1530 találat a(z) ingatlan cimkére
Koronavírus miatti hitelkönnyítés Kérdés
Tisztelt Szakértők! Meglátásukat szeretném kérni az alább helyzetre vonatkozóan: A hitellel kapcsolatban annyi lenne a kérdés, hogy ingatlant bérlünk egy cégtől, akiknek sajnos felmondták a hitelüket kb. 3 éve. Azóta havi 400 000 forint a hiteltörlesztés, amelyből körülbelül 100 000 forint megy a tőkére, a többi kamat. Ez valahol 40–43 százalék között van. Ez a feltétele annak, hogy ne árverezzék el az ingatlant. Azonban most egy forintot sem fogunk tudni utalni a bérbeadó cégnek, így ők sem tudják elutalni a felmondott hitel részletét. Ezzel kapcsolatban semmiféle információt nem találtam a közlönyben, így tehát ha a pénzintézet úgy dönt, hogy hiába fizettük eddig az uzsora mértékű kvázi védelmi pénzt amivel megvédtük az ingatlant most erre nekünk semmiféle választ se megoldást nem fog adni a kormány. Fennállhat a veszélye, hogy emiatt elveszíthetjük az ingatlant?
Ingatlanáfa-korrekció Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó a vállalkozási céljai és bérbeadási tevékenység érdekében gazdasági ingatlant vásárolt magánszemélytől 2009-ben. Az ingatlan bérbeadással kapcsolatban élt áfakötelessé tételi jogával. Ezt követő években 2009–2015 között az ingatlanon felújítást végzett, és ezzel kapcsolatban felmerült előzetes forgalmi adót levonásba helyezte. A beszerzés évétől az ingatlan folyamatosan szolgálja a vállalkozási tevékenységet. A személyi jövedelemadó egyéni vállalkozásokra vonatkozó költségelszámolási szabályai szerint a 2011–2015 években történt felújítási ráfordításokat választása szerint költségként elszámolta, azzal nem növelte az ingatlan nyilvántartási értékét, de a 2010. évi felújítást beruházásként a tárgyi eszköz értékének növelésével számolta el. Kérdésem az áfatörvény 135. §-ban meghatározott 240 hónapos ingatlannal kapcsolatos levont előzetesen felszámolt adó "figyelésével" kapcsolatos. Bevonandó-e a 240 hónapos "figyelési időszakba" a költségként elszámolt, és nem tárgyi eszközként nyilvántartott felújítási termékek, szolgáltatások áfatartalma? A fentiektől függetlenül még két kérdésem lenne a témában: Amennyiben szükséges a 135. §-ban foglaltak szerint a levont áfa korrekciója, ezt a gyakorlatban hogyan kell megtenni? Adott év utolsó időszaki áfabevallásban az adott évre vonatkozó 1/20nyi korrekciót kell beállítani az áfabevallásba, a bevallás melyik sorába? Hogyan történik a bevallás, ha a vállalkozás megszűnik?
Szétváló kft. illetékfizetési kötelezettsége Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két – 50–50 százalék résszel rendelkező – tulajdonosa van. A kft. egy budapesti és két vidéki telephellyel rendelkezik. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a budapesti telephelyet munkaerő-ellátási gondok miatt bezárják és eladják. Budapestről a termelést áthelyezik a vidéki telephelyekre a termelő berendezésekkel együtt. A döntés értelmében a céget szétválasztják úgy, hogy az eredeti cégből kiválik egy új cég. A szétválás után a tulajdonosok közül egyiké lesz 100 százalékban a régi (megmaradó cég), a másiké lesz 100 százalékban a kiválás után létrejövő új cég. A szétválás után nem kívánják átértékelni a vagyon eszközöket és ingatlanokat. A szétválási folyamatot ez év márciusában kívánjuk elkezdeni, ami várhatóan június végére fejeződne be. Kérdés: Kell-e a kiválással megalakuló cégnek a nála maradó ingatlan vagy egyéb vagyoni eszközök után illetéket fizetni? Ha igen akkor: • mi után (csak az ingatlan vagy egyéb vagyoneszközök után is), • mekkora az illeték mértéke, valamint • hogy állapítják meg az illeték alapjának nagyságát? Válaszát előre is köszönöm: Zatykó Sándor
Ingatlan Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. nem lakóingatlannak minősített ingatlant vásárolt, melyről a számlát kiállító cég áfás számlált adott ki [a számlát kiállító cég az áfa szempontjából az adókötelessé tételt – Áfa tv. 86. § (1) bek. l) pont – választotta], az ingatlant vásárló kft. "a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő egyes beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, illetve az egyes beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése tevékenységünkre az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt" választotta, ebben az esetben mint vásárlók levonásba helyezhetjük az általános forgalmi adót ? Válaszát köszönöm.
Fellelt telek könyvelése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság tárgyieszköz-nyilvántartásába 2003-ban került be egy gazdasági épület, amit 2008.12.31-én a 866-os terven felüli értékcsökkenés számlával szemben kivezettek. Maga a telek, amin az épület áll, a mai napig a társasági tulajdonát képezi a tulajdoni lap szerint, így kérdésem az, hogy milyen könyvelési tételként, milyen nyilvántartási értéken és milyen dátummal lehetséges a telket felvenni az ingatlanok közé. A fellelt eszközöket egyéb bevétellel szemben kell elszámolni, majd elhatárolni a bevétellel szemben és értékcsökkenés-arányosan az elhatárolást az egyéb bevétellel szemben. Egy "kivett gazdasági épület, udvar" esetén is ez az eljárás? Válaszukat előre is köszönöm!
Ingatlanajándékozás és -értékesítés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy édesanya és fia 50–50 százalékban tulajdonosai egy lakóingatlannak, amit 2018-ban vásároltak 30 millió forintért. Az ingatlan 2020-as piaci értéke 45 millió forint. A fiú 2020-ban ajándékozás útján átadná 50 százalékos tulajdoni hányadát 22,5 millió forint értékben édesanyjának, aki 2020-ban a már 100 százalékos tulajdonát visszaajándékozná fiának 45 millió forint értéken. A fiú ezután a 100 százalékos tulajdonában lévő ingatlant 45 millió forint összegért értékesíti harmadik személy felé. A kérdés az, hogy az édesanyának és a fiúnak ügyletenként milyen adó- és illetékfizetési kötelezettsége keletkezik? Adózás szempontjából jobban járnak-e így az ajándékozás miatt. Vagy kedvezőbb-e az a megoldás, ha közösen értékesítik tulajdonrészeiket és a "klasszikus" 5 éves figyelési idő elszámolást választják, figyelembe véve a felmerülő egyéb költségeket? Válaszát köszönöm!
Beltag ingatlanszerzése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Beltag vásárolna beltagtól ingatlanrészt bt.-n belül. Szeretném tudni a vonatkozó törvényt, hogy ha az összesen tulajdonában lévő ingatlan nem haladja meg a 75 százalékot, akkor a vásárlása illetékmentes-e? A 75 százalékot meghaladó rész úgy tudom illetékfizetési kötelezettséggel jár. Amennyiben a bt. ingatlanát külső személynek értékesíti, akkor ezen rész után kell-e illetéket kell fizetnie? Köszönöm válaszát!
Jöhet az árcsökkenés a lakáspiacon? Cikk
A GKI az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság következő egy évre vonatkozó ingatlanpiaci terveit, szándékait és kilátásait térképezi fel negyedévente publikált lakáspiaci felmérésében. A januári felmérésben 101 ingatlanos cég válaszolt, a lakossági reprezentatív minta 1000 emberből állt.
Örökléssel szerzett vagyon adó- és illetékterhe Cikk
Magánszemélyek egyenes ágon (édesapa után a gyermeke, illetve unokája) öröklés útján készpénzt, bankszámlán levő pénzösszeget, gépjárművet, pótkocsit, lakást, szántóföldet és erdő művelési ágú területet, illetve befektetési célú aranyat örököltek. Kérdésem: keletkezik-e adó-, illetve illetékfizetési kötelezettségük az öröklési eljárás során? Illetve, ha az öröklés útján megszerzett vagyontárgyakat a későbbiekben értékesítik (gépjármű, erdőterület, szántóföld, befektetési célú arany, lakáscélú ingatlan), milyen adóterhek mellett tehetik meg? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Szja, almaültetvény Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tájkoztatást szeretnék kérni arra vonatkozóan, hogy az almaültetvényről értékesített ezer darab almafa ingó vagy ingatlan besorolás alá tartozik? Továbbá ingóság esetén hogyan adózik és hogyan adózik ingatlan esetén? Köszönöm a mielőbbi választ!
Az ingatlan helyett az állampapír hódít a befektetőknél Cikk
Visszaesett a használt lakások iránti kereslet a nyáron, a befektetőket inkább az új állampapír érdekli – írta a csütörtöki Magyar Hírlap.
Hitelből fizetett ingatlan áfaidőpontja II. Kérdés
Megértettem Kelemen László szakértő úr válaszát. De ha nem állítható ki számla tulajdonjog fenntartása mellett, akkor valamennyi CSOK- os , illetve utólagosan pénzintézet által kiegyenlített ingatlan számlájának a kiállítása helytelen, mert a tulajdonjogot egy ingatlant értékesítő sem adja át a vételár kiegyenlítéséig, viszont a pénzintézet számlát kér ahhoz, hogy a vételár hitelrészét kiegyenlítse. Kérdésem, hogy lát-e megoldást ennek az anomáliának a feloldására. Válaszát előre is köszönöm Sándor Józsefné
Ingatlan eladásából származó jövedelem Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az építési telek 2007-től van birtokában a magánszemélynek, és haszonélvezők a szülők. Az ingatlan készültségi foka kb. 60 százalék, de használatbavételi engedély még nincs Az eddig felmerült költségekről rendelkeznek számlával. Értékesíteni szeretnék a félkész ingatlant, és kérdés, hogy felmerül-e szja-fizetési kötelezettség, illetve ha igen, milyen összeg után.
Hitelkamat elszámolása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnék szakmai iránymutatást kérni. Ügyfélkörünkbe tartozó „A” és „B” társaság „C” társaság üzletészének megvásárlását 2016-ban banki hitelből finanszírozta. „A” és „B” társaság könyveiben a megvásárolt üzletrészt a befektetett pénzügyi eszközök között szerepeltettük, a hitelhez kapcsolódó kamatot pénzügyi ráfordításként könyveltük. 2019-ben „A”, „B” és „C” társaság beolvadt „D” társaságba, így jogutódként a bankkal szembeni kötelezettség „D” társaságra szállt át. „C” társaság tulajdonában egy olyan ingatlanrész állt, amely másik részének tulajdonosa „D” társaság volt. Az összeolvadás révén „C” tulajdonában álló ingatlan átkerült „D” társaság tulajdonába úgy, hogy az ingatlan-nyilvántartásban egy hrsz-on összevonásra került a két épületrész. „D” társaság tevékenysége 2016-os alapítása óta, így jelenleg is, és a következő néhány évben kizárólag az épület átalakítását-felújítását célzó beruházási tevékenység. Kérdésünk, hogy az eredetileg üzletrészvásárlást finanszírozó hitel kamata ebben az esetben „D” társaságnál tekinthető-e az ingatlanberuházáshoz kapcsolódó ráfordításnak, így növeli-e a beruházás bekerülési értékét? Szakértő segítségüket köszönjük, tisztelettel: Máté Istvánné
Vállalkozó ingatlant értékesít. Kell-e áfát felszámítania? Cikk
Olvasónk a következőket írta: „Adott egy egyéni vállalkozó, aki 20 évvel ezelőtt, vállalkozóként épített egy aszalóépületet. Az építőanyagok áfáját és a hozzá kapcsolódó szolgáltatók teljesítései után az áfát visszaigényelte. Ez 20 éve történt. Azóta az épület értékcsökkenésének elszámolása megtörtént. Most értékesíteni szeretné az épületet. Abban biztos vagyok, hogy az épület teljes vételára a vállalkozás egyéb bevétele lesz. Jelenleg is az áfa hatálya alá tartozik az egyéni vállalkozó. Nem választotta az ingatlanértékesítés adókötelessé tételét. A kérdésem az, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben az áfát nem kell felszámítani, illetve nem esik a fordított áfa hatálya alá?” Kérdésére Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.