K+f anyagköltség az iparűzési adó számításánál

Egy magyarországi társaság saját tevékenységi körében végez k+f tevékenységet. A társaság a k+f költségeit az immateriális javak között aktiválja. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. paragrafus (1) bekezdése értelmében az adóalap-csökkentő tételként tudja elszámolni többek között az anyagköltséget, illetve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költséget. A helyi adóról szóló törvény fogalmi meghatározásánál az 52. § 37. pontja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 78. § (2) bekezdésére utal, ami alapján az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékével lehet az iparűzési adó alapján csökkenteni. Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének fogalmát a helyi adóról szóló törvény 52. § 25) pontja a Tao. törvény 4. § 32. pontjára hivatkozva határozza meg, mely közvetlen költségbe az anyagköltség is beletartozik. Kérdés: A fentiek alapján a k+f-hez felhasznált anyagköltség kétszer csökkenti a helyi iparűzési adó alapját, egyszer, mint anyagköltség, másodszor, mint a k+f közvetlen költségének a része?