51 találat a(z) iparűzési adó alapja cimkére
K+f anyagköltség az iparűzési adó számításánál
Kérdés
Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez k+f tevékenységet. A társaság a k+f költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. paragrafus (1) bekezdése értelmében az adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költséget. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 78. § (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapján csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a helyi adóról szóló törvény 52. § 25) pontja a Tao. törvény 4. § 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. Kérdés: A fentiek alapján a k+f-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer, mint anyagköltség, másodszor, mint a k+f közvetlen költségének a része?
Közvetített szolgáltatás vagy alvállalkozó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iparűzésiadó-alap megállapításához kérnék segítséget. A cég külsős vállalkozókkal végezteti berendezéseinek karbantartását, javítását, üzembe helyezését, stb. Ezeket a cég az saját óradíjával továbbszámlázza. A számlán szerepel, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Ezek a külsős vállalkozói számlák a 815 számlacsoporton belül közvetített szolgáltatásra, vagy azon belül alvállalkozói költségre könyvelendőek-e? Köszönettel: Bné
Vásárolt fogalom értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó a 1353-as bevallás 13-06 120., 121. tájékoztató sorában számot kell adni a nyitó-, illetve a záró készlet értékéről. A kitöltési útmutató szerint a vásárolt készletértéket kell beírni. Ugyanakkor az 1990. évi C. törvény a helyi adókról az elábé számítási módját (pénzforgalmi szemlélet esetén) a készletértéknél kifejezetten a "kifizetett" készletértéket említi. Kérdésem: egyenlő-e a 1353-as bevallási nyomtatványon tájékoztató adatként feltüntetett készletérték az iparűzési adóhoz számításba veendő kifizetett készletértékkel? Válaszukat előre is köszönöm.
Kapcsolt vállalkozások iparűzési adóalapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a helyi adókról szóló törvény 39. § (6) bekezdése alapján kell-e számolni a kapcsolt vállalkozások adóalapjait, ha nincs közöttük gazdasági kapcsolat és együttes árbevételük meg sem közelíti az 500 milliót? Gyakran előfordul, hogy családon belül több cég is van, melyek tulajdonosai egymás közeli hozzátartozói (házastársak, gyerekek, stb.), ezért kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, viszont egymástól függetlenül "boldogulnak". Most ezzel az iparűzési adóalap számítással viszont akaratlanul is módosítják egymás adóalapját, ha az ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás értéke meghaladja az árbevételük 50 százalékát?
Iparűzési adóalap felnőttképzés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk felnőttképzéssel, valamint HR-tanácsadással (üzletviteli tanácsadás-nyújtással) foglalkozik. Vevőinkkel megbízási szerződést kötünk, melyben rögzítjük a teljesítési segéd igénybevételét, valamint a számlán feltüntetjük ennek tényét. A szolgáltatás végrehajtásához megbízási szerződéssel oktatót, illetve tanácsadót veszünk igénybe. A velük kötött szerződésben rögzítjük, hogy „a képzések, tréningek felépítése a tematika, az oktatási rendszerek tekintetében Megbízott a Megbízónál rendszeresítetteket használja” (a szellemi termék a megbízó tulajdonában van), s ez alapján történik a végrehajtás. A teljesítési igazoláson egyértelműen feltüntetjük, hogy mely ügyfélhez és időponthoz kapcsolódik a teljesítés. Ügyvédünk szerint a szerződéseink nemcsak nevükben, hanem tartalmukban is megbízási szerződésnek minősülnek. A Ptk. 389. §: a vállalkozási szerződés egy olyan szerződés, amely alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.[1] A vállalkozó valamely eredmény elérése vállal kötelezettséget, a vállalkozási szerződés eredménykötelem: a vállalkozó a szerződésben meghatározott eredmény előállítására vállal kötelezettséget. A megbízási szerződés a Ptk. 474. §-a alapján csak egy gondossági kötelem: a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízott valamely cél érdekében való tevékenységre vállal kötelezettséget, de nem ígéri, hogy a tevékenysége meghatározott eredménnyel fog járni. A szolgáltatás maga a szerződésben meghatározott tevékenység kifejtése. Helyi adó törvényből (értelmező rendelkezések): 32.188 alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ide értendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette”. Az iparűzési adó adóalap csökkentő tételeinek megállapítása miatt kérdéses lehet, hogy cégünk tevékenysége a megbízás szerinti gondossági, vagy a vállalkozás szerinti eredménykötelem. A helyi adó törvény alvállalkozói teljesítés értékének megfogalmazásában a vállalkozói szerződéses kapcsolatot hangsúlyozza. Ez azt jelenti, hogy például megbízási szerződéses kapcsolatban lévő partnerek, ha bevonnak "alvállalkozót" (közreműködőt), akkor az nem lesz az ipa szerint levonható az adóalapból, mert nem vállalkozási szerződés alapján látják el tevékenységüket? Összefoglalva tehát a kérdéseket: minősülhet-e vállalkozási tevékenységnek a cég felnőttképzés, valamint HR-tanácsadás (üzletviteli tanácsadás) tevékenysége során kötött szerződés az ipa szempontjából? Ebből kiindulva érvényesíthet-e bármilyen jogcímen a társaság levonást az iparűzési adó megállapításakor a befogadott alvállalkozói (közreműködői) teljesítések vagy közreműködési díjak (közvetített szolgáltatások) tekintetében, akár alvállalkozói teljesítés, akár közvetített szolgáltatás formájában? Köszönöm válaszukat!
Cégautó magáncélú használatának számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ha a cég kiszámlázza a magánszemélynek a cégautó magáncélú használatát, az a cégnek árbevétel vagy egyéb bevétel? Másként kérdezve, az így keletkezett bevétel növeli a helyi iparűzési adó alapját?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
