1137 találat a(z) költségelszámolás cimkére
Szerződéses ügylet családi gazdaság és kft. között Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki családi gazdaság tagja és egy kft. egyik tulajdonosa is. A családi gazdaság és a kft. is növénytermesztéssel foglalkozik. Ez a magánszemély kombájnt vásárolna, melyet a családi gazdaságba vinne be, ott használnák és számolnák el az értékcsökkenését is a tevékenységhez. Felmerült a kérdés, hogy megteheti e , hogy bérbe adja mint magánszemély a kombájnt a kft. részére? A kft. tudná használni a cég munkájához és végezhetne vele bérmunkákat is, többek között a magánszemély családi gazdaságának is végezne bérmunkát. Megteheti ezt a magánszemély, hogy a családi gazdaság olyan számlát fogad be a kft.-től, amit az ő eszközével hajtottak végre? Vagy ez csak szerződés kérdése? A kapcsolt vállalkozási környezet engedi ezt? Tudomásunk szerint a családi gazdaság nem adhatja bérbe a gépet és nem is végezhet bérmunkát, de mint magánszemély külön adózó jövedelemként bérbe adhatja a gépet? Esetleg megoldás lehet az, hogy a gép értékcsökkenését nem a családi gazdaság számolja el, hanem a magánszemély érvényesíti a gép bérbeadással szemben tételes költségelszámolás alkalmazásával? És ha a magánszemély érvényesíti az értékcsökkenést, akkor ha a gépet lízingre vásárolják, a lízingdíjat a családi gazdaság fizetheti és elszámolhatja a kamatot költségként vagy teljesen el kell különíteni és a magánszemély külön adózó jövedelemként tételesen elszámolva kezelheti a gép bérbeadást? (A családi gazdaság tételes elszámolású.)
Ingatlanáfa-korrekció Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó a vállalkozási céljai és bérbeadási tevékenység érdekében gazdasági ingatlant vásárolt magánszemélytől 2009-ben. Az ingatlan bérbeadással kapcsolatban élt áfakötelessé tételi jogával. Ezt követő években 2009–2015 között az ingatlanon felújítást végzett, és ezzel kapcsolatban felmerült előzetes forgalmi adót levonásba helyezte. A beszerzés évétől az ingatlan folyamatosan szolgálja a vállalkozási tevékenységet. A személyi jövedelemadó egyéni vállalkozásokra vonatkozó költségelszámolási szabályai szerint a 2011–2015 években történt felújítási ráfordításokat választása szerint költségként elszámolta, azzal nem növelte az ingatlan nyilvántartási értékét, de a 2010. évi felújítást beruházásként a tárgyi eszköz értékének növelésével számolta el. Kérdésem az áfatörvény 135. §-ban meghatározott 240 hónapos ingatlannal kapcsolatos levont előzetesen felszámolt adó "figyelésével" kapcsolatos. Bevonandó-e a 240 hónapos "figyelési időszakba" a költségként elszámolt, és nem tárgyi eszközként nyilvántartott felújítási termékek, szolgáltatások áfatartalma? A fentiektől függetlenül még két kérdésem lenne a témában: Amennyiben szükséges a 135. §-ban foglaltak szerint a levont áfa korrekciója, ezt a gyakorlatban hogyan kell megtenni? Adott év utolsó időszaki áfabevallásban az adott évre vonatkozó 1/20nyi korrekciót kell beállítani az áfabevallásba, a bevallás melyik sorába? Hogyan történik a bevallás, ha a vállalkozás megszűnik?
Művészeti tevékenység Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az szja-törvényben külön pontok vonatkoznak a költségelszámolásokat tekintve a művészeti tevékenységet végzőkre. Új ügyfelünk nemzetközi fotó- és divatmodell, akinek a tevékenysége a 900111 Előadó-művészet m.n.s. és a 900107 Egyéb színpadi előadóművészeti tevékenység ÖVTJ kódok alá tartozik. Jól gondoljuk, hogy az ő esetében is alkalmazhatók a költségelszámolásokra vonatkozó kedvezmények, például, hogy "az előadóművészi tevékenységet végzők esetében a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadások elszámolhatók? Válaszukat előre is köszönjük.
Céges karácsonyi üdvözlőlap adózása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. karácsony alkalmából céges üdvözlő lapot készíttetett a partnerei részére. Hogyan számolhatja el az üdvözlőlap költségét? Tao-alapot növelő tételnek kell-e tekinteni? Levonható-e a számla áfatartama? Van-e szja- és szocho-fizetési kötelezettsége a számla után?
Lakásbérbeadás Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2019 szeptemberében volt egymillió forint összegű beruházás a lakásomon. 2020. január végétől lett bérbe adva a lakás. Leírható-e az előző évi beruházás a bérleti díj összegéből, és ha igen, milyen százalékkal lehet figyelembe venni? Segítségét köszönöm: Ildi
Őstermelő szja Kérdés
Tisztelt Szakértő Kérem a segítségét az alábbi ügyben. Ügyfelünk állattartással foglakozik, több hold földje van, ahol kukoricát, herét, búzát termel az állatoknak. Kérdésem a következő: a takarmány költségét, amit a saját területén termelt meg, hogyan tudja költségként elszámolni, illetve erre van-e lehetősége? A vágómarhák szinte mind megették a takarmányt, ráadásul 1 év alatt kellett volna a vágósúlyt elérniük, de ebben az állományban szinte 2 évig kellett tartani az állatokat ahhoz, hogy elérjék a súlyt, így természetesen a haszon sem lett olyan magas.A saját termelésű takarmányt hogyan tudjuk költségként elszámolni? Ha ez lehetséges, akkor milyen kimutatást kell készíteni? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel: L. Erzsike
Külföldi kiküldetés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., mely részt vesz egy rangos szakmai nemzetközi kiállításon. A kiállításra a cég képviseletében az ügyvezető utazik ki. A költségei ismereteim szerint elszámolhatóak. Mi történik akkor, ha az ügyvezetőt a felesége elkíséri, aki nem alkalmazottja a társaságnak? Az ő utazását terhelő költségek elszámolhatóak-e?
Gyógyszerek elszámolása Kérdés
Üdvözlöm! Az üzemben történő kisebb, nagyobb sérülésekre vásárolt sebtapasz, valamint fertőtlenítő, fájdalomcsillapító használata, ami szükséges a cég optimális működéséhez (erős fejfájással elég nehéz koncentrálni) tekinthető a céghez szükséges eszköznek, amit el lehet számolni? Hiszen miért a dolgozó fizetné meg a munkahelyen történő kisebb vágásokra felhasznált fertőtlenítőt és sebtapaszt, valamint fájdalomcsillapítókat? Előre is köszönöm a választ.
Gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos nyilvántartás és költségelszámolás Kérdés
Egy alapítvány saját gépkocsival rendelkezik. Azt mindig más és más munkatárs vezeti hivatalos üzleti útjain, több esetben több munkatárs is együtt utazik. Kérdésem, hogy milyen nyilvántartásokat kell vezetni, és milyen költségek és hogyan számolhatók el hivatalos üzleti utazás alkalmával?
Életbiztosítás adózása Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi kérdésben várom szakértői válaszukat. Az egyik ügyvédi irodám egy határozatlan idejű életbiztosítási elemet is tartalmazó balesetbiztosítást kötött az ügyvédi Iroda vezetőjére, és néhány munkavállalóra. Heti rendszerességgel több nap utaznak, mindenképpen szükségesnek érezte a kollégák testi épségét eképp is védeni. Az adott biztosítás egy kombinált termék, az alap életbiztosítás a következő biztosítási elemeket tartalmazza még: baleseti halál, baleseti rokkantság, baleseti műtét, és baleseti csonttörés és repedés. Kérdésem a következő: elszámolható-e költségként a cég nevére szóló biztosítás díja? Adóköteles-e az adott biztosítási díj? Ha igen, akkor mit kell a cégnek fizetnie? Illetve csak abban az esetben adóköteles, ha bekövetkezik a biztosítási esemény (például a dolgozót baleset éri, műteni kell és a biztosító részére ellátást fizet)? Ebben az esetben a cég vagy a dolgozó fog adózni? Válaszukat megköszönve Ötletmozaik Kft. Preilné
Csoportos életbiztosítás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy személyszállítással foglalkozó társaság 815 fő utas védelmére irányuló csoportos élet-, baleset, és egészségbiztosítási keretszerződést köt, határozott időtartamra. Ebben az esetben milyen adókötelezettsége keletkezhet a szerződőnek, illetve van-e feltétele az adómentesen történő költségelszámolásnak? Válaszát köszönöm!
Munkábajárás Kérdés
T. Szakértő! A munkavállaló saját gépkocsival jár a munkahelyére. Munkaidő beosztása miatt tömegközlekedéssel nem tudja megoldani. A munkábajárás költségét a munkáltató nem a 9 vagy a 15 forint-os térítéssel, hanem a gépkocsi tényleges 8 l/km fogyasztással kívánja elszámolni. Milyen módon számolhatom el? Milyen adó, bér, járulék terheli esetlegesen a munkavállalót és munkáltatót? Köszönöm .
Saját tulajdonú ingatlan bérleti díjának elszámolás egyéni vállalkozóként Kérdés
Három tulajdonosa van egy üres lakó ingatlannak, A, B és C. A tulajdonosok kötöttek egymással megállapodást arról, hogy az ingatlan hasznosítását, így esetleges bérbeadását átengedik az egyik tulajdonostársnak, A-nak. Úgy alakult, hogy egy másik tulajdonos (B) kibérelné az ingatlant, ott szeretne egyéni vállalkozói tevékenységet folytatni. Nem ingyen használná az ingatlant, hanem havi bérleti díjat és a felmerülő közüzemi díjakat és közös költségeket fizetné, eredeti megállapodásuk értelmében A tulajdonostárs részére. Megköthető-e ilyen szerződés a bérbeadó A és a bérlő B között, amely alapján a bérlő el tudja-e a bérleti díjat és rezsiköltségeket számolni egyéni vállalkozásában? Ha ez így nem működik, hogyan járjanak el?
Nyílt végű pénzügyi lízing Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni a következőket, mert konkrét választ még nem olvastam erről. Egyéni vállalkozó személygépkocsit bérel nyílt végű pénzügyi lízing keretében. Az egyértelmű, hogy a bevétel 1 százalékát költségként elszámolhatja a lízingdíjból. Útnyilvántartást vezet, a hivatali használatra elszámolhatja az üzemanyagot. Kérdésem a következő költségekre vonatkoznak, amelyek az üzembentartót terhelik: kötelező biztosítás, CASCO, súlyadó, cégautóadó. A felsorolt költségekből mennyit lehet elszámolni? Esetleg az éves hivatali célú használat arányában? Kérdés még a lízingdíj kamata, azt miként számolhatom el költségként, mert gondolom az nincs benne az 1 százalékban. Köszönöm a választ!
Katás vállalkozó ingatlan-bérbeadása Kérdés
Alanyi áfamentes, főállású egyéni vállalkozó szeretné a saját tulajdonát képező garázsát bérbe adni. Hogyan teheti ezt meg? A vállalkozásától függetlenül mint önálló tevékenységet kell-e leadóznia a bérbeadásból származó bevételt? Élhet-e a költségelszámolás lehetőségével? Válaszukat előre is köszönöm.