2101 találat a(z) könyvelés cimkére
Támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! TÁMOP támogatás keretében az egyesület – mint projektgazda – úgy kapott támogatást, hogy az általa megszervezett oktatásról, a hallgató nevére kiállított számla alapján a képzési költséget a projektgazda a képzőnek utalja. Hogyan kell ezt az eseményt (átfutó tételt) szabályosan lekönyvelni? Válaszát előre is köszönöm!
Előlegszámla, végszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. mezőgazdasági gépek értékesítésével foglalkozik, MNB-árfolyam alá be van jelentkezve a NAV felé. Egy belföldi kft.-től előleg érkezett 35 ezer USD értékben. Az előlegszámla ki is lett állítva. Most a végszámla kerül kiállításra, melyen szerepel a teljes összeg, 40 ezer USD értékben, melyből le lett vonva az előleg, így a fizetendő 5 ezer USD lett. Szeretném kérni segítségét a számla helyes könyvelésében, az előlegtől a végszámla kiegyenlítésig. Gondolok itt az árfolyamokra, árfolyamkülönbözetekre (mikor kell árfolyamkülönbözetet elszámolni, mikori árfolyamot kell nézni), illetve az egyéb tudnivalókat is szívesen fogadom az ügylettel kapcsolatban. Köszönettel.
Kárszámla könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég tehergépkocsijának szélvédőjét a casco biztosítás terhére megjavíttattuk. A szerviz számlája a teljes összegről szól, azonban nekünk csak az áfa összegét és a 10 százalékos önrészt kellett kifizetni. Ilyen esetben hogyan történik a számla elszámolása, könyvelése? Köszönettel: Léderer Györgyné
Téves számla továbbszámlázása (áfa)
Kérdés
A társaság a Google AdWords felületén hirdet. A hirdetés megrendelése közvetlenül a Google-nél történik, s a társaság előleget fizet a feladáskor. A felületet egy magyar társaság kezeli, amely a tevékenységéért szerződés alapján megbízási díjat kap. Ők kérik le a Google-tól a társaság nevére szóló számlát is. Sajnos az egyik számlamegkérés során tévedésből a saját nevük került a társaság neve helyett a számlára. Kértem, hogy a Google-nál intézzék a számla helyesbítését, s a társaság nevére szóló számla kiállítását. A válasz az volt, hogy a Google nem helyesbít. Hogyan lehetne ezt rendezni? A megbízott társaság továbbszámlázná a nevére szóló számlát, ami a mi társaságunkat illeti, de közösségi szolgáltatás továbbszámlázása címszóval áfamentesen megteheti-e? Vagy fel kell számítania a magyar áfát? A Google-nak fizetett előleg és ennek a számlának a fizetési rendezése összevezethető-e (most itt az áfától eltekintve), ha nem szabályos, mivel ebben az esetben csak a két cég állapodna meg ebben? A legegyszerűbb lenne a számla módosítása. Valóban megteheti a Google, hogy nem módosítja a számlát? Válaszukat köszönöm.
Import harmadik országból könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. Kínából vásárol árut interneten keresztül. A kapott számla tartalmazza az áru ellenértékét és a szállítási díjat. A kiegyenlítés (PayPalon keresztül) forintszámláról történik. A vámoltatást a speditőr végzi, aki átad számunkra egy határozatot, amiben megállapította a NAV a fizetendő vámot és áfát. Ezeket az összegeket készpénzben fizetjük meg az áru átvételekor. Hogyan történik a folyamat könyvelése (kontírozás)? Az áfabevallásban az előzetesen felszámított áfa alapjának mit tüntessek fel, hiszen a tényleges nettó érték nem egyezik meg a NAV által képzett áfaalappal?
Egyéni támogatás megszűnés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2014 januárjában elnyert egy támogatást a Széchenyi-program keretében (G.O.P-2.1.1-12/B). A támogatási összeg egy részét meg is kapta, azonban gondolt egyet, és átalakult, pontosabban megszüntette az egyéni vállalkozását, egyéni céget alapított, majd átalakult kft.-vé. Mindvégig a tevékenységét folytatta, tárgyi eszközeit vitte magával a cégekbe. A támogatási összeg második részét is megkapta, de ekkor már kft. formában folytatta a tevékenységet. A kérdésem az lenne, hogy a kft. a kapott támogatást milyen formában vegye be a könyveibe? Elegendő egyéb bevételként könyvelni?
Bérleti díjak könyvelése
Kérdés
Június hónapig minden hónapban kiszámlázott bérleti díjakat rendezte a cég. Júliustól azonban minden hónapban fizeti, de csak a negyedév végén kap számlát utólag a háromhavi bérleti díjról. Ilyenkor a bankszámlán megjelenő összeget hogyan könyvelem? Köszönöm.
Árbevétel-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk OKJ-s oktatási tevékenységet végez, de a vizsgáztatást külső intézmény végzi. A hallgatóktól beszedett vizsgadíjat továbbutaljuk ennek az intézménynek. Kérdésem az, hogy a vizsgadíjakra beszedett összegeket árbevételre, vagy egyéb bevételre kell-e könyvelni. Köszönöm segítségét!
Ajándék üzemanyag-utalvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell könyvelni, ha az önkormányzat üzemanyag-utalványt kap ajándékba, továbbá hogyan történik a felhasználása? Köszönettel, várom válaszát.
Pénzügyi lízing költsége és társasági adó vonzata
Kérdés
Cégünk 2014. március 15-e után vásárolt személygépkocsit pénzügyi lízing keretében, tartós bérlet jogcímen (a lejárat végén a cég eldönti, hogy megvásárolja a gépkocsit maradványértéken, vagy nem), ahol a lízingcég részéről havi számlát küldenek, amin a tőkerész plusz áfa és kamat található? Kérdésem, hogy az eszközt a tárgyi eszközök között nyilvántartásba kell-e venni, kell-e értékcsökkenést utána számolni, hogyan? Hogyan kell könyvelni a havi számlát és az áfatartalmat? Várom válaszukat.
Lízingdíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a bank által küldött értesítő alapján hogyan könyveljük a lízingdíjat? A havi törlesztésről szóló értesítésben szerepel a tőke, a kamat, illetve ezekre kiszámolt árfolyamkülönbözet (általában veszteség). Nem tudom, hogy a tőke árfolyamkülönbözete az alaptartozást csökkenti (4-es számlaosztály), vagy árfolyamveszteségként (87-es számlaosztály) könyvelendő? Ugyanígy a kamat esetében is, bár itt a kamat és az esetleges árfolyamveszteség is a 87-es főkönyvi számon szerepel majd, de nem mindegy, hogy a kamat része-e, mert egy beruházási hitel kamatánál a társaságiadó-kedvezménynél a kamatra fizetett összeget vesszük figyelembe. Válaszát előre is köszönöm!
Egyesület – adományozási szerződés
Kérdés
Egyesületünk adományozási szerződésben olajfestményt kapott az alkotótól. Kérdésem, hogy a könyvelésben szerepeltetni kell-e (eszmei érték fel van tüntetve a szerződésben)? Vagy csak elegendő a leltárban szerepeltetni? A könyvelésben melyik számlaosztályban kell feltüntetni?
Készletté minősítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság társasházat épített. A társasházban lakások, üzletek, garázsok vannak. Ezek közül vannak, amelyeket bérbeadás útján hasznosít, és vannak amelyeket semmilyen módon nem használ, hanem értékesítésre kínálja. A társaság könyveiben az ingatlan részei egyrészt a tárgyi eszközök között, másrészt a késztermékek között szerepelnek (átvett könyvelésről van szó). Helyes-e számviteli szempontból, ha a bérbeadott ingatlanrészeket tárgyi eszközként tartjuk nyilván, és amortizációt számolunk el utánuk, az értékesíteni szánt ingatlanrészeket pedig a késztermékek között tartjuk nyilván? Vannak olyan ingatlanrészek, amelyek már nincsenek bérbeadva, és a tárgyi eszközök között vannak nyilvántartva. A társaság bérbeadásra és értékesítésre is meghirdette ezeket, attól függően, hogy melyik típusú hasznosításra lesz érdeklődő. Mi határozza meg az esetleges készletté minősítést? Milyen alapbizonylattal lehet megtenni az átminősítést, ha szükséges? Ugyanakkor vannak olyan garázsok, üzletek, amelyek a késztermékek között vannak nyilvántartva, mert értékesíteni kívánták őket korábban, de bérlő jelentkezett, és ezért bérbeadják. Ebben az esetben át kell minősíteni a tárgyi eszközök közé? A számviteli elszámolás helyességén túl fontos szempont az is, hogy a társasági adónál hogyan alakul a fentiek miatt az amortizáció összege. Összegezve: milyen szempont szerint határozzuk meg az ingatlanrészek helyes számviteli elszámolását? Milyen feltételek mellett szükséges az átminősítés? Mivel támasztható alá?
Előkerült bevétel
Kérdés
Adott egy művészeti tevékenységgel foglalkozó bt., amelynek mérlegfőösszege 402 ezer forint (mérleg szerinti eredmény 259 ezer forint). Tavaly decemberben elkértük a számlatömböt, lekönyveltük (minden záró bevallást időre elkészítettünk), azóta a vállalkozás folyamatosan leadta a számláit. Most újra bekértem a számlatömböket, és találtam 2 darab 2014. 12. 18-ai és 19-i számlát 140 ezer forint értékben. Szeretnék tanácsot kérni, milyen megoldások vannak erre a problémára?
Külföldi beszerzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az árfolyamok megfelelő alkalmazásáról szeretnék többet megtudni. A könyvelt cég az MNB-középárfolyam alkalmazását választotta a számviteli politikájában és az áfatörvény alapján is (bejelentési kötelezettségének eleget tett). A számviteli törvény alapvetően a teljesítés napjához rendeli az átszámítást forintra és a megjelenítést a könyvelésben akár vevő, akár szállítói számláról van szó. Az áfatörvény a külföldi beszerzéshez tartozó számlák esetében a számla keltéhez, fizetéshez, illetve a teljesítést következő hó 15. napjához köti a bevallásban szerepeltetendő forintérték átszámítását. Úgy tudom, hogy lehetőség van arra, hogy a számviteli politikát az áfatörvényben szereplő árfolyamszámításhoz lehessen igazítani. Ezt milyen hivatkozással, szövegezéssel lehet egyértelműen megtenni? Lehet úgy, hogy az áfabevallásban szerepeltetendő értéken tartjuk nyilván a könyvekben a külföldről érkező számlákat? Ekkor nem gond, ha ezek az értékek nem a teljesítés napjához kötődnek (ahogy a számviteli törvény ezt előírja)? Az összesítő nyilatkozat szempontjából a külföldi beszerzés számláit melyik időszakban kell szerepeltetni: a számla kelte vagy a teljesítés napja alapján? Példa: számla kelte 2015. 06. 09., teljesítés 2015. 05. 18. Ekkor az áfában a számlát a 2015. 06. 09-én jegyzett MNB-árfolyamon kell szerepeltetni (könyvelni is ezen lehet, ha a számviteli politika ehhez igazodik), az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban melyik hónaphoz kell igazodni, 05. vagy 06.?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
