Különbözeti áfa hatása az iparűzési adóra

Tisztelt Szakértő! Korábbi szakértői válaszban olvastam, hogy a különbözeti áfa kétféle módon is könyvelhető a tartozik oldalon: vagy egyéb ráfordításként vagy az árbevétel csökkenéseként. Más fórumon is találtam szakértői állásfoglalást a különbözeti áfa eredménylábának könyvelésére vonatkozóan, amely azt képviselte, hogy egyéb ráfordításként kell könyvelni a tételt. A két esetnek (egyéb ráfordítás növekedése illetve árbevétel csökkenése) eltérő hatása van az iparűzési adó alapjára. Az egyéb ráfordítás nem csökkenti azt, viszont az árbevétel csökkenése igen. A kétféle elszámolás tehát kétféle iparűzésiadó-kötelezettséget keletkeztet. Valóban minden további nélkül könyvelhető a különbözeti adó az árbevétel csökkentéseként, csökkentve így az iparűzési adó alapját is? Ha mégsem könyvelhető ilyen módon, akkor ad a társasági adó törvény valahol lehetőséget arra, hogy ne a teljes kiszámlázott ellenérték, azaz ne a bruttó árbevétel növelje a társaságiadóalap-kalkuláció bázisát? Konkrétan tehát arra irányul kérdésem, hogy ha valaki nettó + áfa módon kiszámláz 1 270 000 forintot, azaz 1 000 000 forint árbevételt és 270 000 forint fizetendő áfát rögzít, kedvezőbben tudja-e elszámolni könyvelését az iparűzési adó tekintetében, mint az, aki különbözeti adózással bruttó 1 270 000 forintot számláz, és a különbözeti áfája az árrés után ugyancsak 270 000 forint? Vagyis hátrányt szenvednek-e adózási vonalon a különbözeti áfa hatálya alá bejelentkező társaságok?