165 találat a(z) különbözeti áfa cimkére
Különbözeti áfás vállalkozó lehet-e kivás? Kérdés
Tisztelt Szakértő! Különbözeti áfás vállalkozó lehet-e kivás?
Különbözeti áfa Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem használt és új telefon értékesítésével bővíti a tevékenységét. A tevékenységi kört már augusztusban bejelentettük, de a boltot még csak most nyitja. Lehetőség van-e most, boltnyitáskor bejelenteni a különbözeti áfát vagy ezt már csak 2019.01.01-től lehet bejelenteni? Elkülönül-e egymástól a használt és új telefon értékesítése? Vagyis ha új telefont értékesít akkor az a normál szabályok szerint adózik és beszerzésének áfája levonható? Csak a használt telefon értékesítésre kell alkalmaznunk a különbözeti áfát és az árrésből visszaszámítani az áfa összegét? Megveszi 80 000 forintért, eladja 100 000 forintért és a 20 000 forintból kifizeti 4252 forint áfát? Amennyiben használt telefon vesz számlára, abban az esetben sem lehet élni levonási jogával, mert ha bejelentkezünk különbözeti áfára, akkor minden használt telefon vásárlása és értékesítése esetén kötelező alkalmazni a különbözeti áfát? Amennyiben elkülönül az új termék értékesítése és a használt értékesítése akkor a pénztárgépbe új telefon értékesítése esetén 27 százalékos áfával üti be, ha használtat értékesít, akkor áfa nélküli kóddal üti be a pénztárgépbe?
Különbözeti áfa hatása az iparűzési adóra Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábbi szakértői válaszban olvastam, hogy a különbözeti áfa kétféle módon is könyvelhető a tartozik oldalon: vagy egyéb ráfordításként vagy az árbevétel csökkenéseként. Más fórumon is találtam szakértői állásfoglalást a különbözeti áfa eredménylábának könyvelésére vonatkozóan, amely azt képviselte, hogy egyéb ráfordításként kell könyvelni a tételt. A két esetnek (egyéb ráfordítás növekedése illetve árbevétel csökkenése) eltérő hatása van az iparűzési adó alapjára. Az egyéb ráfordítás nem csökkenti azt, viszont az árbevétel csökkenése igen. A kétféle elszámolás tehát kétféle iparűzésiadó-kötelezettséget keletkeztet. Valóban minden további nélkül könyvelhető a különbözeti adó az árbevétel csökkentéseként, csökkentve így az iparűzési adó alapját is? Ha mégsem könyvelhető ilyen módon, akkor ad a társasági adó törvény valahol lehetőséget arra, hogy ne a teljes kiszámlázott ellenérték, azaz ne a bruttó árbevétel növelje a társaságiadóalap-kalkuláció bázisát? Konkrétan tehát arra irányul kérdésem, hogy ha valaki nettó + áfa módon kiszámláz 1 270 000 forintot, azaz 1 000 000 forint árbevételt és 270 000 forint fizetendő áfát rögzít, kedvezőbben tudja-e elszámolni könyvelését az iparűzési adó tekintetében, mint az, aki különbözeti adózással bruttó 1 270 000 forintot számláz, és a különbözeti áfája az árrés után ugyancsak 270 000 forint? Vagyis hátrányt szenvednek-e adózási vonalon a különbözeti áfa hatálya alá bejelentkező társaságok?
Autókereskedés áfa Kérdés
Tisztelt Szakértő! Autókereskedés kft.-től különbözeti áfával vásárol egy használt személygépkocsit. Ezt értékesíti magánszemélynek. Ebben az esetben az értékesítésnél is alkalmazhatja a különbözeti áfát? Köszönettel:
Különbözeti áfa Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni, hogy milyen módon működik a 100 ezer forint áfát meghaladó számla bejelentése a használt autó kereskedőnél, aki különbözeti áfa szerint adózik. Nyilván a magánszemélynek történt értékesítést nem kell jelenteni. Azt azonban nem tudom, ha adóalany felé történik az értékesítés és az árrés meghaladná a 475 ezer forintot, akkor hogyan kellene számlázni, illetve jelenteni a NAV felé. Tudomásom szerint a számla az eladási árat tartalmazza, amelyből csak a beszerzési árat meghaladó rész (az árrés) áfa köteles. Válaszukat és egyben segítségüket előre is köszönöm.
Különbözeti áfa Kérdés
Tisztelt Szakértő! Különbözeti áfa alá tartozó tevékenységet folytató régiségkereskedő 100 ezer forint feletti összegű készpénzes számlát állított ki. Az áfabevallásnál van-e valamilyen különös tennivaló? Segítségét köszönöm: Ildi
Regisztrációs adó továbbterhelése II. Kérdés
Ügyfelem használtautó-kereskedő egyéni vállalkozó, aki az Európai Unióból hoz használt személygépkocsikat, és azokat Magyarországon értékesíti. Többnyire különbözeti áfás, de előfordult már közösségi áfás beszerzés is. A regisztrációs adót a kereskedő fizeti meg a behozott használt gépkocsikra. Olvasva a 2018.02.16-i szakértői választ is kérdés, hogy a kereskedő által kiállított számlán a regisztrációs adót fel kell tüntetni, vagy ez elhagyható? A gépkocsik forgalmija nem a kereskedő, hanem a vevő részére kerül már átírásra. (Amennyiben ez lényeges.) A beszerzéssel együtt a regisztrációs adót árubeszerzésként könyvelem, értékesítéskor pedig a számlán ugyan külön szerepel, de a vételár részeként árbevételként számolom el. A különbözeti áfa alapjánál is így számolok eladási ár (regisztrációs adóval növelt értékesítési ár) mínusz beszerzési ár (regisztrációs adóval növelt), Helyes így a számlázás és az elszámolás? Amennyiben felmerül alkatrészköltség, akkor a kereskedő az alkatrész, a javítási számlák áfalevonásának 50 százalékára jogosult?
Különbözeti áfa (beszerzési ár) Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk közösségi tagállamból használt személygépkocsit szerzett be. Az eladó francia autókereskedő cég a számla első sorában a vételárat a „különbözet szerinti adózás – használt cikkek” megjegyzéssel látta el. Ez alapján mi a különbözeti áfa szerinti szabályoknak megfelelően értékesítjük majd tovább a gépkocsit magyar magánszemély részére. Ugyanakkor a vételárat tartalmazó számlán a következő sorokban kezelési költséget, adminisztrációs díjat számított fel a francia viszonteladó, amelyekhez a „közösségi értékesítés” hivatkozást tüntette fel. A gépjármű Magyarországra szállításáról ugyanezen francia cég egy másik számlát állított ki, szintén „közösségi értékesítés” megjegyzéssel ellátva. (A számlákon mindkét cég közösségi adószáma szerepel.) Tekintve, hogy még nem találkoztunk hasonló esettel, hogy egy számlán különbözet szerinti adózás és közösségi értékesítés is legyen, kérdések merültek fel bennünk. Az áfabevallásban nekünk bevallási kötelezettségünk merül fel ezen egyéb tételek (kezelési költség, adminisztrációs díj, szállítás) esetében közösségi szolgáltatás igénybevétel jogcímen. Első kérdésünk, hogy ezen tételek esetében a fizetendő áfa bevallása mellett élhet-e cégünk az adólevonás jogával? Második kérdésünk, hogy a különbözeti adózás szabályai szerinti értékesítésnél a beszerzési árba az előbb említett („közösségi értékesítés” hivatkozással ellátott) kezelési költség, adminisztrációs díj, valamint a szállítási költség beletartozik -e? Köszönöm válaszát!
EU-ból behozott autók különbözeti áfája Kérdés
Egy cég külföldről hozz be autókat, amelyeket továbbértékesít. A különbözeti áfa szabályai szerint adózik. Kérdés, hogy a különbözeti áfát hogyan kell megállapítani. Egyszer van egy beszerzési díja, vételára az autónak, majd a regisztrációs díj. És van az eladási ár. A különbözet meghatározásánál a regisztrációs adóval növelni kell-e a beszerzési árat? Ezekre az autókra további költségek is rakódhatnak (takarítási díj, esetleg alkatrészek, javítási díj stb.). Levonható-e ezek áfája? Be kell-e számítani az arányosításkor a vételárba ezeket a költségeket?
Használt gépjármű különbözeti áfa Kérdés
Tisztelt Szakértők, Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény XVI. fejezete 2. alfejezetének alkalmazásával kapcsolatosan kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbiakban részletezett esetre vonatkozóan: Társaságunk főtevékenysége használt gépjárművekkel történő kereskedelem. Közösségi adószámmal rendelkezünk és bejelentettük, hogy viszonteladói tevékenységünkre az áfatörvény XVI/2 alfejezetének rendelkezéseit alkalmazzuk. Társaságunk 2018 májusában közösségi adószámmal rendelkező németországi adóalanyoktól használt személygépjárműveket szerzett be azzal a céllal, hogy azokat Magyarországon értékesítse. A számlákon a partnereink a következő áfára vonatkozó megjegyzést tüntették fel: „Steuerfreie Innergemeinschaftliche Lieferung gemas § 6a UDTG” „Innergemeinschaftliche Lieferung nach § 6a des UStG” A fentiekben elmondottak alapján társaságunk a következőben kéri állásfoglalásukat: A beszerzett használt gépjárművek értékesítésére alkalmazható-e az áfatörvény XVI/2. alfejezete, azaz a társaságunk által fizetendő áfa alapja a viszonteladói árrés lesz? Amennyiben nem alkalmazható a különbözet szerinti szabályozás, akkor 27 százalék felszámított áfával kell értékesítenünk a gépjárműveket? Válaszukat előre is köszönöm.
Használtszemélygépkocsi-kereskedelem, az Unióból behozott gépkocsikkal Kérdés
Használtautó-kereskedés Olaszországból hoz Magyarországra használt személyautókat, és itt értékesíti.A cég a különbözeti áfa szerint adózik. A kapott számlákon az áfa (IVA) nulla. Honnan tudja a kereskedő megállapítani, hogy a nulla áfa a sima közösségi értékesítés alapján van, vagy hogy az eladó is különbözeti áfás Olaszországban, és azért nulla a számlán az áfa? Az olasz számlán milyen törvényi hivatkozásnak kell szerepelni konkrétan ahhoz, hogy a kereskedőnek ne kelljen a saját bevallásában az áfával foglalkoznia, vagy milyen olasz paragrafusokra hivatkozik, ha a beszerzés a közösségi értékesítés általános szabályai szerint történik?
Használt autó különbözeti áfa elszámolása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy használt autó kereskedéssel foglalkozó cég (negyedéves áfa gyakoriságú) márciusban vásárolt egy autót magánszemélytől 500 000 forintért és áprilisban eladta egy magánszemélynek 650 000 forintért, akkor az áfabevallásában hogyan szerepelteti, ha egyedi nyilvántartást vezet? Válaszát előre is köszönöm!
Különbözeti áfa Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik cégem használt autókereskedelemmel foglalkozik, így bejelentkeztünk különbözeti áfára. Eddig személyautókat adtunk-vettünk, magánszemélyektől, áfa nélkül, most azonban egy cégtől vásároltunk teherautót áfásan, amit egy másik cégnek fogunk eladni. Kérdésem, hogy ebben az esetben is különbözeti áfával kell számolnunk, vagy ezt az értékesítést lehet 27 százalékos áfával eladni, s a számlában szereplő áfát visszaigényelhetjük-e? Ha különbözeti áfás, akkor a beszerzési ár az áfával növelt érték? Kell-e a kimenő számlán áfaösszeget feltüntetni? Várom megtisztelő válaszukat: Géczi Sándorné
Különbözeti áfa alapja Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi példa alapján kérhetném a különbözeti áfa szerinti tételes könyvviteli levezetést, mik a fizetendő adók és ezek összegei, mennyi a nyereség stb., mit lehet levonni, hozzáadni? http://adozona.hu/kerdesek/2018_2_23_Kulonbozeti_afa_alapja_arres_a_ku_lkg Így számokkal egyértelműen kiderülne, melyik hova könyvelendő. Válaszát előre is megköszönve.
Különbözeti áfa alapja Kérdés
Cégünk közösségi adószámmal rendelkező belföldi áfaalany. EU-ból szerez be használt személygépjárműveket, amelyeket Magyarországon értékesít. A német anyacégtől a személygépjármű értékesítéséről áfamentes számlát kapunk, külön kapunk a német cégcsoport másik tagjaitól a járulékos költségekről áfamentes számlákat (tárolási díj, jutalék, közvetítői díj stb.) A személygépkocsi Magyarországra szállítása magyar vagy EU-s fuvarozó céggel történik, melyről áfás vagy nettó számlát kapunk. A személygépjármű értékesítése előtt hatósági díjak, javítási díjak, alkatrész-, üzemanyagköltségek merülnek fel, amelyeket cégünk fizet. Eladóként egyedi nyilvántartáson alapuló módszert választottunk a különbözeti áfa alapjának (árrés) meghatározására. Kérdésünk: mely tételek képezik a személygépkocsi beszerzési árának részét a fentiek közül? Egy példával szemléltetném, hogy tételesen melyik tételt hogyan kell elszámolni, és mik a fizetendő adók. Megköszönném a konkrét válaszukat a tisztánlátás érdekében. Beszerzés Autó vételár: 800 000 Ft. különbözeti Áfa Tárolási díj: 15 000 Ft nettó kinti Kivonási díj: 7000 Ft nettó kinti Közvetítői díj: 50 000 Ft nettó kinti Szállítási költség: 100 000 Ft nettó kinti vagy magyar áfás Utalási díj: 3000 Ft bankköltség Itthoni ráköltések (magyar bruttó számla): Akkumulátor: 10 000 Ft Gumicsere: 50 000 + 5000 Ft munkadíj Takarítás: 15 000 Ft Alkatrész: 20 000 Ft + 10 000 Ft munka Festés: 40 000 Ft Üzemanyag: 10 000 Ft Értékesítéskor: Regisztrációs adó: 50 000 Ft Műszaki vizsga: 40 000 Ft Eladási ár: 1 400 000 Ft