186 találat a(z) könyvelő cimkére
Számla helye az áfabevallásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Ügyfelem (havi áfabevalló) a kimenő számláján helytelenül tüntette fel az áfa teljesítési időpontját. Határozott időre szóló számlázásnál szeptemberi teljesítést tüntetett fel augusztus helyett, illetve az augusztusban a bankszámlájára befolyt előleghez szeptemberi teljesítésű számlát állított ki. Mindkét esetben későbbi dátumot tüntetett fel (tévedésből) a számlákon, mint ahogy azokat be kellene vallani. A hibára felhívtam a figyelmét, de a számlát nem helyesbítette. Könyvelőként, a hibás számla ellenére nekem augusztusban vagy szeptemberben kell az áfabevallásban szerepeltetni a fizetendő áfát? 100 ezer forint áfa felett, ha augusztusban szerepeltetem, az ügyfél pedig szeptemberi teljesítéssel közölte az online adatszolgáltatásban, jelent-e ez problémát? Egyáltalán könyvelőként felülbírálhatom-e a számlán szereplő dátumokat, annak érdekében, hogy a megfelelő bevallásba kerüljenek a számlák? 2. Ugyanez a probléma bejövő számla esetén is. Ügyfelem hibás számlát fogadott be, amire felhívtam a figyelmét, de a számla javíttatása nem történt meg. A bejövő számlán (akár hónapon belül is) rossz teljesítési időpont van feltüntetve. Augusztusi teljesítést tüntettek fel szeptemberi helyett vagy augusztusi a teljesítés, de másik napot tüntettek fel augusztuson belül, mint amit kellett volna. Sok esetben már akkor kapom meg a számlákat, amikor már pénzügyileg teljesítették és a számlakibocsátó nem hajlandó kijavítani. Mi a teendő a levonási jog érvényesítéséhez?
Könyvelőváltás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Új ügyfelünknél könyvelőváltás történt. Sajnálatos módon az előző könyvelőcég nem tudta rendelkezésünkre bocsátani az előző évi könyvelési anyagot, számviteli bizonylatokat, szerződéseket, analitikákat, egyszóval semmit. Nem tudjuk megnyitni a 2018-as adóévet, nincsenek alapadatok. Többször kerestük az előző könyvelőirodát, valamint kértük, hogy működjenek együtt velünk, de egyáltalán nincs kommunikáció, nincs válasz. Milyen jogi és/vagy egyéb lehetőségeink vannak, ideértve az ügyvezető szerepét is, hogy végre megkaphassuk a teljes dokumentációt, és lezárjuk az anyagátadást? Válaszát előre is köszönöm.
Könyvelők – GDPR
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem egy probléma megoldásához. Könyvelőként egyre többször találkozom ügyfelek azon kérésével, hogy a honlapjukon akarják szerepeltetni személyes adataimat (nevem, könyvelői PM regisztrációs számom). Ehhez én nem szívesen járulnék hozzá. Kötelező hozzájárulnom adatfeldolgozóként ahhoz, hogy a cégek a honlapjukon feltüntessék a személyes adataimat ahhoz, hogy a GDPR előírásainak megfeleljenek? Mi az erősebb, fontosabb? Az én személyes adataimhoz való jogom védelme, vagy a honlappal rendelkező társaságok GDPR-nak való megfelelése? Nem sért-e üzleti titkot az, hogy én, illetve az én társaságom mely céget könyveli? Én nem szeretném a piaccal tudatni, hogy mely társaságokkal van könyvelői szerződésem. Elegendő-e esetleg az, hogy az adatkezelő csak a belső adatvédelmi szabályzatában (honlapon nem megjelenített, írásos dokumentum a cég székhelyén, telephelyén) rögzítse az adatfeldolgozó könyvelő, könyvelő cég adatait, és azt egy esetleges vizsgálat esetén a hatóságnak (NAIH) azt átadja? Várom megtisztelő válaszát!
Meghatalmazás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Általam könyvelt vállalkozás felszámolás alá került. A képviselő már a felszámoló. Mint könyvelő, már nem vagyok a NAV rendszerében. Kérdésem az lenne, van-e arra lehetőség, hogy a felszámoló meghatalmazzon az elmaradt bevallás benyújtására? Vagy esetleg más lehetőség létezik-e? Válaszukat köszönöm.
Könyvelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Regisztrált mérlegképes könyvelői végzettséggel lehet egyéni vállalkozásban könyvelni? S a 6920 TEOR szám alá kell bejelentkezni? Külön bér. és tb-ügyintézői végzettség nem kell, ha valaki regisztrált mérlegképes könyvelő? Köszönöm előre is a válaszát.
eBev kézbesítések
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az eBev rendszerében többször előfordult már, hogy az eBev rendszerben küldött küldeményt csak az egyik címzettnek küldték el, például az ügyvezetőnek igen, a meghatalmazottnak nem. Gyakori, hogy az ügyvezetők nem figyelik ezeket a küldeményeket (hiszen azért adtak a könyvelőnek meghatalmazást, hogy a könyvelő intézze ezeket az ügyeket). Ha emiatt beáll a kézbesítési vélelem, alappal lehet megkifogásolni? A kézbesítési vélelem beálltáról sem mindig küld értesítést az eBev rendszer. Megjegyzem, legtöbbször az ügyvezetők nem önmaguk regisztrálnak az eBev-be, hanem a NAV automatikusan (gondolom az adóazonosító alapján) elvégzi a regisztrációt. Köszönettel!
Egyszerűsített végelszámolás – újabb feladat a könyvelőknek
Cikk
Kft. és rt. is választhatja az egyszerűsített végelszámolást a cégtörvény 2018. július 1-jei változása szerint, nem kell hozzá ügyvédi képviselet, a kérelmet pedig nem a cégbíróságnál, hanem az adóhatóságnál kell előterjeszteni.
Azonosítás 2018.06.26-áig
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az új pénzmosási törvény miatt a régi ügyfeleket is újból azonosítani kell 2018.06.26-áig azoknak, akikre vonatkozik a rendelet. Az azonosítás egy adatlap kitöltésével történik. Korábban olvastam arról, hogy az adatok egy nyilvános adatbázisba kerülnek, ahonnan 8 év után törlődnek ki. Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy ha egy könyvelő azonosította az ügyfeleit, akkor fel kell-e töltenie valahova ezeket az adatokat, ha igen, akkor pontosan hova és milyen adatokat? Válaszát előre is köszönöm.
Online regisztráció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyvelő vagyok. Az ügyfél nem tud vagy nem akar az online rendszerben regisztrálni, ezért átháritja ezt a feladatot a könyvelőre. Így a könyvelő a saját ügyfélkapujával regisztálja a céget, ekkor az elsődleges felhasználó a könyvelő lesz, aki viszont nem számláz, tehát semmi köze nem lesz a számlázó programhoz. Ezért másodlagos felhasználókat kell létrehozzon, akik számlázni fognak, és kapják a saját e-mail cimükre a válaszüzeneteket, illetve a saját felhasználó nevükkel és jelszavukkal tudnak lekérdezni. Jól gondolom-e, így működik-e a rendszer? Illetve van-e ennek kapcsán, amire felhívná a figyelmet? Ha több számlázó ember van, akkor annyi technikai felhasználót kell létrehozni, amennyi van, vagy csak egyet, mert egy céghez egy tartozik? Köszönöm előre is válaszát.
Új típusú vagyonosodási vizsgálatokkal sokkol a NAV
Cikk
Új típusú vagyonosodási vizsgálatokat indított az adóhatóság, szinte minden héten lehet eggyel találkozni, amelyek – egyelőre úgy tűnik – többnyire a bírósági eljárásban is megállják a helyüket. Kik, mikor számíthatnak rá, és mekkora lehet a büntetés?
GDPR és az e-mailon küldött dokumentumok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Könyvelő iroda rendelkezik saját adatkezelési szabályzattal, s adatkezelői-adatfeldolgozói szerződéssel, mely az alap könyvelési szerződés szerves részét képezi. Sajnos nem igazán tudjuk eldönteni, hogy az ügyfél által e-mailon megküldött számlák, bizonylatok az adatkezelési szabályoknak hogy tudnak megfelelni? Az ügyfelek 99 százaléka papíralapú dokumentum formájában adja át a bizonylatokat, a számlákat személyesen vagy postai úton, illetve futárral küldi. És van az 1 százalék, aki emailon küldi meg a szkennelt számlákat, dokumentumokat könyvelési anyagként. Az lenne a kérdésünk, hogy az adatfeldolgozó felelőssége ezekben az esetekben mikortól lép életbe, és mire terjed ki? Köszönöm
GDPR: a vállalkozó vagy a könyvelő készíti a szabályzatokat?
Cikk
A vállalkozóknak kell megalkotniuk a GDPR-ral kapcsolatos szabályzatokat, vagy a könyvelőjüket terheli ez a kötelezettség? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértőnk válaszolt.
GDPR: a vállalkozóknak kell elkészíteni?
Kérdés
Szeretnék választ kapni, hogy a GFPR-ral kapcsolatos anyagot a vállalkozóknak kell-e megcsináltatni, vagy a könyvelőt kötelezik arra,hogy megcsinálja?
Nem releváns kérdés a nyilatkozattételben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy adózónál bevallások utólagos ellenőrzését folytat az állami adóhatóság. Nyilatkozattételre szólították fel az adózó könyvelőjét. A NAV által feltett kérdések nagy részénél a könyvelő úgy érzi, hogy azok nem, vagy csak áttételesen kapcsolódnak az eredeti áfavizsgálathoz, az adózó személyéhez. Például: "Adózó kapcsolatban állt a vizsgált időszakban 'A' céggel. 'A' cég rendszeresen utalt a könyvelőnek, mint magánszemélynek (nyilatkozatot tevőnek). 'A' cég milyen jogcímen, milyen szerződés, dokumentum alapján utalt, mi lett az átutalt összeg sorsa?" Van-e a könyvelőnek (nyilatkozatot tevőnek) jogorvoslati, panasztételi, avagy információkérési (miért tették fel ezt a kérdést?) lehetősége az általa nem relevánsnak megítélt kérdésekkel kapcsolatban? Megtagadhatja-e az ilyen kérdésekre adott válaszait a könyvelő, ennek milyen szankciói lehetnek? Van-e ez irányú változás a 2018 előtti, és a most hatályos Art. rendelkezéseiben? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Be kell-e minden vállakozásnak jelentkezni a NAIH-hoz?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Még nem jelentkeztem be a NAIH-hoz, egyéni vállalkozó könyvelő vagyok, kevés ügyfelem van – összesen öt társaság –, amelynek könyvelek. Társaságonként maximum két fő alkalmazott van a vezetővel együtt. Egy víziközmű-társaság közfoglalkoztatottakat foglalkoztatott (120 főt) 2016-ig, de lehet, hogy ebben az évben is lesznek közfoglalkoztatott munkavállalói. Be kell-e mindnyájunknak jelentkezni a NAIH-hoz, hol és milyen módon? Köszönettel: Mihály Gáborné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
