922 találat a(z) pénztárgép cimkére
Pénztárgépzárás naponta többször
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy üzlet egy nap kétszer: délelőtt pár órára és délután pár órára nyit ki, akkor a pénztárgépet miként kell zárni? A délelőtti és délutáni műszak is készít nyitást-zárást, ezáltal egy nap két zárószalag keletkezik, vagy délelőtt nyitnak, a szünetben is be van kapcsolva a gép, és csak az esti műszak készít zárószalagot?
PTGSZLAH
Kérdés
Kft. fő tevékenységi köre 4690 vegyes termékkörű nagykereskedelem, jelenleg ezzel foglalkozik. Egyéb tevékenységei között van kiskereskedelmi tevékenység is, mint például 4532 gépjármű-alkatrész kiskereskedelem, de ezt nem végzi. Tevékenységét egy családi ház alsó szintjén folytatja, mely nincs üzletté nyilvánítva. Előfordul, hogy utcáról bemegy egy magánszemély és készpénzes számla ellenében terméket vásárol például termosztátot, érzékelőt, Ezen készpénzes értékesítésekről a cégnek kell-e PTSZLAH adatszolgáltatást küldeni a hivatalnak? A társaság kötelezett-e online pénztárgép használatra a fenti infók ismeretében?
Kata és pénztárgép
Kérdés
Katás kiegészítő tevékenységű személy műszaki oktatást végez, melyhez a tankönyveket (amelyeknek kiadója is), maga szerkesztette, és forgalmazza. Mivel az oktatás több városban folyik, különböző helyszíneken, így a felmerülő könyvigények is több helyen fordulnak elő. A könyvekről vásárláskor átutalásos és készpénzes számlák készülnek. Kérdésem, hogy a készpénzes forgalomhoz kell-e pénztárgép, vagy csak elég a számla, illetve kell-e jelenteni a NAV-hoz? A vevők többnyire magánszemélyek, illetve társaságok.
Piaci kiskereskedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó dísztárgyakat készít üvegből. Eddig megrendelésre gyártotta a termékeket, de szeretne különböző vásárokon, piacokon, rendezvényeken is árusítani saját termékeiből. Tevékenységi körét bővítené a 478901 (Egyéb áruk piaci kiskereskedelme) és a 478902 (Egyéb áruk értékesítése közterületen) ÖVTJ kódokkal - amennyiben ez szükséges. Az előbbi tevékenységek esetében úgy tudom, hogy nem előírás az online pénztárgép, így ő az értékesítésekről kézi nyugtát, vagy – ha a vevő kéri – számlát állíthat ki. Jól tudom-e? Kell-e kereskedelmi végzettség ahhoz, hogy ilyen módon értékesítsen? Szükséges-e engedélyt kérnie valamelyik hatóságtól a tevékenység végzéséhez? Be kell-e szereznie és hitelesítenie vásárlók könyvét? Kell-e iparűzési adót fizetnie azon a helyen, ahol árusít? Válaszát előre is köszönöm!
Nyugtaadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fodrász katás egyéni vállalkozó jelenleg kézi nyugtával tesz eleget a bizonylatadási kötelezettségének. A jövőben a fodrász tevékenység mellett havonta 4-5 alkalommal hajgyógyászati terméket szeretne értékesíteni (ÖVTJ 479901 Egyéb, nem bolti kiskereskedelem). Azt a tájékoztatást kaptam a 0640424242 telefonszámon, hogy ez esetben a hajgyógyászati termékek értékesítéséről, ha számlát állít ki, és azt havonta jelenti a PTGSZLAH nyomtatványon, akkor a fodrászatról továbbra is adhatja a kézi nyugtát, és nem kell pénztárgépet beszereznie. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a fentiekben leírtak így alkalmazhatóak-e?
Árukészlet értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkozó kft. egyik üzletét egy másik kft. üzemelteti tovább, a tulajdonosi kör nem változik. Az árukészlet mozgását készletnyilvántartó program követi, ami össze van kötve az online pénztárgéppel. A kérdésem arra irányul, ha számlát akarok készíteni az eladandó árukészletről, azt a készletnyilvántartó programon keresztül kell végeznem, vagy a leltár alapján készíthetek normál számlát. Köszönettel: Hatházi Katalin
Sétavitorlázás
Kérdés
Egy társaság (bt.) amely katás adózó, a Velencei-tavon sétavitorlázást szervezne. Kérdéseim a következők: – A vitorlást a magánszemély ingyenes használatba adná a bt.-nek., van-e ennek jogszabályi akadálya? – A vitorlást szállodák, cégek megrendelhetik ügyfeleik, vendégeik részére. A szolgáltatásról számlát állít ki a bt. Szükséges-e online pénztárgép használata, előírja-e jogszabály, vagy lehet "kézi" nyugtát adni, amennyiben nem kér számlát az ügyfél? – A sétavitorlázás nem egy konkrét kikötőből indul, mert egyelőre olyan nincs. Megrendelhető, és a megbeszélt időpontban, a megbeszélt helyen (például a szállodánál) veszi fel a vendégeket. – Lehet-e katás adózóként ezt a tevékenységet végezni, milyen tevékenységet kell pontosan felvennie? – Katásként a bt. végezhet-e teherautó-bérbeadási tevékenységet (vannak autói). Hogyan lehet a teherautó-bérbeadás díját megállapítani, hogy későbbi adóellenőrzésen "piaci" legyen a bérleti díj? Ugyanis olyan "öreg" autókról van szó, amelyeket lízingcégeknél már nem találhatunk, és ezért gondot okoz a piaci ár megállapítása a szerződéshez. Kérem szíves válaszát, minden részletre kiterjedően – áfa, egyéb fontos adózási-bizonylatolási információk –, mire kell még figyelni. Tiszteletettel: Czigányné Tóth Katalin
Masszőr pénztárgéphasználata
Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy a masszőr, aki házhoz megy, hogyan teljesíti a pénztárgéphasználati kötelezettséget, mivel nem tud pénztárgépet vinni magával. Kiállíthat-e nyugtát, ha nem, akkor a számlákról adatot szolgáltat-e a NAV-nak, a PIGSZLAH nyomtatványon? Köszönöm válaszukat.
Kata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017-ben kezdő katás, nyugdíjas, alanyi adómentes vállalkozó online pénztárgép-köteles tevékenységet kíván végezni. A pénztárgépet számlakibocsátással helyettesítené. Attól, hogy katás és alanyi mentes, köteles a NAV felé havonta a számlákról adatszolgáltatást benyújtani? Köszönettel: V. Gabriella
Pénztárgép alanyi mentes adózónál
Kérdés
Katás vállalkozás, aki nem telephelyén, hanem az ügyfelek lakhelyén, telephelyén végzi masszázs szolgáltatását, nem áfa-alany (alanyi mentes). Pénztárgépet nem vásárolt. A PTGSZLAH nyomtatvány kitöltési útmutatója szerint: „Az adatlap benyújtására azon adóalany köteles, aki (amely) az Áfa törvény, illetve a Rendelet alapján tevékenységének TEÁOR besorolása szerint online pénztárgép használatra kötelezett,..” Mint alanyi mentes adózó, nem áfa-alany, be kell-e küldenie a PTGSZLAH nyomtatványt havonta? Előre is köszönöm.
Pénztárgép napi bevételének módosító tételei
Kérdés
Tisztet Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét. Adott egy ajándéküzlet, ahol 5 és 27 százalékos áfával értékesítenek termékeket. 1.) Ha napi záráskor az üzletvezető az eladóval az aznap eladott termékeket egyeztetve észleli, hogy az eladó rossz áfakulccsal értékesített egy terméket (tehát például a vevő nyugtáján 27 százalékkal szerepel a termék, nem pedig 5 százalékkal), akkor utólag, a nap végén ennek a bevételnek az adókulcsát módosíthatja-e egy feljegyzéssel a "pénztárgép napi bevételeinek módosító tételei" tömbben? 2.) Ha a fenti eset eladás közben történik, és az eladó észleli, hogy a vevőnek rossz adókulccsal adta ki a nyugtát, helyes-e az a megoldás, ha a nyugtát nem sztornózza le, hanem a módosító tételek tömbben ír egy bejegyzést, hogy ez a bevétel nem 27 százalékos volt, hanem csak 5 százalékos adótartalmú? Vagy le kell sztornózni, és a megfelelő adótartalommal kiállítani a nyugtát a vevő felé? 3.) Kell-e sztornózni vagy módosító tételt írni abban az esetben, ha az eladó a fizetés módját készpénz helyett bankkártyaként üti be? 4.) Egy értékesítési napon csak bankkártyás fizetés volt. Az eladó sajnos diszlexiás, és néha számokat cserél fel. Az aznapi bevétel a pénztárgépben 29 600 forint, de a banki terminált csak 26 900 forinttal zárja. Tehát a számok felcserélése miatt a pénztárgépben többletbevétel van, ami valójában nem folyt be. Helyes-e, ha a különbözetet "sztornózza" a pénztármódosító tétel tömbben, vagy ez nem elfogadható, és a pénztárgép bevétele szerint fog adózni? Válaszát előre is köszönöm!
Tevékenységi körök
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tevékenységei közé fel szeretné venni a mezőgazdasági kisgépek (rotációs kapa, talajlazító, benzinmotor) és építőipari kisgépek (hőlégfúvó, gipszkartonemelő) értékesítését (kiskereskedelem). Milyen TEÁOR-kód alatt kell a fenti tevékenységeket bejelenteni? Szükséges-e pénztárgép használata a tevékenységhez? Ha ezeket külföldről szerzi be, és úgy értékesíti Magyarországon, akkor környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett-e? Tisztelettel.
Egyéni vállalkozó – bankkártya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Arra kérném a válaszukat, hogy mi a helyes könyvelés abban az esetben, ha az egyszeres könyvelést alkalmazó egyéni vállalkozónak bankkártyás bevétele van. Beüti a pénztárgépbe a bevételt, de a bankszámlán csak másnap vagy harmadnap jelenik meg a bevétel. A pénztárgépszalagról helyes-e könyvelni vagy a bankszámláról? Hónap végén ugyanis eltérés lehet.
Pénztárgép és számla
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egyéni vállalkozó kiskereskedő pénztárgépet üzemeltet. A kereskedelmi tevékenységén kívül zenei tevékenységet is végez, amiről számlát ad. Kérdésem, hogy ebben az esetben a zenei tevékenység számláját be kell-e ütni a pénztárgépbe, vagy adatot kell szolgáltatni a számláról a NAV-nak, vagy egyszerűen csak elég lekönyvelni?
Gépjárműjavító cég bizonylat-kiállítási kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre kérném a válaszát. Egy szakmai előadáson említette az előadó, hogy a 45.20 Gépjárműjavítás, karbantartás tevékenységet végző cégekre vonatkozóan létezik egy rendelet, amely kötelezően előírja ezen cégek számlakiállítási kötelezettségét (minden értékesítésről számlát kell kiállítani). Ha valóban van ilyen rendelet, akkor megírnák a rendelet számát, és hogy azon belül melyik szakasz mondja ezt ki? 2017.01.01-től ezen cégekre vonatkozóan a 48/2013. NGM-rendelet előírja a kötelező pénztárgéphasználatot. Jelen esetben fennáll egy kis ellentmondás, vagy melyik rendelet az erősebb? Kérem, foglaljanak állást a témában. Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
