13 találat a(z) részmunkaidős foglalkoztatás cimkére

Betegszabadság részmunkaidős foglalkoztatás esetén Kérdés

Három leggyakoribb kérdés munkába való visszatéréskor csed, gyed, gyes után – 1. rész Cikk

Munkavállalói oldalról sokféle kérdés megfordul az ember fejében, mikor gyermekvállalás után a munkába való visszatérést tervezi. Egyáltalán vissza kell-e vennie a munkáltatónak a munkavállalót? Milyen bért kap majd a dolgozó, miután lehet, hogy több évig nem dolgozott? Tud-e részmunkaidőben dolgozni, hogy ér majd délután időben a bölcsődébe, óvodába a gyermekért? Egyéni élethelyzetektől is függ, hogy mi a fontos számunkra, milyen lehetőségeink vannak a munkahelyünkön. Cikkünk első részében azt a három legjellemzőbb kérdést járjuk körbe, amikor a munkáltató visszavárja a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott munkavállalót.

Részmunkaidős foglalkoztatás: ezek a szabályok Cikk

Akár havi egy órás részmunkaidőben is meg lehet állapodni, e körben nincs korlátozás. A törvényben meghatározott esetben a munkáltató a munkavállaló kérelmére köteles biztosítani a részmunkaidős foglalkoztatást, máskor pedig a munkáltatónak kell tájékoztatnia a dolgozót a részmunkaidő lehetőségéről. A koronavírus-járvány miatt sok helyen kezdeményezték a napi munkaidő csökkentését, így érdemes áttekinteni az erre vonatkozó szabályozást.

Rokkantsági ellátás – járulkfizetés 2020. 07. 01-jétől Kérdés

A kisvállalatok likviditási támogatása a leghatékonyabb válságellenes eszköz az ifo szerint Cikk

A kis- és középvállalatoknak nyújtott likviditási támogatás a járvány miatt bekövetkezett gazdasági károk helyreállításának leghatékonyabb eszköze az ifo gazdaságkutató intézet felmérése alapján. A tanulmány megállapítása szerint az idei 4,4 százalékos globális GDP-csökkenést legkorábban 2022-re lehet kompenzálni.

Bértámogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! 8 órás teljes munkaidős foglalkoztatásról 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásra módosult a dolgozó munkaszerződése 2020. 04. 01-jétől. Bruttó bére 481 000 forintról 240 500 forintra változik. Számításunk szerint nettó bére az egyéni fejlesztési időre járó bérrel és a maximum bértámogatás összegével összesen 282 858 forint lesz az eredeti 319 865 forint helyett. Van-e a munkáltatónak ezen felül bérkiegészítési kötelezettsége, hogy a teljes munkaidős nettó összeget megkapja a dolgozó?

Itt az idő a munkaszerződések, cégszabályzatok felülvizsgálatára, illetve a munkavállalói kapacitás (újra)tervezésére! Cikk

Több munkaügyi kérdésben is reagálniuk kell a hazai cégeknek a január 1-jétől érvényes törvénymódosításokra. A gyermeket nevelőknél módosultak a részmunkaidős foglalkoztatás szabályai, míg a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése a 25 főnél nagyobb vállalkozásokat kivétel nélkül érinti. A változások követéséhez elengedhetetlen a munkaszerződések, cégszabályzatok felülvizsgálata, illetve a munkavállalói kapacitás tervezése, olvasható az Ernst & Young (EY) elemzésében.

Tévhitek a szabadság kiadásáról Cikk

Gyakori tévhit, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak arányosan jogosult szabadságra. A munka törvénykönyve nem tesz különbséget a szabadság mértéke tekintetében aszerint, hogy a foglalkoztatásra rész- vagy teljes munkaidőben kerül-e sor. Ilyenkor az a speciális, hogy hogyan kell kiadni a szabadságot egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, azaz, amikor a munkavállaló heti öt nap helyett például csak két napon végez munkát.

A részmunkaidős foglalkoztatás szigorítása ellen tiltakoznak Cikk

A részmunkaidős foglalkoztatás szigorítása ellen tiltakozik a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete, amely beadvánnyal fordult a román munkaügyi minisztériumhoz és a pénzügyminisztériumhoz, azt kérve, gondolják újra a törvényi előírásokat.

Új segítség nyugdíj előtt: meglesz a jogosultsági idő Cikk

A kormány jövőre indítja el a Nők 40+ programot, amellyel elősegíti az álláskeresőként nyilvántartott és döntően koruk miatt elhelyezkedési esélyekkel nem bíró nők foglalkoztatását, ezzel együtt a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges hiányzó jogosultsági idő megszerzését – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel.

Katás egyéni vállalkozó által alkalmazott bt.-beltag Kérdés

Tisztelt Szakértők! Katás egyéni vállalkozóként szeretnék egy bt.-s beltagot (egyedüli beltag) részmunkaidőben alkalmazni, akinek a főállása megszűnt. Ugye ezt megtehetem? Szükséges-e ebben az esetben a nem működő bt.-ben adót, illetve járulékot fizetnie? Üdvözlettel: Pintér Ágnes

Részmunkaidős bérkompenzáció Kérdés

Szochos adókedvezménnyel kapcsolatosan szeretnék szakmai segítséget kérni!A NAV-tól azt a tájékoztatást kaptam (igaz csak szóban), hogy bérkompenzáció esetén is arányosítani kell részunkaidős dolgozó esetén a kedvezmény alapját!Részmunkaidős foglalkoztatása esetén a garantált bérminimum részmunkaidőre jutó jövedelmét fizetjük a munkavállalónknak. ( konkrétan 57.000,- Ft –ot)A szocho kedvezményeknél a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt tudjuk ezen munkavállalónál érvényesíteni. Ez a 2011 évi CLVI. Törvény 460 §.Ezen törvény 463 § (5) viszont más is szerepel munkahelyvédelmi szocho kedvezményekről. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a 461 §-ban 462/B-462/E § -ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak a 462/F § -ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.Az én értelmezésemben ez a 463 § nem utal a 460 § korlátozására (szerintem akkor nem vonatkozik rá) viszont a NAV –tól azt a tájékoztatást kaptam (igaz csak szóban), hogy ebben az esetben is arányosítani kell!Vagy én nem jól értelmezem a törvényt vagy félretájékoztattak.Segítő válaszát előre is köszönöm.

Parragh az adóváltozásokról: a versenyszektor jövedelmi pozícióját 260 milliárd forinttal rontják. Cikk

Nehéz évet zárnak a magyar vállalkozások 2011-ben, és nem lesz jobb a helyzetük 2012-ben sem - nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek. Szerinte a hazai össztermék 2011-ben a korábbi várakozásokhoz képest kisebb mértékben, mindössze 1,5 százalékkal nő, a GDP jövő évi alakulása megbecsülhetetlen.