114 találat a(z) ráfordítás cimkére

Nyíltvégű pénzügyi lízing, alanyi áfamentes lízingbevevő esetén Kérdés

Céltartalék képzése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég 2019. évben kötött 1 éves szerződést partnerével egy projekt teljesítésére. 2019. évben részteljesítésekről havonta számlát állított ki partnere felé, azonban a vállalt munkával kapcsolatban a költségek jelentős része a 2020. évben merül fel, illetve azon alvállalkozókat, akik 2019. évtől dolgoztak a projekten, egy összegben 2020.nyarán fizeti ki. Így 2019. évben jelentős nyereség képződött a társaságnál. Kérdésem, hogy a cég képezhet-e ezen szerződéshez kapcsolódóan, a 2020. évben kiszámlázásra kerülő alvállalkozói teljesítések kifizetésére céltartalékot a 2019. évben? Illetve, amennyiben képezhető ezen jövőbeni költségekre céltartalék, a társasági adóról szóló törvény elismeri-e ráfordításként? Válaszát előre is köszönöm!

Kulturális rendezvény, adómentes juttatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk munkavállalóknak, munkavállaló hozzátartozóinak és ügyfeleinek is 10 000 Ft/fő értékben belépőjegyet adott 2019. december hónapban. A juttatásban részesülők nyilatkoztak, hogy tárgyévben a 149 000 forintot nem haladja meg ezen jogcímen kapott juttatásuk. (szja-törvény 1. sz. melléklet 8.28 b) pont alapján). Társaságunk nyilvántartást vezet az adómentes juttatásokról. Kérdésem, hogy a társasági adó szempontjából a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül-e az adott juttatás függetlenül attól, hogy kinek adtuk? Köszönettel!

Látvány-csapatsport közvetlen támogatása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a látvány-csapatsport közvetlen támogatásának lépéseiben. A támogatott összeg elszámolható ráfordításként és a fizetendő adót is csökkenthetjük vele? Előre is köszönöm a válaszát!

Véglegesen átadott pénzeszköz fejlesztési célra szakszervezet esetén Kérdés

Adott egy szakszervezet, amelynek van a tulajdonába egy nagyobb értékű ingatlan (üdülő). A szakszervezet ezt az ingatlant bérbe adja egy kft.-nek, amely azt üzemelteti. Az ingatlanon a kft. szeretne nagyobb beruházást végezni, nyílászárócserék, villamos vezetékek cseréje stb. A beruházás értéke kb. 15 millió forint. Mivel a szakszervezetnek is érdekében áll az ingatlan felújítása, szükségesek ezek a munkálatok, pénzügyileg részben (50%) kívánja finanszírozni. A szakszervezet milyen jogcímen adhat a kft. részére pénzt? Adhat véglegesen átadott pénzeszközt fejlesztési célra? A kft. természetesen nyilatkozna, hogy e nélkül is nyereséges, és megfizetné a 9 százalék társasági adót. Működhet ez? Ebben az esetben a szakszervezetnek kell valamilyen adót ezzel kapcsolatban fizetnie? A szakszervezet ezt ráfordításként tudja elszámolni? Ha nem működik, milyen más formában tud átadni pénzt erre a beruházásra?

Mikrogazdálkodó – értékvesztés Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy társaság pénzforgalmi áfa elszámolási módot választott. A mikrogazdálkodókra vonatkozó szabályok szerint készíti a beszámolóját és vezeti könyveit. Egyik vevője nem fizetett 2017-ben, a tartozás összege 100 ezer forint alatti volt. Ezért 2018-ban 365 nap elteltét követően értékvesztés került elszámolásra, ami behajthatatlan követelésként került könyvelésre és nem emelte az adóalapot. Az ügyvezető ügyvédhez/behajtó céghez fordult és ennek hatására 2019-ben érkezett pár ezer forintos összeg, majd következő hónapban újabb kis összeg. A banki jóváírás közleményében az szerepel, hogy „perköltség”. Az alábbi kérdésekben kérném szíves válaszukat: – Helyesen történt-e 2018-ban a könyvekből való kivezetés, és helyes-e, hogy a ráfordításként elszámolt összeggel a vállalkozás nem emelte meg az adóalapját a 2018. évi tao-bevallásában? – Amennyiben a jóváírásnál a banki közlemény „perköltség”, illetve „költségek megtérítése”, akkor perköltség megtérítése esetén a beérkezett összeg után merül-e fel áfafizetési kötelezettsége a társaságnak? Az ügyvédi iroda, illetve végrehajtó cég az ügy elvállalásakor megbízási díjat számított fel, melyet a kérdésbéli társaság kifizetett, vélhetően ennek áthárításaként érkezik a jóváírás. A könyvekben már nem szerepel a tartozás összege és az érkező összeg nem is egyezik meg a múltbéli tartozással, így ellenérték kiegyenlítéseként a társaság véleménye szerint ez nem könyvelhető. A kérdés röviden: kell-e áfát fizetni a befolyt összeg után

Hitelkamat elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék szakmai iránymutatást kérni. Ügyfélkörünkbe tartozó „A” és „B” társaság „C” társaság üzletészének megvásárlását 2016-ban banki hitelből finanszírozta. „A” és „B” társaság könyveiben a megvásárolt üzletrészt a befektetett pénzügyi eszközök között szerepeltettük, a hitelhez kapcsolódó kamatot pénzügyi ráfordításként könyveltük. 2019-ben „A”, „B” és „C” társaság beolvadt „D” társaságba, így jogutódként a bankkal szembeni kötelezettség „D” társaságra szállt át. „C” társaság tulajdonában egy olyan ingatlanrész állt, amely másik részének tulajdonosa „D” társaság volt. Az összeolvadás révén „C” tulajdonában álló ingatlan átkerült „D” társaság tulajdonába úgy, hogy az ingatlan-nyilvántartásban egy hrsz-on összevonásra került a két épületrész. „D” társaság tevékenysége 2016-os alapítása óta, így jelenleg is, és a következő néhány évben kizárólag az épület átalakítását-felújítását célzó beruházási tevékenység. Kérdésünk, hogy az eredetileg üzletrészvásárlást finanszírozó hitel kamata ebben az esetben „D” társaságnál tekinthető-e az ingatlanberuházáshoz kapcsolódó ráfordításnak, így növeli-e a beruházás bekerülési értékét? Szakértő segítségüket köszönjük, tisztelettel: Máté Istvánné

Üzletpolitikai kedvezmény Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. üzletpolitikai kedvezményt ad a vásárlóinak. Van olyan eset, amikor a számla végösszege nulla forint lesz, mert 100%-ban ad kedvezményt. A számlán az áru értékét teljes összegben feltünteti, utána pedig mínusz tétellel a kedvezményt. A kérdéseim: 1.) Az áfa ebben az esetben nulla forint lesz, ez nem mond ellent az áfatörvénynek? 2.) Az árueladásból származó bevételt az értékesítés árbevételeként kell kezelni, az üzletpolitikai kedvezményt véleményem szerint pedig egyéb ráfordításként, így a kedvezmény értékével az árbevétel szerintem nem csökkenthető, tehát nem az árbevételt csökkentem, hanem a ráfordítást növelem. Jól gondolom? 3.) Az üzletpolitikai kedvezménynek van valamilyen meghatározott fogalma? A scontó és a rabat (ezekkel tisztában vagyok) is kedvezmény, de az üzletpolitikai kedvezmény külön kategóriába sorolandó?

Beruházás járulékos költségeinek elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások egy több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben bérlők üzemeltetnek üzlethelyiségeket, melyeket az ingatlan felújítása miatt át kellett költöztetni az ingatlan más vállalkozás tulajdonában lévő részébe, melynek érdekében a beruházók bérleti szerződést kötöttek az ingatlanrész tulajdonosával, majd a bérlők igényei szerinti átalakításokat végeztek a bérbevett területen. Az átköltözés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. Kérdéseink: 1.) A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből kivezetni? 2.) Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? 3.) A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? 4.) Az épület közös tulajdonban lévő részein (például tartószerkezet, homlokzat) végzett helyreállítási munkák költségei teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. április 30-án megtörtént, amennyiben mód van rá, kérjük szíveskedjenek kérdésünkre rövid határidőn belül válaszolni. Szakértő segítségüket tisztelettel köszönjük.

Kicsalt pénzösszeg elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég tulajdonosát/ügyvezetőjét megtévesztették, eredeti céglogóval ellátott e-mail-ben akciós termékeket kínáltak neki megvételre egy nagymúltú cég nevében, akivel egyébként mindennapi üzleti/kereskedelmi kapcsolatban vannak. A csalók kérték, hogy az egyszeri rendkívül akciós kiárusítás ellenértékét utalja el egy bankszámlára. Mivel máskor is céges logóval ellátott e-mail-ben kapott értesítéseket az akciókról, ezért az ügyvezető jóhiszeműen eljárva, elutalta a pénzt. Majd két nap múlva, miután nem kapott értesítést a megvásárolt áru érkezéséről, elkezdett telefonálni, és akkor jött rá, hogy csalás áldozata lett. Rendőrségi feljelentést követően derült ki, hogy nem egyedi esetről van szó, más kereskedőktől is csaltak ki pénzt. A rendőrség időközben lezárta az ismeretlen tettesekkel szemben folytatott nyomozást, az átutalt pénzt így elvesztette a cég. A nyomozást lezáró jegyzőkönyvvel egyidőben a kicsalt összeget ráfordításként elszámoltuk a cégnél. Kérem segítségüket abban, hogy az összeget egyéb követelésként kell-e kimutatni mindaddig, amíg el nem évül, vagy helyesen tettük-e a ráfordításként való elszámolást? A ráfordításként elszámolt összeggel meg kell-e növelni a társasági adóalapot, tekintve, hogy így is nagy veszteség érte a céget?

Arányos áfa tárgyi eszköznél Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk adóköteles és adómentes tevékenységet is végez. A tevékenységek között a megosztott áfa le nem vonható részét ráfordításként számoljuk el az adott évben. Saját ingatlanberuházásba kezdtünk. Vegyes tevékenységek esetén a beszerzések áfája nem levonható, hanem gyűjteni kell, majd az aktiváláskor egy összegben le lehet vonni, a saját beruházás áfájának felszámításával és a levonható áfa éppen akkor aktuális arányos levonásával. A beruházásra vonatkozó le nem vonható áfát az eszközre kell aktiválni vagy ráfordításként kell elszámolni? Az áfaarányosítást göngyölítetten végezzük, havonta. A tárgyi eszköz áfájánál ezt hogyan lehet megvalósítani az év folyamán? Minden hónapban változtatni kell az eszköz értékén? A levonhatóságnál figyelembe kell venni az áfatörvény 135. paragrafusában foglalt korrekciót, mely ingatlan esetén 240 hónapig tart? Közel hasonlók a hónapok közötti arányszámok, de nagyobb beruházásnál már a kis eltérés is több tíz, vagy százezer forintot is eredményez. Módosítani szükséges az ingatlan áfáját havonta, vagy évente, vagy az aktiválás után már végleges marad a levonható áfa? Köszönettel.

Biztosító kártérítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Számviteli és adózás szempontjából szeretném az alábbiakban a segítségüket kérni. Autószerelő-műhely karambolos gépkocsik javítását is elvállalja, melynek költségét valamely biztosító társaság fizet ki. A biztosítónak benyújtott számla alapján kellene a teljes összeget kifizetnie, de mindig lehúz bizonyos tételeket, illetve avulást számol az alkatrészekre. Így csak részösszeget utal a gépkocsijavító társaság részére. Ezeket a tételeket a gépkocsi-tulajdonos sem hajlandó kifizetni, mert a karambol miatt kellett az alkatrészeket kicserélni és mivel biztosítása mindent fedez, nem fizeti ki a különbözetet. Így mindig fennmarad néhány tízezer forintos követelés, amit biztos, hogy nem fog kifizetni senki sem, és ezt már a kárrendezéskor lehet tudni. Mi a teendő ezzel az összeggel? Ráfordításként el kell számolni és adóalapot kell növelni, így az alkatrész árát sem kapta meg az autószerelő-műhely és még adóalap-növelő tétel is lesz? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel.

Idegenforgalmi adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság idegenforgalmi adó hatálya alá eső tevékenységet végez, de elmulasztotta az beszedni a vendégektől az idegenforgalmi adót. A törvény azt mondja, hogy ha nem szedte be, akkor is be kell fizetni, most ezt fogja tenni. A kérdés az, hogy ez a ráfordítás érvényesíthető-e a társaságiadó-alapnál, nem kell-e vele adóalapot emelni (mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, mivel nem szedték be az adót)? Köszönettel: Nagy Monika

Alapítvány értéklevél Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. támogatott egy alapítványt, telefonon történt a megkeresés. A támogatott összegről az alapítványtól kaptunk egy értéklevelet és mellé egy kinyomtatott végzést az alapítvány nyilvántartásba vételéről. Ez alapján elszámolhatjuk ráfordításként az összeget? Adókedvezményt érvényesíthetünk az összeg után? Köszönettel: Glückné

Elévült, illetve behajthatatlan követelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég a követelése meg nem fizetése miatt felszámolási eljárást indított az adós cég ellen. Ezt az eljárást időközben visszavonta, mivel más cégek is eljárást indítottak az adós ellen. Szeretném megkérdezni, hogy ezt be lehet-e tudni a követelés behajtására irányuló tevékenységnek? Elkövették azt a hibát, hogy a felszámolónak nem nyújtották be a követelésüket. Be lehet-e tudni ezt behajthatatlan követelésként, vagy egyéb ráfordításnak kell lekönyvelni, majd az adóalapot növelő összegnek kell tekinteni? Válaszát köszönöm.