502 találat a(z) munkaidőkeret cimkére
4 havi munkaidőkeret elszámolása
Kérdés
Üdvözlöm! Társaságunk húsfeldolgozással foglalkozik. Jellemzően november-decemberi hónapokban több megrendelés érkezik, ezért ilyenkor több munkavégzésre is van szükség, míg január-februári hónapokban kevesebb a megkeresés a megrendelők részéről. (ez a többi hónapban is hasonlóképp történik). Mindezekből fakadóan 4 havi munkaidőkeretben állapodtunk meg a munkavállalókkal, amely 2018.11.01-től kezdődött és 2019.02.28-ig tart. Ez az első időszak. 2019.01.01-től béremelés történt. (2018.12.31-ig bruttó 250 000 Ft 2019.01.01-től bruttó 300 000 Ft) A dolgozó 2018. novemberi hónapban túlórázott, akkor ez a többletmunka értelemszerűen nem került kifizetésre, ekkor az alapbérét kapta meg. A többi hónapban (2018.12, 2019. 01., 2019.02. hó) nem volt sem túlórája, sem le nem dolgozott órája. Kérdésem az lenne , hogy helyesen járunk-e el, amennyiben most a munkaidőkeret végén (2019.02.28) elszámoljuk a novemberi hónap túlóráját a tavalyi évi bérével számolva, mivel az még az abból fakadó túlórából ered? Vagy ezt már a most jelenlegi munkabérével kell elszámolni? A rendkívüli munkavégzésre járó pótlékot a jelenlegi béréből (2019-es) számoltam. Helyesen jártam el? Köszönöm válaszukat!
400 óra túlóra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk rendelkezik kollektív szerződéssel, tehát eddig 300 óra túlórát tudtunk alkalmazni évenként, maximum 12 havi munkaidőkeretben. Tudjuk-e a 400 órát alkalmazni, ha a munkaidőkeretet nem növeljük 36 hónapra? Ebben az esetben megvan-e a kötelező pihenőidő? Tisztelettel.
Egyetemista foglalkoztatásának különös esete: többet is dolgozna, ha ráérne
Cikk
Szervizt üzemeltető kft. egyetemista munkavállalót foglalkoztat, időkeretben. Napi 4 órára van bejelentve és heti 20 órát dolgozik, egyenlőtlenül elosztva, ahogy az ideje engedi. Felmerült, hogy néha szívesen dolgozna többet, és igény is lenne a munkájára, de nem 50 százalékos túlórapótlék mellett, hanem normál fizetéssel szeretné fizetni a munkáltató a plusz óráit. Milyen foglalkoztatási formában lehetne őt alkalmazni, hogy a folyamatosan változó munkája alapbérként, pótlék nélkül legyen kifizethető? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám munkajogász szakértőnk válaszolt.
Egyenlőtlen foglalkoztatás – behívás
Kérdés
A februári Válaszadó utolsó oldalán az egyenlőtlen foglalkoztatással kapcsolatos kérdésre olvastam választ. Ha nem a munkavállaló oldaláról közelítjük meg a problémát, hanem a foglalkoztató érdekkörében, megoldás lehet-e az Mt. 193. § szerinti "behívásos" munkavégzés részmunkaidős (maximum heti 30 órás), munkaidőkeretes munkaszerződéssel, órabéres díjazással és a munkaszerződésben rögzítetten, hogy a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján történik a havi bérszámfejtés? (Ismereteim szerint így nem kell állásidőt fizetni a magasabb óraszámmal megállapított munkaidőkeret ki nem használt órái után.)
Munkaidőkeret a mezőgazdaságban
Cikk
Az Adózóna olvasója azt kérdezte, alkalmazhatók-e a mezőgazdasági idénymunkára felvett munkavállalók a munkaidőkeret szabályai szerint. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Munkaidőkeret mezőgazdaságban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó társas vállalkozásunk 2019. januártól alkalmaz munkavállalókat. Munkakörük – a mezőgazdaság sajátosságait figyelembe véve t– úlnyomóan idényjellegű feladatokat tartalmaz. Alkalmazhatjuk-e ezeket a munkavállalókat a munkaidőkeret szabályai szerint? Maximálisan hány havi munkaidőkeretet köthetünk ki? Olyan esetben is használható ez a foglalkoztatási forma, ha a munkaidőkeret kezdetekor a mezőgazdasági munkálatok még nem kezdődtek meg, mert például március hónapban van szükség túlmunkára? Kezdhet-e a munkavállaló pihenőidővel, amit majd a márciusban feltorlódott túlmunka után kompenzálunk? Köszönöm válaszát!
Munkavégzés behívás alapján
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az Mt. által szabályozott munkavégzésre történő behívással kapcsolatban kérdezem, hogy ha a maximum napi 6 óra részmunkaidő alapján kéthavi munkaidőkeretben (február-március) 160 óra, akkor a munkáltatónak 160 óra a munkaadási kötelezettsége? Vagy másképpen, ha csak 100 óra a tényleges munkavégzés, akkor 60 óra állásidő? Másik kérdés: a behívásos munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló részére a fizetett szabadságos napok számát hogyan kell kiszámolni? Válaszát várva köszönettel: nmjanos@gmail.com
Megszólalt Orbán Viktor: ezt gondolja a "rabszolgatörvényről"
Cikk
Orbán Viktor miniszterelnök is azt nyilatkozta ma az atv.hu-nak az Országházban, hogy a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja.
Idényjellegű tevékenység
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Munkáltató lakossági és közületi fogyasztók vízmérőóráik cseréjét végzi, mely során a mérőberendezést leszereli és egy új vagy felújított hitelesített mérőórát szerel fel helyette. Ezeket a cseréket folyamatosan végzi, mely a munka elvégzésének optimális időszaka a meteorológiailag a fagymentes időszakok – áprilistól, októberig terjedő időszakok. A téli időszakokban a vízmérőórák fagymentesített, téliesített állapotban vannak, hőszigetelt körülmények között, cseréje nem végezhető el. A mérőórák cseréit végző dolgozók, tekintettel arra, hogy legnagyobb arányaiban lakossági mérőórák cseréjét kell elvégezni, hétfőtől szombatig (amikor otthonában tartózkodik a felhasználó) terjedő hatnapos munkahéten végzik el ezeket a feladatokat, munkaidőkeretben és eltérő szabadnap kiadásokkal. A munkarend egyműszakos, napi 8 órás esetleg 10 órás napi munkaidővel. Kérdése: az ilyen jellegű szolgáltatás végzéséről rendelkezhet-e a Munkáltató, hogy ez a tevékenység idényjellegű, a fentebb leírt objektív tények alapján, és elrendelheti és alkalmazhatja a 2 x 6 hónapos munkaidőkeret alkalmazását? Köszönöm a válaszát! Tisztelettel: Toronicza István
Javaslatokat nyújt be a munka törvénykönyve módosításához a Fidesz
Cikk
Több pontból álló javaslatcsomagot terjeszt kedden a munka törvénykönyvének tervezett módosításához az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága elé a Fidesz – közölte Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője, aki hétfőn munkavállalói szövetségekkel egyeztetett.
Lestrapálnák a dolgozókat a módosító munkajogi szabályok
Cikk
Két területen jelentős, kirívó változást eredményezne a munka törvénykönyve (Mt.) mostani módosítása: a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónapra, míg a rendkívüli munkaidő felső határa teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 400 órára nőne. Könnyedén belátható, hogy az ilyen mértékű túlmunkavégzés a munkavállalók kizsigerelését eredményezné, veszélyeztetné az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételét, ellentétes lenne az általános magatartási követelményekkel, mely helyzetet a 36 hónap elteltével történő elszámolás csak súlyosbítana.
Távolléti díj számítása szabadság alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Órabéres díjazású munkavállaló munkaidőkeretben, megszakítás nélküli munkarendben, teljes napi munkaidőben (napi 8 óra) dolgozik. A munkáltató a munkavállalót hétköznapokon (hétfőtől péntekig) 10 óra, hétvégén és/vagy munkaszüneti napokon 8 óra munkavégzésre osztja be. A munkáltató egy hétköznapra (nem munkaszüneti napra) szabadságot ad ki a munkavállalónak. A munkavállalót az Mt. 146. § (3) bekezdés a) pontja alapján a szabadság tartamára 10 órára vagy 8 órára eső távolléti díj illeti meg? A szabadság tartama a munkaidőkeret szempontjából teljesített munkaidőnek minősül? Amennyiben igen, a fenti esetben egy hétköznapi napra (nem munkaszüneti napra) eső szabadságot 10 óra vagy 8 óra teljesített munkaidőként kell figyelembe venni a munkaidőkeretnél? Köszönettel.
Három évre nőne a munkaidőkeret, tiltakoznak a szakszervezetek
Cikk
Elfogadhatatlannak tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) azt a fideszes egyéni törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében három évre emelnék a munkaidőkeret elszámolását, az ügyben Kordás László, a szakszervezet elnöke kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) soron kívüli összehívását – közölte a MaSzSz szerdán az MTI-vel.
Munkaidőkeretes bér
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Háromhavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló hó közepén lép be, 2018. október 16-án. A hónapban általános munkarend szerint 22 munkanap van. A dolgozó október 23-ára nem volt beosztva, munkát nem végzett. Helyes-e, ha az időarányos bruttó bérét a havibér/22 nap x 10 nap (általános munkarend szerinti napok száma) alapján számolom ki? Helyes járok el, ha október 23-ára nem számfejtek fizetett ünnepnapot? (A munkavállaló ezzel nem ért egyet, szerinte az jár neki). Válaszát előre is köszönöm!
Munkaidőkereten felüli túlóra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem abban, hogy a havidíjas, megszakítás nélküli, három havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozóinknak hogyan kell a kereten felüli túlóraalapját megállapítani? A jelenlegi bérprogram az utolsó hónap ledolgozott óráival számol. A dolgozóink éppen a keret utolsó (szeptember) hónapban dolgozták a legtöbb órát, és a program evvel az óraszámmal osztja a havibérüket. Helyes ez így? Köszönettel várom a válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
