1184 találat a(z) osztalék cimkére
Osztalék csed alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (zrt.) egyik tulajdonosa egyben munkavállaló is. Februártól második gyermekével van cseden. A beszámoló elfogadását követően osztalékfizetésről született döntés. Kérdésem, hogy a fenti tulajdonos nyilatkozhat-e arról, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelme a 2020. évben várhatóan eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (magas bérrel volt bejelentve, és a csedet követően véleményem szerint még a gyed is összevonandó jövedelemnek számít), vagy tőle mindenképpen le kell vonni a 17,5%-os szociális hozzájárulási adót? Válaszát köszönöm!
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megkaptam válaszát az alábbi kérdésemre: https://adozona.hu/kerdesek/2020_3_23_osztalekfizetes_uvy Sajnos azt hiszem, nem sikerült egyértelműen feltennem a kérdésemet, ezért kérném szíves pontosítását: Tehát adott egy társaság, ahol először 1 fő tag volt, és ebben az időszakban osztalékelhatárolás történt erre az 1 fő tagra, akinek nem lett kifizetve még ténylegesen az osztaléka. Eltelt egy év, majd lett még több tag is a társaságban, de ez az eredeti tag továbbra is tag maradt. Ismét osztalékelhatárolás történt, ahol az eredeti egy fő tag most már a többivel együtt újabb összegű oszatalékígéretben részesült. Végül most kifizetés történne, de nem elég a rendelkezésre álló pénz mindkét év elhatárolt osztalékainak kifizetésére. A kérdésem egyszerűen az, hogy van-e arra lehetőség, hogy most az első évben elhatárolt osztalékot osztja ki a cég annak az egy tagnak, aki az első évben még egyedül volt? A következő alkalommal így, mikor kifizetésre kerülne a sor, akkor már csak az az osztalék maradna bent a cégben, ami több személyt érint és egyszerűen a vagyoni betét arányában kifizethető. Tehát lehet-e időrendi sorrendet tartani az osztalék kifizetésénél az elhatárolás idejére vonatkozóan? Remélem, sikerült így jobban megfogalmaznom a kérdésemet! Köszönöm szépen válaszát.
Az osztalékkifizetés halasztását kéri a bankoktól az MNB, elnapolják a helyszíni vizsgálatokat
Cikk
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a tegnapi napon egy átfogó intézkedéscsomagot fogadott el a koronavírus-járvány kapcsán kialakult veszélyhelyzet pénzügyi közvetítő szektorra gyakorolt hatásainak mérséklésére – közölte honlapján a jegybank. Az intézkedéscsomag csökkenti a bankok adminisztrációs terheit és rugalmas kezelést tesz lehetővé a makro- és mikroprudenciális szabályok vonatkozásában. Ez támogatja a várható átmeneti nehézségek áthidalását és a bankrendszer hitelezési kapacitásának fennmaradását. A bankrendszert erősíti az osztalékkifizetés átmeneti korlátozása, valamint a devizafinanszírozásra vonatkozó szabályozói limitek szigorítása is – szögezi le a jegybank közleménye. Az MNB ezen túl iránymutatást ad a bankoknak a jelenlegi helyzetben az elvárt szolgáltatási színvonal teljesítéséhez kapcsolódó napi működési kérdésekben.
Osztalékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 21/2006 IM-rendelet 6. melléklete tartalmazza a kft. társaságiszerződés-mintáját, és ez a minta a 10.3 pontban az alábbiakat mutatja: „10.3. Osztalékra az a tag jogosult, aki * a) az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogai gyakorlására jogosult. b) a tárgyév ....................... hónap ...... * napjáig a társasággal szemben a tagsági jogai gyakorlására jogosult volt. A b., pont alapján (amennyiben a tárgyév az osztalék alapját képező eredmény évét jelenti) az előző évben tulajdoni jogviszonnyal rendelkező tagok részére, akik év közben üzletrészük eladásakor az addigi eredményre tekintettel osztalékelőleget vettek fel, osztalék fizethető. Tehát az osztalékelőleg sorsa rendezhető. Azonban a Ptk. mintha ilyenre nem adna lehetőséget, ott csak az osztalékfizetés időpontjában aktuális tagok szerepelnek. Ez egy alacsonyabb jogszabály, és mint ilyen. a Ptk.-t nem írhatja felül, csak benne maradt egy régi pont, amely már nem használható, vagy esetleg a Ptk. valamilyen módon mégis lehetőséget ad ilyen esetben a volt tagok részére, hogy az osztalékelőlegből osztalék váljon? Köszönettel.
Szochotörvényben szereplő minimálbér értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2020-tól kivás bt. beltagja munkaviszonyban ügyvezető, és látja el a személyes közreműködést a vállalkozásában. Az eddig (még a taós időszakából származó) felhalmozott eredményét szeretné kivenni, osztalékként. A cég tevékenységi köréből adódóan egyértelműen rendelkeznie kell minimum középfokú végzettséggel az ügyvezetőnek. A szochotörvény értelmező rendelkezéseiben a minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett minimálbért, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege. Ebből következően nála a maximálisan fizetendő szocho határa a garantált bérminimum (210 600 forint) 24-szerese (5 054 400 forint)? Enyhe túlzással elmondható minden szakmunkásra – aki egyéni vállalkozó/társas vállalkozás tagja, és a saját szakmájában dolgozik egyéni vállalkozóként/társas vállalkozás tagjaként – a maximálisan fizetendő szocho határának megállapítása során, hogy nem is a minimálbér, hanem a garantált bérminimum 24-szerese az irányadó?! Esetleg teljesen rosszul értelmezem a szochotörvényben szereplő minimálbérre vonatkozó értelmező rendelkezést? Köszönöm: Norbert
Kata osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Katás bt. kültagja (ki adózóként be nem jelentett) részére kifizetett pénz az szja-törvény 66. § (1) af) pontja alá tartozó kifizetésnek minősül-e ? Köszönettel!
Tagi kölcsön apport
Kérdés
Egy „A” nevű ingatlan-kiadásokkal foglalkozó cégről jelenlegi információk: - Alapítás: 2016.év - Főtevékenységek: o szálláshely-szolgáltatás o ingatlan üzemeltetések o éttermi szolgáltatás - Tulajdonos: „B” nevű cég (100%) - Ügyvezető: megbízott magánszemély („B” nevű cég ügyvezetője is) - Jegyzett tőke: 140 millió Ft - Eredménytartaléka: 230 millió Ft - Tagi kölcsön állomány: 108 millió Ft - Tárgyi eszköz állomány 2019.12.31-én: 328 millió Ft Az „A” cég folyamatosan beruház újabb és újabb ingatlanokba, emiatt a tagikölcsön-állományt apportálni szeretné a jegyzett tőkébe. Kérdések: - van-e bármilyen jogi és/vagy számviteli akadálya az átminősítésnek? - van-e bármilyen adó és/vagy illetékfizetési kötelezettsége az ügyletnek? - van-e bármi, ami a jövőben befolyásolja az osztalék-fizetést vagy egy esetleges végelszámolásnál a törzstőke visszafizetését?
1929 bevallás, tao, elengedett osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. adózás előtti eredménye negatív, de az egyik tag által a korábbi években megállapított osztalékot elengedi, így az egyéb bevételek között elszámoltuk, emiatt pozitív lett az eredmény. A tag által elengedett osztalékot csökkentő tételként szerepeltettük a 1929 bevallás 03-01 lap 07. sorában, így a bevallásban is negatív lesz az adóalap, a nyilatkozatban 3-as kóddal jövedelemminimum szerint adóznánk, de a nyomtatvány hibának írja ki, mivel az eredménykimutatásban így a 29-es bevallás 01-01 lap 01. sorában pozitív a tag által elengedett osztalék miatt. Ha 2-es kóddal nyilatkozom (az adóalap vagy az AEE eléri vagy meghaladja a jövedelemminimumot), akkor hibátlannak hozza a nyomtatványt, de nem számol adót és beírni sem lehet abba mezőbe. Ebben kérném segítségüket: hogyan kellene szerepeltetni a bevallásban ezt, vagy milyen kóddal kellene nyilatkozni, vagy hol kellene ezt feltüntetni, hogy ne hozza hibának és a kiszámolt adót tudjuk szerepeltetni a bevallásban? NAV ügyfélszolgálattal beszéltük, hosszas gondolkodás után az ügyintéző szerint jó a 2-es kód és hogy nem hozza a társasági adó összegét a 01-01 lap 11.sorában, így hibátlan a nyomtatvány. Nekem azért ez így fura, nem kell fizetnie tao-t a társaságnak? Előre is köszönöm válaszát.
Céltartalék a kivában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két vevőnk is garanciális kötelezettségekre visszatartott az általa fizetendő vételárból. A kivában hogyan alakul a garanciális kötelezettségekre történő céltartalékképzés? Kötelező-e képezni? Válaszát előre is köszönöm.
Áttérés eváról katára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Számviteli evás cég 2019. dec. 31-ével áttért katára. 2019-es év adózott eredménye 5 723 ezer Ft. Az lenne a kérdésem, hogy mivel 2020-tól már nem készítünk mérleget, ezért előírom-e dec. 31-ére kötelezettségként ezt az összeget mint osztalékot, vagy osztalékelőleget? A pénztár záró állománya csak 2 051 ezer Ft, vevő követelésként nyilvántartunk 3 261 ezer Ft-ot, tehát kifizetni semmiképpen nem tudnánk 2019-ben. Tehát az utolsó mérlegben adózott eredményként kell szerepeltetnem az 5 723 ezer Ft-ot a források között? Köszönöm válaszát!
Osztalék a Magyar Telekomnál: a tervezettnél kevesebbet fizetne az igazgatóság
Cikk
Részvényenként 20 forint osztalék fizetését javasolja a közgyűlésnek Magyar Telekom Nyrt. igazgatósága a 2019-es üzleti év után – közölte a cég ma a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A társaság április 8-án tartja éves rendes közgyűlését, amely végső döntést hoz az osztalékról.
Szociális hozzájárulási adó -–nyugdíjas munkavállaló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas munkavállaló figyelembe veheti-e munkaviszonyból származó jövedelmét, amikor az osztaléka után fizetendő szocho felső határát számítja? Várom válaszát, üdvözlettel, Kaltenecker Annamária
Letiltás munkabérből – osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (zrt.) egyik tulajdonosa egyben munkavállaló is. Az ő munkabérére érkezett letiltás, amelyet havonta rendesen vonunk is. A tavalyi év eredménye után idén osztalékot fog fizetni a cég. Ebből az osztalékból nem kell érvényesíteni a letiltást (hiszen ez tulajdonosi jövedelem, nem munkabér), ha jól gondolom. A tulajdonosban van hajlandóság a letiltás teljes összegének az osztalékból történő megfizetésére. Ez esetben mint munkáltató/kifizető eljárhatunk-e, kell-e erről valamilyen nyilatkozat a tulajdonos részéről, vagy ez esetben ő mint magánszemély kell, hogy rendezze a letiltás kiegyenlítését? Köszönettel
Szja-bevallás 2019: egész évben 17,5 százalék szocho osztalékra, árfolyamnyereségre
Cikk
Bár a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. július 1-jétől csökkent 17,5 százalékra a korábbi 19,5 százalékról, bizonyos jövedelemtípusok esetében az adóév egészében alkalmazható az alacsonyabb adómérték – egyértelműsíti az adóhatóság a 2019. évi szja-bevallás kitöltési útmutatójában.
Kiva-áttérési különbözet
Kérdés
Egy kft. 2020.03.01-jétől szeretné indítani a végelszámolást. A cég 2018.01.01-jétől 2020.02.29-éig kivás, 2020.03.01-jétől a végelszámolás miatt visszakerül a tao alá. A visszatérés miatt áttérési különbözetet kell számítani, és ebben kérném a tanácsukat. 2017. év adózott eredménye (TAO) 9 100 ezer nyereség. 2018. évi adózott eredmény (kivás) 3 000 ezer nyereség. 2019. évi adózott eredmény (kivás) -14 000 ezer veszteség. 2020.01-02. hónapra várható adózott eredmény (kivás) - 500 ezer veszteség. 2019-ben volt még 9 000 ezer jóváhagyott osztalék még a tao eredménytartalék terhére. Jól gondolom-e az áttérési különbözet számítását? Áttérési különbözet = 9 100+3 000-14 000= -1900. Vagyis nem kell lekötött tartalékot képezni. A 2019-ben jóváhagyott osztalékkal kell-e valamit tenni, mert 2019-ben csökkenti az eredménytartalékot, viszont még a taós eredménytartalékból lett jóváhagyva.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
