt Szakértők! Vállalkozásunk főtevékenysége Mns. egyéb élelmiszer gyártása lett. Belföldön forgalmazzuk termékeinket magánszemélyeknek és adóalanyoknak is. Bővítjük tevékenységünket sütemények gyártásával (teasütemények, linzer). A 4724 és 4636 TEÁOR kód pénztárgépköteles tevékenységek. Megfelelő-e, ha kiváltjuk készpénzfizetési számla kiállításával a nyugtaadási kötelezettséget (a vevő nevét és címét elkérjük a számla egyik kötelező elemeként feltüntetjük ez elegendő)? A leírtak alapján kell-e adatot szolgáltatnunk a PTGSZLAH nyomtatványon? Helyesen járunk-e el, ha a) a vevő a termékről nyomtatott sajtóhirdetés, szórólap formájában vagy a közösségi médiában szerez tudomást, leadja rendelését telefonon, vagy elektronikus módon írásban és a terméket közvetlenül kiszállítjuk. A vevő a kiszállítással egy időben kapja meg a készpénzfizetési számlát, mely szállítási díjat nem tartalmaz. b) A vevő a termékről a közösségi médiában (FB poszt, vagy egyéb hirdetés) szerez tudomást. A terméket kiszállíttatjuk postai küldeményként, vagy csomagküldő szolgáltató igénybevételével. A vevő utánvéttel teljesíti fizetési kötelezettségét. A számlát a termékkel együtt kapja. A készpénzfizetési számlán a szállítási díjat külön sorban tüntetnénk fel. A továbbszámlázandó szállítási költség felveszi a termék áfáját? A fentiek és a TEÁOR alapján (4791, 4799) nincs jelentési kötelezettség, mivel nem nyílt árusítást végző üzletben kerül sor az értékesítésre? Köszönöm válaszukat!

Postaköltség és futárdíj továbbszámlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég használtcikk- és csomagküldő kereskedelemmel foglalkozik. Különbözet szerinti adózással, globális nyilvántartással, de foglalkozik új termékek kereskedelmével is, amelynél az általános szabályok szerint adózik. Az eladott tételeket részben postán, részben különböző futárcégekkel szállíttatja ki az ügyfeleknek, akik a tétel vételárán felül megfizetik ennek a költségét is. A cég szállít belföldre, külföldre, EU-n kívülre is. A Magyar Posta által kibocsájtott, postabélyegről szóló számlák adómentes számlák, míg a futárcégek számlái áfás szolgáltatásokról szólnak. 1. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a cég a posta által kiszállított áruk esetében olyan számlát bocsájt ki, ahol az áru (különbözetis) mellett a postaköltség is különbözetisként szerepel? A postaszámlát pedig beteszi a cég a különbözeti árualapba. Úgy, hogy emellett a cég magánszemélyektől is vásárol vételi jeggyel postabélyeget is, melyet szintén postázásra használ fel. Így mind a számla, mind a postaköltség összege bekerül az árualapba és az eladási árba is. A futárdíjat pedig közvetített szolgáltatásként számlázza, áfásan. Így viszont a termékek áfája különbözetis lesz, a futárdíj pedig 27%-os. Így a termék áfája nem lesz azonos a szállítási díj áfájával. 2. Vagy az a helyes, ha mindkét fajta szolgáltatást közvetített szolgáltatásként, különbözeti áfásan vagy áfamentesen továbbszámlázzuk? Lehet-e ilyenkor áfamentesen továbbszámlázni, vagy különbözetisként kell? Be lehet-e tenni ilyenkor az árualapba?

EU-s árubeszerzés szállítási díja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy EU-s tagországból kapott számlán egyrészt szerepelnek termékek, másrészt ezek szállítási díja. Hogyan kell könyvelni az árubeszerzést (a szállítási díj is 814-es), valamint az A60-as bevalláson külön kell-e a tételeket feltüntetni (EU-s termékbeszerzés, illetve EU-s szolgáltatás igénybevétele)? A vállalkozás év közben sem mennyiségi, sem értékbeli nyilvántartást nem vezet, árubeszerzéseit a 8-as számlaosztályban számolja el.

Webáruház – közvetített szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy webáruház, amely eddig az alábbi gyakorlatot követte. Szerződése van a postával, hogy részére kiszállítja az árukat. A posta havonta állít ki számlát a havi szállítási költségekről, amit igénybevett szolgáltatásként könyvelnek. A szállítási díjat 10 ezer forint alatt a webáruház felszámítja, és azt a számlán szerepelteti, mely értékesítés árbevételeként kerül könyvelésre. (10 ezer forint felett nem számít fel szállítási díjat.) A szállítási díj közvetített szolgáltatás, mellyel a cég nem foglalkozott, az iparűzési adónál sem került levonásba. A fenti könyvelés mennyire állja meg a helyét, lehet-e ezért büntetni, hiszen több adót fizet mint kellene? A másik kérdésem az, hogy, ha a szállítási díjat, mint közvetített szolgáltatást szeretné elszámolni, mi a helyes megoldás? Gondolom, hogy az ÁFSZ-ben fel kell tüntetni, hogy a szállítási díj közvetített szolgáltatás, és a számlán is jelölni kell ennek tényét, de hogyan kell könyvelni (kontírozni) a posta havi számláját, főként annak tükrében, hogy nem az összes szállítási költség kerül továbbszámlázásra, csak a 10 ezer forint alatti vásárlásoké? Összegezve: mi lenne a helyes könyvelése egy webáruház szállítási díjának?

Szállítási díj Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. nyomdaipari termékeket állít elő, amiket igény szerint saját tulajdonú teherautóval ki is szállítanak a megrendelők felé. A szállítási díj a termékkel együtt minden esetben kiszámlázásra kerül a megrendelők felé. A termékek között van könyv is, ami az áfatörvény szerint 5 százalékos áfakulcs alá tartozik. A kérdésem, hogy ha ilyen termékeket szállítanak, akkor az ehhez kapcsolódó szállítási díjat is 5 százalékkal kell-e számlázni, mint a termékhez kapcsolódó járulékos költséget, vagy ez 27 százalékkal adózik?