186 találat a(z) pótbefizetés cimkére
Pótbefizetés visszafizetése tulajdonosváltozás esetén
Kérdés
Egy kft.-ben a 2010-es évben (saját tőke pótlása miatt) pótbefizetésre került sor. Akkor a tulajdonos 100 százalékban egy társaság volt. 2011-ben a kft. tulajdonosi szerkezetében változás történt. A korábbi tulajdonos eladta a tulajdonrészét 50-25 százalékban magánszemélyeknek, a 25 százalékát megtartotta. Az üzletrész-adásvételi szerződések nem rendelkeznek korábban teljesített pótbefizetésről. A 2013-2014. évek gazdálkodási adatai alapján a korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésre kerülhet. (Jelenlegi tulajdonosok részére?) A fenti ügylethez kapcsolódóan keletkezhet-e a tulajdonos magánszemélynek szja-, vagy bármilyen más adó-, járulékfizetési kötelezettsége? Ha igen, akkor mely jogszabály alapján, és mikor? Továbbá a társaságnak mint "kifizető"-nek van-e bármilyen levonási, bevallási és befizetési kötelezettsége, és milyen bizonylat alapján? Egyáltalán kifizetőnek minősülhet-e a társaság? Ha az üzletrész-adásvételi szerződés mégis tartalmaz a pótbefizetésről valamilyen megállapodást (például az üzletrész vételárában megbontották a pótbefizetésre és a pótbefizetés nélküli üzletrészre jutó ellenértéket), akkor hogyan alakul a magánszemély adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Köszönettel.
Végelszámolás
Kérdés
Egy kft. végelszámolás alatt van. Egy hitelezője van, aki magánszemély, de nem tulajdonos. Az eszközök, anyagok értékesítésre kerültek. A befolyt összeg 3 millió forinttal kevesebb, mint a hitel összege. Lehetséges megoldás-e, ha a tulajdonosok befizetik a 3 millió forintot? Így nem maradna tartozása a társaságnak, befejezhető lenne a végelszámolás. Ha igen, akkor milyen adó-, illetve illetékvonzata van a tagok által befizetett összegnek? Kérném szíves szakmai válaszukat.
Számvitel – pótbefizetés könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget kérnék pótbefizetés könyvelésében: Egy kft.-nek három tulajdonosa van (egyenlő tulajdoni és szavazati joggal). Novemberi taggyűlési jegyzőkönyv szerint a likviditási problémák kezelésére 1 millió forint pótbefizetést rendel el (30 napon belül kell teljesíteni). A három tulajdonosból kettő teljesítette, de a harmadik tag nagy valószínűséggel nem fogja (ő nemmel is szavazott a taggyűlésen). Hogyan könyveljem a pótbefizetést? Előírjam az 1 millió forintot, vagy csak a tényleges befizetést könyveljem?
Pótbefizetés visszafizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tulajdonosa részére vissza tudja fizetni a korábban a tulajdonos által a lekötött tartalékra (pénzben) teljesített pótbefizetés összegét úgy, hogy a visszafizetés után a saját tőke összege a hatályos jogszabályi feltételeknek továbbra is megfelel. A pénzben történő visszafizetés semelyik fél számára nem jár adó, illetve illetékfizetési kötelezettséggel. Ha a tulajdonos nem pénzben, hanem a befizetett összeggel azonos értékű ingatlan formájában kapja vissza a pótbefizetést a kft.-től, akkor keletkezik-e bármilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek vagy a tulajdonosnak? Köszönöm válaszát!
Készpénzfizetési korlát a tagi kölcsön esetében
Kérdés
A kft., bt. ügyvezetője ad tagi kölcsönt a cégének, amit később visszafizetnek. Ebben az esetben vonatkozik rá a 1,5 vagy az 1 millió forintos készpénzfizetési korlát (kapcsolt vállalkozás miatt)? A tagi kölcsön esetében (általában a kölcsönöknél) nincs ellenérték, mint a vevő-szállító esetében? Példaként: bankba a tag befizet 4 millió forint tagi kölcsönt, a visszafizetés készpénzben történik. Ebben az esetben mennyi a készpénzben visszafizethető összeg egyszerre? Ugyanez a kérdés, ha a tag a pénztárba fizet be 4 millió forint tagi kölcsönt? Vonatkozik rá a korlát?
Pótbefizetés bt.-tagoktól: van-e készpénzfizetési értékhatár?
Cikk
A bt.-tagok pótbefizetéssel fedeznék a társaság veszteségét, figyelembe kell-e venni ekkor az 1 millió forintos készpénzfizetési értékhatárt? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Pótbefizetés bt.?
Kérdés
Az új Ptk 3:183 § értelmében a társaság pótbefizetés mellett döntene, a veszteségek fedezetére. A probléma csak az,hogy a nevezett társaság bt. Tiltja-e bármi is, hogy taggyűlési határozat alapján a bt.-tagok a tagi betétek arányában pótbefizetést eszközöljenek a lekötött tartalék terhére? A pótbefizetés pénztáron keresztül történne, itt figyelembe kell-e venni az 1 milliós készpénz értékhatárt, a NAV felé való bejelentéshez?
Törzstőkecsökkentés után üzletrész-értékesítés
Kérdés
A kft.-nek több cég, és több magánszemély tulajdonosa van. Az évek folyamán a kft. jelentős veszteséget halmozott fel. A tulajdonosok a jegyzett tőke csökkentése mellett döntöttek (eredménytartalékkal szemben számolták el). 1. A tőkecsökkentés esetében a korábban teljesített pótbefizetést is kellett volna arányosan csökkenteni (a pótbefizetést pénzben teljesítették, és lekötött tartalékként került kimutatásra a kft. könyvelésében)? 2. Mivel a tőkecsökkentésnél jövedelem nem került kifizetésre a tagok részére, így a kft. nem számolt el semmiféle közterhet. Helyesen tették így? A tőkecsökkentést követően a társaság tőkeemelés mellett döntött. Sajnos az ebből származó forrást is felélte, és ismét tőkecsökkentést kellett elhatároznia és végrehajtania a tagoknak. Időközben a társaság tulajdonosi köre változott, mert egyes tulajdonok értékesítették az üzletrészüket. Jelentkezett a kft.-re egy vevő, aki rendkívül jelentős vételárat fizetne (a vételár jóval a kft. mérlege alapján reális vételár felett van). 3. A társaság jelenlegi magánszemély tulajdonosa, aki a kft. számára ismeretlen áron vette meg a tulajdonrészét a korábbi tulajdonostól, a tőkecsökkentést követően, egy esetleges eladás során mi után fog adózni, illetve a kft. mit tekintsen szja- és eho- alapnak? A magánszemély tulajdonosoknak nyilatkozni kell arról. hogy mennyiért jutottak hozzá jelenlegi tulajdoni részükhöz, vagy az szja és az ehoalapja a tulajdonosra jutó vételárrész az üzletrész névértéke közti különbözet lesz?
Kivaalap és a pótbefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! A kivaalap meghatározásánál korrekciós tényezőnek számít-e a pótbefizetés mint tőkebevonás, illetve tőkekivonás a visszafizetéskor? Könyvviteli nyilvántartása is hasonló, tőketartalék címén kell kimutatni. Ebben kérek megerősítést.
Pótbefizetés rendezése végelszámoláskor
Kérdés
Egyszemélyes társaság végelszámolásakor kötelező-e a pótbefizetést visszafizetni, ha ezt nem tudja a társaság felszámolásba kell átmenni? Van-e más megoldás, ami nem jár adó- vagy illetékfizetéssel, illetve hogyan minimalizálható ez? A következő ötleteim lennének ha ezek jogszabályba nem ütköznek. 1, Az illeték tv. 11. § (2) bek alapján ha a lemondás 150 ezer forintot nem haladja meg, nincs illeték izetési kötelezettség, és nem kell a NAV-nak sem bejelenteni? 2, Vagy a 17. § (4) bek alapján 11 százalék az illeték, mivel az ajándékozott az ajándékozó nem gazdálkodó 100 százalékos tulajdonában áll. 3, Vagy 11. § (3) alapján nem tárgya az illetéknek, mert az ajándékozó maga javára tartja fenn az elengedett követelésből a kötelezettségek kifizetése után megmaradó részt. 4, Ha az illetéken nem lehet csökkenteni, vissza nem fizetendő támogatást adhat-e a végelszámoló által ügyvezetett evás bt., amiből a pótbefizetést vissza lehetne fizetni. Az ügyvezetés miatt kapcsolt vállalkozások lévén, van-e ennek jogi vagy adózási akadálya? "A" kft. az ebből adódó eredmény után 10 százalék tao-t megfizet. Várom válaszát, köszönettel
Kapcsolt vállalkozás és a tagi kölcsön kapcsolata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A tegnapi kötelező mérlegképes továbbképzésen hallottam, hogy 2015-től tovább bővül a kapcsolt vállalkozások köre. Akár magánszemély is állhat kapcsolt vállalkozással szerződésben, és akkor azt is a 201 t nyomtatványon be kell jelenteni. Az ok, hogy mind a két esetben ugyanaz a magánszemély szerepel. Akkor mi van például a pótbefizetéssel, a cégalapítással? Ilyen alapon, amennyiben magánszemélyek alapítják, már azonnal kapcsolt vállalkozás kategóriába tartozik? Ha cég ügyvezetője például egyeneságbeli hozzátartozójának ad el valamit, akkor szintén ez a kategória? Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Lekötött tartalék végelszámolásnál
Kérdés
Kedves Szakértő! Van egy cég, ahol a magánszemély tulajdonosok a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesítettek 2013-ban. A cég most 2015-ben végelszámolás mellett döntött. A lekötött tartalékként bemutatott pótbefizetést nem lehetséges visszafizetni a tulajdonosoknak. Ennek elengedése a tagi kölcsönhöz hasonlóan illetékköteles-e Ön szerint? Köszönöm válaszát!
Pótbefizetés felhasználása
Kérdés
A kft. veszteség miatt pótbefizetésről határozott, amit a társasági szerződés is lehetővé tesz. A befizetett összeg korlátozás nélkül felhasználható a működési költségekre és a kötelezettségek kifizetésére? BL
Követelés-elengedés automatikusan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségüket kérem az alábbiakban: Egy kft. (nonprofit, közhasznú) már több mint egy éve tartozik szállítóinak. Az eltelt időben nem indított senki felszámolást a kft ellen. A közlönyben megjelentette, hogy a törzstőkéjét 3 millió forintra csökkenti, ez ellen senki nem jelentkezett hitelezői/biztosíték nyújtása iránti igénnyel. Másfél év után a tulajdonostól támogatás érkezett, ami azonban nem elegendő az összes tartozás kiegyenlítésére. Hogy a tőkecsökkentés biztosított legyen, a tulajdonos pótbefizetést is teljesített egyidejűleg, de a tartozásokat elsősorban a támogatásból kellene megoldani, majd a pótbefizetést a tulajdonosnak visszaadni. Emiatt minden szállítóval fel szeretnék venni a kapcsolatot, hogy egyezség keretében rendezzék a tartozást. Ha a szállító enged a követeléséből valamennyit, akkor utalás után lezárt az ügy, a megállapodással elengedetteket egyéb/rendkívüli bevételként könyvelik. (Helyes ez így?) Az egyezségek sorra születnek, de van jó néhány partner, akik egyszerűen nem reagálnak a postai levelekre, amelyekben arról tájékoztatjuk őket, hogy szeretnénk rendezni a tartozást (vagy visszajön a székhely címéről, vagy átveszik, de nem jelentkeznek). A kérdésem: van-e arra mód és lehetőség, hogy ezeket a tartozásokat elengedett követelésként leírjuk? Bele tudjuk-e fogalmazni például egy tértivevényes levélbe, hogy, ha nem jelentkezik, akkor úgy vesszük, hogy a követelését – például 50 százalékra –leszállította, ezt a részt átutaljuk, a fennmaradt részt pedig leírjuk? Köszönöm!
Romániai cég magyarországi fióktelepe
Kérdés
Egy romániai cég magyarországi fióktelepe 2012-ben alakult 500 ezer forint jegyzett tőkével. Mivel 2012-ben és 2013. évben is veszteséges volt, így a saját vagyona nulla lett. 2014-ben is veszteséges lesz, mivel bevétele nem volt, de bankszámla-vezetési költségek merültek fel, erre a szükséges összegeket a romániai cég átutalta a fióktelep Magyaroszági bankszámlájára. Kérdéseink: 1. A fióktelepre is vonatkozik-e a Gt. rendelkezése, miszerint a 2014. évi beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül rendelkezni kellene pótbefizetésről vagy a törzstőke leszállításáról ? 2. A 2014-ben a költségekre átutalt összegek a fióktelepnél egyéb rövidlejáratú kötelezettségként vannak nyilvántartva. Ezt figyelembe lehet-e venni a pótbefizetés összegébe, ha pótbefizetésről dönt a taggyűlés ? Válaszukat előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
