2299 találat a(z) járulék cimkére
Személyi jellegű kifizetések
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Profi labdarúgókat foglalkoztató sportvállalkozásban, ha a mérkőzések nem hazai pályán zajlanak szállást és étkezést biztosítanak a labdarúgók részére. Az erről kiállított számlák a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kerülnek könyvelésre. Kérdésem az lenne, hogy ezek után keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség? Másik kérdésem az lenne, hogy egy labdarúgó utánpótlás neveléssel foglalkozó közhasznú egyesület adhat-e támogatást ennek a profi sportvállalkozásnak? Válaszát előre is köszönöm
Vizsgálják a járulékcsökkentési lehetőségeket
Cikk
Kedden ül össze először a gazdasági kabinet, az ülésen közel ötven napirendi pontról tárgyalnak, így többek között a múlt héten napvilágot látott friss GDP-adatról, a Brexit következményeiről, de a Modern városok program állásáról és az államháztartás helyzetéről is egyeztetnek – olvasható az NGM honlapján Varga Mihály tárcavezető Magyar Időknek adott nyilatkozatának összefoglalójában.
EU-országbeli magánszemély megbízási szerződése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Németországban biztosítási jogviszonnyal rendelkező munkavállalót szeretne cégünk megbízni kutatási eredmények értékelésére. Milyen szabályok mentén tudunk törvényesen eljárni? Milyen adók, bejelentési kötelezettségek terhelik a megbízót és a megbízottat? Jövedelemnagyságot kell-e figyelni? Előre is köszönöm szíves tájékoztatásukat.
Végkielégítés, kártérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk munkaügyi pert nyert, a megítélt elmaradt jövedelmét most kapta meg, kétféle jogcímen: 1./ Távolléti díj kártérítés jogcímen, 2./ Végkielégítés + kamatai. Tekintettel arra, hogy elszámolást nem küldtek, így nem tudjuk, hogy kinek kell és melyik összegre fizetni a járulékokat és az szja-t? A kártérítés jogcím járulékköteles-e vagy az simán az ő pénze 4 év után. Gondolom, hogy a végkielégítés adózik, és járulékozódik, csak az a kérdés, hogy a dolgozónak kell-e most vagy év végén a 1653-as bevalláson rendezni, vagy ezt már az előző cége rendezte? Tisztelettel: Géczi Sándorné
USA-állampolgár ügyvezető járuléka
Kérdés
Kérdés: Magyarországon alapítottak egy amerikai cég tulajdonában lévő kft.-t (interneten teljesítik a szolgáltatást) adatrögzítési feladatra. Ügyvezetője USA-állampolgár, Magyarországon nincs lakóhelye. Úgy tudom, hogy az USA-ban biztosított. Milyen igazolások kellenek, illetve járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon keletkezik-e? Magyarországon kézbesítési megbízott intézi az ügyeket. Az ügyvezetőnek van magyarországi lakóhelye, távmunkában az USA-ba dolgozik (ottani alkalmazott); végezheti-e a munkát díjazás nélkül? Be kell-e jelenteni őt külön a NAV-nak? A cégkivonaton mindketten szerepelnek.
Bevallás adókról, járulékokról
Esemény
Adók, járulékok befizetése
Esemény
Gyed – gyes közötti időszak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó gyed juttatást kapott 07. 30-áig, a gyest 08. 10-től fogja kapni, így szól a határozat. A köztes időpontra meg kell-e fizetnie a főállásúakra vonatkozó minimálbér utáni járulékot? Munkát nem végez.
Írországi munkaviszony, magyarországi egyéni vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély Magyarországon egyéni vállalkozó (számítógépen, távolból végezhető tevékenységet folytat), Írországban munkaviszony alapján munkavállaló. Korábbi válaszukban egyértelművé tették, hogy 883/2004/EK rendelet alapján Írországban lesz biztosított. Kérdésem: Magyarországi vállalkozása után (minimumalap, kivét) nem kell járulékot fizetnie sehol (A1 igazolás birtokában)? Az írországi munkaviszonyt elegendő a 16T101E nyomtatványon bejelenteni? 1658-t ettől függetlenül küldözgetni kell? Válaszukat előre is köszönöm!
Bt. végelszámolásakor mikor kell kijelenteni a beltagot (ügyvezetőt)?
Kérdés
Egy bt. 2016. 07. 31-ével végelszámol. A beltagot milyen dátummal lehet kijelenteni, mivel a bt. pénzeszközzel nem rendelkezik a járulék kifizetéséhez? Köszönöm: Simon Józsefné
Költségelszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. 01. 01-től egy kft. tagja társas vállalkozóként lesz biztosított, és fizeti a minimálbér után az előírt járulékokat. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből. Kft.-n kívül biztosítási jogviszonya nincs. Kérdések: 1. A nyugdíj-, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként, és ezáltal elismert költségként? 2. Egyéb ráfordításként kell-e kezelni a levonásra kerülő járulékokat, és így ezzel növelni kell-e a társaságiadó-alapot? 3. A kft. a járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni, ha a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizetett? Ezt az összeget a taggal szembeni követelésként kell nyilvántartani, és nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek? Köszönettel: Taxtika Audit Kft
Járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar állampolgár osztrák és magyar egyéni vállalkozó is lett. Melyik országban lesz így biztosított? Köszönettel: Arany Tamás
Ásványvíz járuléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fürdő és üdülési szolgáltató kft. minden hónapban bérel ballonos ivóvizet és a hozzá tartozó vízadagolót, valamint palackos ásványvizet is szerez be. Ezen vizekből mind a dolgozók, mind a fürdő- és szállóvendégek ingyenesen ihatnak. Ezért nem tudom hogyan értelmezzem a védőital fogalmát, hogy a nyári időszakban járulékmentesen lehet biztosítani a dolgozóknak. De nem tudom elkülöníteni, hogy mennyit használnak el a dolgozók, és mennyit a vendégek. Így az egész egyéb személyi jellegű kiadásnak minősül, és járulékköteles az év egészében? Nem találtam sehol esetleg olyan hivatkozást, hogy mint fürdőnek, gondoskodni kellene ásványvízellátásról, esetleg a szaunázó vendégek részére, és emiatt járulékmentes lenne a szolgáltatás. Szeretném kérni ebben a segítségét. Valamint azt sem tudom, hogy a vízadagoló bérleti díjának az áfáját vissza lehet-e igényelni, mert az italokét tudom, hogy nem. Segítségét, válaszát előre is köszönöm!
Magánnyugdíj-pénztári tag munkavállaló járulékai
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Van egy új dolgozónk, aki magánnyugdíj-pénztári tag – állítása szerint. Az utóbbi években már nem nagyon találkoztunk ilyennel, és nem tudom, hogy ezzel milyen teendőink vannak? Ugyanúgy két részre kell bontani a járulékokat, mint régen, illetve van-e plusz adminisztráció ezzel kapcsolatosan? Hogyan kell ezt most kezelni? Hol találom meg az erre vonatkozó jogszabályokat? Köszönettel: Krcsik Eszter
Munkaerő-kölcsönzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alábbi munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos témában kérném a véleményüket: szlovák munkaerő-kölcsönző cégtől bérel egy magyar illetőségű kft., állandó magyar lakcímmel rendelkező munkavállalókat. Minimálbérre vannak bejelentve Magyarországon a bérbe vevő magyar kft.-nél. A minimálbér után a járulékokat a magyar bérbe vevő cég bevallja, és megfizeti a NAV-nak. A minimálbér után a nettó bért (85 000 forintot) a szlovák bérbeadó cég utalja a magyar illetőségű magyar kft.-nél dolgozó munkavállalónak. A bérbeadó szlovák cég a minimálbéren felül költségtérítés címén (pl.: 100 000 forinot) jövedelmet utal még az általuk bérbe adott magyar dolgozóknak. Ez a költségtérítés állítólag Szlovákiában adómentes, ezért a magyar dolgozó több jövedelemhez jut. A szlovák munkaerő-kölcsönző cég a költségtérítés címén utalt Magyarországon adózatlan jövedelmet beépíti a számlájába, amit a magyar illetőségű kft. felé havonta kiállít a munkaerő-kölcsönzésért. A számlarészletezőn a bér összege nagyobb – a költségtérítés címén kapott jövedelem összegével és a jutalékkal (a példa alapján összesen 185 000 forint plusz a kölcsönző cég jutaléka) – mint ami után Magyarországon bevallja és megfizeti az adót a magyar kft. A külföldről kapott költségtérítés után a sem a magyar illetőségű cég, sem a dolgozó nem fizet adót, járulékot egyik országban sem. A jövedelemkifizetés ezen formája szabályos? Köszönettel: Borbély Klára