276 találat a(z) munkába járás cimkére
Munkába járás saját kocsival
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hivatkozással a "Munkába járás saját kocsival – mikor téríthető?" kérdésre, a törvény értelmezésében szeretnék segítséget kérni. A 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha a) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést. Kérdésem: a) ponthoz: Itt a KÖZVETLEN közösségi közlekedést érti a törvény a lakhely és a munkahely között, vagy beletartozik akár egy-két városon keresztüli átszállásokkal a munkahelyre eljutás? b) ponthoz: Hosszú várakozás alatt mennyi időt lehet érteni? Válaszát előre is köszönöm!
Üzemanyagköltség elszámolása kft.-nél
Kérdés
A kft. saját személygépkocsival rendelkezik. Útnyilvántartást vezet és cégautóadót fizet. Az útnyilvántartásban az indulás helye csak a székhely lehet vagy a telephely is? A dolgozó a munkába járáshoz költségtérítést kap, munkáját változó helyeken végzi (építőipari tevékenység esetén épp, ahol dolgozik), A dolgozó ebben az esetben kiküldetési rendelvényt állít ki, amiben a kiindulási hely a lakóhelye, a cél pedig az éppen aktuális munkavégzési hely, ami bárhol lehet. Jól gondolom?
Munkába járás
Kérdés
T. Adózóna! ha a d. pontot vennénk igénybe, akkor kell-e igazolás az intézménytől, ha igen, akkor milyen, és mi az elszámolás menete? Köszönettel
Munkába járás saját kocsival – mikor téríthető?
Cikk
Hogyan fizethető saját gépjárművel történő napi munkába járás jogcímen a kilométerenkénti 9 vagy 15 forint? – kérdezte az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Munkába járás költségtérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kifizethető-e munkavállaló részére adómentesen az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) szerinti saját gépjárművel történő napi munkába járás jogcímen a kilométerenkénti 9 vagy 15 forint, amennyiben az érintett munkavállaló nem felel meg a 39/2010. kormányrendelet 4. §-ában foglalt feltételeknek? Köszönöm.
Személygépkocsi
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kft. vásárolt egy használt 9 személyes (vezetővel együtt) diesel üzemű Renault Master személygépkocsit. Ezzel a gépjárművel oldja meg a dolgozók munkába járását – a munkavégzés helye a településtől 7 km-re van, nincs semmiféle tömegközlekedés –, és a munkából történő hazaszállítását (a kft.-nek nincs garázsa, a gépjárművezető otthon parkol). A fizetendő adókkal kapcsolatban, a cégautófizetési kötelezettség fennáll, ugyanakkor az üzemanyag-felhasználásra jutó áfát nem lehet visszaigényelni? Menetlevelet fog vezetni a gépjármű vezetője. Az üzemanyag-tankolás úgy történik, hogy a kft. telephelyén lévő saját üzemanyagtartályból (a MOL szállítja ide a gázolajat tartálykocsiban) fog tankolni a gépkocsi, melyről szállítójegy kerül kiállításra. Elfogadható-e, ha a kiállított szállítójegyen feltüntetett fogyasztás alapján lesz megállapítva az a mennyiség, amelynek az áfáját vissza kell vonni a beszerzésekből? Hó végén kell-e vizsgálni az üzemanyag-felhasználást a futott km alapján? Ezeken kívül a dolgozókkal kapcsolatban felmerül-e bármilyen adó- vagy járulékfizetése a kft.-nek vagy a dolgozóknak? Köszönöm a választ!
Munkába járás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kivitelezéssel foglalkozó cég az egész országban tevékenykedik. A dolgozók (munkavállalók) nem a székhely és a lakóhelyük között mozognak, hanem a lakóhely és kivitelezési helyszínek között gépkocsival, mert azok jóval közelebb vannak egymáshoz. Az autók a munkavállalóktól bérelt helyen állnak, ezek a bérlemények a munkavállalók tulajdonában vannak. 1.) A bérelt hely és a kivitelezés helye közötti utazás munkába járásnak minősül-e? 2.) Ha nem, akkor minek minősül, és milyen adó- és járulékkötelezettségek merülnek fel? 3.). Ki kell-e gyűjteni a magánhasználatot az esetleges adó- és járulékkötelezettség megállapításánál? 4. Levonható-e a dízeles gépjárművek üzemanyagának áfája? Válaszát előre is köszönöm!
Törzskönyv 2018.01.01-től
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2018. 01. 01-től az szja-törvény 3. számú melléklet IV. fejezetének 9. pontja értelmében a magánszemély a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással köteles igazolni. (2017-ben még a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvényt használjuk erre a célra.) Kérdésem az lenne, hogy a munkába járás vagy a belföldi kiküldetés költségeinek kifizetése esetén van-e ennek a dokumentumnak jelentősége? Hisz mindkét esetben (ha jól tudom) fizethető költségtérítés akkor is, ha nem saját tulajdonú a gépjármű. Köszönöm válaszát!
Tartózkodási hely = munkavégzés helye
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 39/2010. kormányrendelet szerint: tartózkodási hely: annak a Magyarország vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik; Kérdésem az lenne, hogy ha a dolgozó Egerben lakik, a munkavégzés helye is Egerben van, de a tartózkodási helye Gyöngyösön van, és Eger-Gyöngyös viszonylatban kéri a napi munkába járás elszámolását, akkor ez szabályos így? Kifizethető neki, hisz a tartózkodási hely nem azért van neki bejelentve, mert ott dolgozik. Köszönöm segítő válaszát!
Munkába járás térítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megbízási jogviszonnyal foglalkoztatott magánszemély gépkocsival jár dolgozni, a megbízó egy szövetkezet, és a megbízási szerződésben megállapodtak a "munkába járás" térítéséről, vagyis 9 Ft/km-t adómentesen fizet a szövetkezet. Kérdésem, hogy munkajogi szempontból rendben van-e ezen a jogcímen kifizetett összeg? Üdvözlettel: Pintér László
Hazautazás költsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fiatal, most kezdő munkavállalónk 178 kilométerre lakik budapesti munkahelyétől. Hétköznapokon itt tartózkodik Budapesten (nem a saját lakásában), innen jár be dolgozni. Hétvégenként viszont hazamegy a lakhelyére szüleihez. Kérdés: szeretnénk elszámolni neki a hazautazás költségét, ezzel támogatni őt. Saját autóval történik a hazautazás. Elszámolható-e az üzemanyagköltség az oda-vissza útra, és elszámolható-e a 15 forint/km? Vagy vehető-e ez a hazautazás, ha pénteken történik és a visszaút hétfőn, munkába járási költségtérítésnek? Válaszukat, segítségüket köszönöm!
Tartózkodási hely
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 39/2010-es kormányrendelet szerint tartózkodási hely annak a Magyarország vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik. A munkavállaló állandó lakcíme természetesen sokkal messzebb van. Lakcímkártyáján tartózkodási hely van bejegyezve, ennek ellenére napi szinten igényli a munkába járás költségének megtérítését a lakóhelyéről. Szabályosan járunk-e el, ha megvonjuk tőle a napi munkába járás kifizetését? Mivel tartózkodási hely van bejegyezve, ezért jól tudom, hogy az állandó lakcímére csak hazautazás fizethető? Ami egy hónapban maximum 4 alkalom (oda-vissza)? Köszönöm segítő válaszát!
Munkába járás kifizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném a segítségét. A 39/2010. kormányrendelet 5. paragrafusának 2015. augusztus 1-jétől hatályos módosítása LEHETŐVÉ TESZI, hogy a munkáltató a közigazgatási határon BELÜL történő munkába járást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősítse, ha a munkavállaló súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, vagy a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van. Továbbá... ha a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni a munkavállaló. Ebben az esetben KÖTELEZŐ? Továbbá létezik-e olyan jogszabály stb., ami alapján más esetben is fizethető a munkába járás közigazgatási határon belül? Köszönöm a válaszát! B.B.
Munkába járás költségtérítése felmondás alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég munkavállalója a munkanap végén felmondott, majd a következő munkanaptól már beteget jelentett, táppénzes állományba vetette magát, és jelezte, hogy a felmondás alatt már nem is fog "meggyógyulni" (a felmondási idő 30 nap). A munkavállaló részére jár munkába járási térítés (vidéken lakik), ahonnan korábban bejárt. Kérdés: a táppénzben töltött időszakra, amikor nem jár munkába, megilleti-e őt a munkába járási költségtérítés (bérlet ellenértéke)?
Tehergépkocsi magáncélú használatának elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégünk tulajdonában lévő teherautók használatával kapcsolatban dolgozóink menetlevelet vezetnek. Mivel telephelyünkön nincs lehetőség a gépkocsik éjszakai tárolására, így a dolgozók az autókkal járnak haza, reggel pedig munkába. Ez több szempontból is megéri nekünk, mivel éjszaka biztonságos helyen vannak az autók, illetve kevesebb a munkába járás üzemanyagköltsége, mintha bérlettérítést fizetnénk a dolgozónak. Ezen kívül előfordul még, hogy kisebb, magáncélú utakra is használják az autót. Kérdéseink a következők: 1. Adómentes juttatásnak minősül-e a dolgozók céges teherautóval történő munkába járása, figyelembe véve a gazdaságossági szempontokat? 2. A magáncélú használatot a NAV által közzétett üzemanyag- és fogyasztási norma és megtett kilométerek alapján számoljuk ki. Helyes-e ez a számítás? 3. A magáncélú használatot ki kell-e áfásan számlázni a dolgozó felé? Ha nem számlázzuk ki, minősülhet-e egyes meghatározott juttatásnak? Ebben az esetben keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? 4. Az üzemanyagköltségek áfája levonásra kerül, kérdésünk az, ha a használat során magáncélú használat merül fel és nem készül számla a dolgozók felé, jogosultak vagyunk-e az áfa 100 százalékos levonására? Válaszukat előre is köszönöm szépen! Tisztelettel: Kaszab Éva
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
