1530 találat a(z) ingatlan cimkére
Lakóingatlan kivitelezése és értékesítése – áfa, összeférhetetlenség
Kérdés
Építési vállalkozásként tevékenykedő ügyfelünk egy lakóingatlan (családi ház) fő kivitelezőjeként (generálkivitelezőként) az adott építési beruházás kivitelezését a megrendelővel/építtetővel kötött vállalkozási szerződés alapján végezné úgy, hogy a megvalósításban közreműködő szakkivitelezők alvállalkozóként kapcsolódnának hozzá/alá. A főkivitelező hozza majd létre a lakóingatlant a 2018-as naptári év során a megrendelő/építtető magánszemély tulajdonában lévő telken. Véleményünk szerint az elkészülő egylakásos lakóingatlannál – amelynek az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert – alkalmazható lesz az 5 százalékos kedvezményes adómérték (áfatörvény 10. § d) és 3. számú melléklet I. rész 51. pont alapján) A következő kérdésekben kérnénk ezúton a szakmai állásfoglalásukat: – A leírtak alapján ügyfelünk (fő kivitelező) alkalmazhatja-e az elkészült lakóingatlan értékesítésénél az áfatörvény 5 százalékos kedvezményes adómértékét? – A leírtak alapján ügyfelünk (fő kivitelező) részére az értékesítendő lakóingatlan megvalósításában közreműködő szakkivitelezők, alvállalkozók számláit – akár az építőanyag, akár szolgáltatás esetében – a fordított áfás szabályok szerint lehet-e majd kiállítani (az áfatörvény 142. § a) és b) pontja szerint)? – Nincsen-e az ügyletnél bármilyen összeférhetetlenség vagy speciális szabály, ha a megrendelő/építtető magánszemély egyben a fő kivitelező cég (ügyfelünk) ügyvezetője és 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa is?
Ingatlanértékesítés, beruházás, áfa
Kérdés
Kedves Szakértő! Egyik cégünk építési telket szeretne vásárolni. Az eladó be van jelentkezve az ingatlanértékesítés áfája alá. Ha jól tudom ebben az esetben, hogy be van jelentkezve, és építési telekről van szó, így egyenes áfás lesz a számla, amit kiállít cégünk számára. A kérdésem az lenne, hogy a mi cégünk, amely viszont nincs bejelentkezve az ingatlanértékesítés áfája alá, levonhatja-e az ingatlanberuházás számlájának az áfatartalmát? Elvégre amikor eladja majd az ingatlant, akkor nem fogja megfizetni az áfát, és mint köztudott az állam nem szereti, ha levonunk áfát olyanra, amire később sem fizetjük meg. Illetve abban sem vagyok biztos, hogyha mondjuk elszámolom csak költségnek a beruházást és nem vonom le az áfát, hogy ez esetben az ingatlanon végzett további beruházás, felújítás áfája levonható-e? Vagy ilyenkor, telek esetében ha ráépít és elválaszthatatlan részét képzi az ingatlannak, akkor vonható, de ha csak egy konténert tesz le, amit bármikor odébb tehet másik telekre az vonható mint ingatlantól független beruházás? Javasoltuk az ügyfélnek, hogy jelentkezzen be az ingatlan áfa alá, mert akkor biztosan vonhatja és megfizeti. Ezzel kapcsolatban viszont felmerült, hogy most szeretne eladni egy másik ingatlant, aminek az áfáját a vételkor nem vonta le. Ilyen esetben az eladáskor be kell fizetnie az áfát, ha időközben most bejelentkezik? Kérem segítsen nekem ebben kacifántos kérdésben, hogy megfelelően tudjunk eljárni! Segítségét előre is köszönöm!
Ingatlanvagyonnal rendelkező társaság illetékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Egy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság (ABC Kft.) tulajdonosi szerkezete a következő: • 60% A.B. magánszemély • 25% C. társaság o a C társaság 75%-a H. társaságé (ahol A.B. magánszemély rendelkezik 80% tulajdonnal) o a C társaság 25%-a I. társaságé (ahol D.E. és F.G. magánszemélyek a tulajdonosok) • 8% D.E. magánszemély • 7% F.G. magánszemély Keletkezik-e, mikor és kinél illetékfizetési kötelezettség, ha: először - Az A.B. magánszemély megveszi a C társaság 25%-át, azaz D.E., és F.G. magánszemélyek tulajdonrészét? ezután - A C. társaság megveszi D.E., és F.G. magánszemélyek tulajdonrészét az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban? Ha igen, mi az illeték alapja? (Az ingatlanérték, vagy a tulajdoni rész?) Az illetéket az alap 100 százaléka, vagy a megszerzett tulajdonrész után kell megfizetni?
Ingatlan áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben szeretnénk a segítségüket kérni. Egy kft. épített értékesítési céllal egy ingatlant. Az áfát levonták és visszakapták. 2007-ben kapták meg az ingatlanra a használatbavételi engedélyt. Az ingatlant sajnos nem tudták értékesíteni, ezért úgy döntöttek, hogy bérbe adják 2009-től. A könyvelésben készletként tartjuk nyilván az ingatlant, folyamatosan hírdetik és úgy néz ki, hogy most lenne rá vevő. 2014. január 1-jétől a kft. alanyi adómentességet választott. Azóta akkor adott le áfabevallást, amikor telket értékesített. Azt szeretnénk megkérdezni, hogyan tudja eladni az ingatlant? Áfás számlát kell kiállítania? Az alanyi mentesség választása miatt kellett volna-e arányosítás miatt áfát fizetni? Tárgyi eszköznek át kellett volna-e minősíteni az ingatlant, mivel nem tudta értékesíteni vagy jó helyen van a készleten? Köszönjük a segítségüket! Várjuk válaszukat!
Kkv beruházási adóalap-kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A segítségüket szeretnénk kérni a következő kérdés megválaszolásában: Ügyfelünk vásárolt egy budapesti lakóingatlant azzal a céllal hogy azt bérbeadja (már ezt megelőzően is rendelkezett hasonló ingatlannal amit ugyancsak bérbeadással hasznosít). Tevékenységi körei között szerepel az ingatlan-bérbeadás. Ebből a tevékenységből folyamatosan származik jövedelme. Az ez évben beszerzett (használt) ingatlan után érvényesíthet-e kkv beruházási kedvezményt a vállalkozás abban az esetben, ha minden egyéb feltételnek megfelel? Előre is tisztelettel megköszönve válaszukat!
Kábelhálózat ingatlannak minősül-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. rendelkezik egy televíziós kábelhálózattal, amit bérbe ad és a későbbiekben ezt értékesíteni is szeretné. A kft. áfakörös, az ingatlan-bérbeadást az általános szabályok szerint számlázza, mentes megjelöléssel (nem választotta az áfássá tételt). A kábeltévé-hálózat hatósági engedéllyel rendelkezik, de kábeljog ehhez kapcsolódóan nem lett bejegyezve. Ingatlannak minősül-e a kábelhálózat? Ha igen, akkor a hálózat bérleti díját áfamentesen kell kiszámlázni? Illetve ha értékesítésre kerül a sor akkor az is áfamentese leszi? Válaszát előre is köszönöm: Pintérné Enikő
Magánszemély ingatlanbérbeadása 2018-tól
Kérdés
Szeretnék érdeklődni, hogy jövőre már biztosan tudható-e, hogy megszűnik az eho-fizetési kötelezettség a bérbeadás után és összeghatártól függetlenül csak 15 százalék szja fizetési kötelezettség lesz? Köszönöm a választ előre is.
Ügyvédi iroda áttérése katára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes ügyvédi iroda fontolgatja az átlépést kata adózásba. Szeretném megkérni, hogy részletesen írják le, mi a teendő ilyenkor? A T201-en és a 1771-en kívül mire kell figyelnünk? Olvastam, hogy osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetnünk. Ennek alapjából minden tárgyi eszköz nettó értéke levonható? Nagy értékű ingatlanok vannak a vállalkozásban, még jelentős nettó értékkel. Ha esetleg visszalép, akkor hogyan kell kezelni ezeket a tárgyi eszközöket? Jelentős pénzkészlete is van, a katás időszakban vagy az áttéréskor van-e ezzel valami teendőnk? Miután a kettős könyvvitelről áttér az ügyvédi iroda a bevételi nyilvántartásra, hogyan kezelendők a letétbe helyezett pénzeszközök? Köszönettel várom válaszát!
Ingatlan továbbértékesitése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. megvásárol egy régi lakóingatlant magánszemélytől/szervezettől továbbértékesítés céljából. Az ingatlan mentes az áfa alól. Felújításokat végez rajta, anyag és alvállalkozói számlákat számol el. Az anyag áfája visszaigényelhető? Ha a kész ingatlant eladja, áfamentesen állíthatja-e ki a számlát, ha a vevő akár magánszemély, akár szervezet? Mi van a telekhányad áfájával? Mi van az áfával, ha van garázs, kocsibeálló vagy üzlethelyiség is a földhivatali igazoláson? Köszönettel: Fidler Gáborné
Ingatlan áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" és "B" cégek tevékenysége ingatlanforgalmazás, fő szabályszerint áfamentes, nem választották az adókötelessé tételt. A "B" cég "A" cégtől vásárolt 12 db lakóingatlant 2017-ben, a jogerős használatbavételi engedélyek jóval régebbiek 2 évnél, semmilyen átalakítás, felújítás nem történt, semmilyen bérbeadási tevékenységet nem végeztek. A "B" cég 2017-ben el is szeretné adni ezeket. A kérdésem, hogy a "B" cég szintén áfamentesen tudja-e értékesíteni, tekintettel arra, hogy nem választotta az adókötelessé tételt. Válaszát előre is megköszönve tisztelettel: Könyvelő
Ingatlanértékesítési számla javítása
Kérdés
Egyik ügyfelünk ingatlanértékesítésére áfakötelezettséget választott. Július hónapban értékesített egy két évnél régebbi ingatlant, de a számlát fordított adózás helyett egyenes adóval állította ki. A vevő adóalany, kifizette a számlát, levonásba helyezte az áfát, az eladó bevallotta és befizette az áfát. Ki kell-e javítani a számlát, illetve kell-e önellenőrzést benyújtani?
Ingatlanértékesítés, áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. külterületi ingatlan (major: földterület, rajta egy gépraktár) értékesítése esetén alkalmazhatja-e az áfatörvény 86. § (j) bekezdés alapján az adómentes számlázást? 16 évvel ezelőtt a vásárláskor az épület áfás volt, melyet visszaigényeltünk. Hogyan kell ezt kezelni az áfatörvény alapján?
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozásnak van két tulajdonosa 50-50 százalék tulajdoni arányban. Az egyik tulajdonos értékesítette az 50 százalékos tulajdoni részét egy másik harmadik személynek. A régi tulajdonos a 1 500 000 forint névértékű üzletrészét 1 500 000 forintért adta el. De alakulás óta a társaságnak lett ingatlana és az előző évi beszámolóban a saját tőke összege közel 160 millió forint. Két kérdésem is lenne: 1. A vevőnek kell illetéket (vagy bármi mást) fizetnie? (A társaság ingatlannal rendelkezik.) Ha igen, mi a számítás és bevallás menete? 2. Az eladónak a fenti adatok alapján kell-e adót (szja-t és ehót) fizetnie? Ha igen, akkor mint magánszemély vallja be és fizeti be, vagy az adott társaság a 08-as bevalláson? Segítséget előre is köszönöm.
Katás egyéni vállalkozó, áfa értékhatár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki adószámos magánszemélyként be volt jelentkezve a NAV-hoz ingatlan-bérbeadási tevékenységre évek óta, tárgyi mentes tevékenységre. 2017.04.01-jén katás egyéni vállalkozásra váltott, ahol alanyi adómentességet választott, és ezzel egy időben bejelentésre került, hogy a bérbeadási tevékenységet magánszemélyként végzi. Az áfatörvény 189. § -a tartalmazza a kötelező arányosítást, de csak a nyilvántartásba vétel esetén. Mi az Önök álláspontja azzal kapcsolatban, hogy mivel az adóalany már nyilvántartásba vett adóalany volt az egyéni vállalkozás indítása előtt is, így a teljes 8 millió forintos bevételi határt lehet figyelembe venni egész évre vagy arányosítani szükséges? Köszönettel:
Ingatlannal rendelkező magyar zrt. svájci tulajdonos illetékfizetése 3. kiegészítése kérésének befejezése
Kérdés
Amennyiben a svájci társaságok átalakulása nem kedvezményezett lenne továbbra is kérdésünk, hogy a befogadó svájci társaság mint jogutód (az Art. 6. § (3) bekezdése, valamint a Ptk. 3:44 § és 3:39 § alapján) örökli az Illeték tv. 19. § (5) a) pontjában szereplő a beolvadt jogelőd svájci cég 50 százalék illetékcsökkentési jogát, mivel beolvadás előtt a beolvadó társaságnak is 50% tulajdonrésze volt. (Jogutód a beolvadó társaság tartozásait is örökli.) A fentiek alapján megállapítható, hogy esetünkben a svájci befogadó társaságnak a tulajdonszerzése miatt illetékfizetési kötelezettsége nem lesz belföldön? Be kell-e jelenteni belföldön az illetékfizetési kötelezettség hiányát?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
