23 találat a(z) ingatlan-értékesítés cimkére

Ingatlan Kérdés

Ingatlan-értékesítés szja többrészbeni öröklés után Kérdés

Ingatlan-értékesítés áfája Kérdés

Örökölt telek értékesítése Kérdés

A feleség örökölte férje után a telek 50%-át, a közjegyzői jegyzőkönyvben szerepel a telek értéke, ennek 50%-át vonhatja le az értékesített összeg 50%-ából? A telken jelzálog volt, amit ki kellett fizetni az eladáskor, valamint az alatt a 2 év alatt, amíg a telek az örökös tulajdonában volt, is fizette a tartozást. Levonhatja-e ezt az összeget a bevételből?

Szlovák cég magyarországi fióktelepe Kérdés

Tisztelt Hölgyem/Uram! Egy szlovákiai cég létrehoz egy magyarországi fióktelepet. A szlovák cég birtokában van egy magyarországi építési telek. Ezen a telken a fióktelep beruházást végez, lakást, irodát épít, és értékesíti azokat, telekkel együtt (értékesítheti a telket is?). A fióktelepnek így lesz bevétele a telekértékesítésből és az építmény-értékesítésből. Hogyan tudja csökkenteni – illetve van-e rá lehetőség – a telekingatlan értékével a társasági adó alapját? Mivel bevétele származott belőle, kiadása pedig nem, de az anyacégnek igen. Vagy pedig a telekértékesítésből származó bevételt továbbutalja az anyacégnek? Illetve a telket az anyacég értékesíti? Az anyacég milyen jogcímen adhat pénzeszközt a fióktelepnek a működéséhez? Adhat-e kamatmentes hitelt? Köszönettel.

Ingatlan-értékesítés áfája "figyelési idő" Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaságunk által épített és 2004. 04. 03-án használatba vett iroda- és raktárépület után az áfa teljes egészében levonásra került. (Az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg, az ingatlan-bérbeadásra szintén áfakötelesként jelentkeztünk be 2004-ben.) Ez évben értékesíteni kívánjuk magánszemély részére az ingatlant, az áfával kapcsolatos kérdéseim az alábbiak: 1./ Mivel 2004. a használatba vétel ideje, jól értelmezem-e, hogy az ezévi értékesítésnél még a 2008. előtt hatályos, 120 hónapos "figyelési idő" az érvényes, tehát áfakorrekció már nem szükséges? 2./ Mivel az általános áfakötelezettség mellett csak a bérbeadásra jelentkeztünk be áfakötelesként, így az értékesítés adómentesen számlázható-e le? Köszönettel: M. Miklós

Üdülő értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1990-ben vásárolt külterületet belterületté nyilvánítottak 2000-ben. 2004. 11. 13-án a ráépített üdülő használatbavételi engedély jogerős. 2014.-ben értékesítésre került az üdülő 7 millió forintért. Egy személy a tulajdonos, és a szülei a haszonélvezők. A telek beszerzés papírjai 1990-ből és a ráépítés miatti kiadások számlái nem állnak rendelkezésre. Helyesen számoltuk a befizetendő adót? Tulajdonos bevallása: Bevétel : 7 000 000 Ft ( 7 M Ft *75 %) = 1750 000 Ft 50% 875 000 Ft =jövedelem 875 000 Ft Adó = 875 000 Ft * 16 % = 140 000Ft Csökkenthető időmúlás miatt 50 százalékkal a jövedelem a 75 százalékos szabály alkalmazásával is? Segítő válaszát köszönjük.

Özvegyi joggal terhelt ingatlan-értékesítés adózása Kérdés

2009-ben, édesapám halálával külterületi ingatlanokat (szántó, gyümölcsös) örököltem 1/2 részben, édesanyám özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. Az ingatlanokat 2014-ben értékesítettük. A vételárból az adásvételi szerződésben foglaltak szerint én a tulajdoni illetőségemnek megfelelően, édesanyám pedig az illetéktörvény 72. paragrafusa szerint részesült. Helyesen gondoljuk-e a jövedelemtartalom megállapítását, ami a következő? A saját adóbevallásomban: az értékesített ingatlanok szerzéskori értéke egyenlő a hagyatékátadó végzésben feltüntetett érték, csökkentve édesanyám haszonélvezeti jogának értékével, amelynek számítása a szerzéskori érték egyhuszad részének a 4-szerese (édesanyám 65 éven felüli). Az így kiszámított értéket vonnám le az előzőek szerint számított özvegyi jog értékével csökkentett eladási árból és a különbözet képezné az adófizetés alapját. Az édesanyám bevallásában: az adófizetés alapját a hagyatékátadó végzésben illetve az adás-vételi szerződésben meghatározott özvegyi joggal (haszonélvezettel) terhelt értékek egy huszad részeinek négyszeres szorzataiból számított különbözet jelenti. Köszönöm a segítséget.

ingatlan beszerzésekor levont áfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság továbbértékesítési céllal ingatlant vásárolt, mely ingatlan esetében a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől a 2 év még nem telt el. Az eladó jogosan számított fel áfát, amit a társaság levonásba is helyezett. Az ingatlant nem sikerült értékesíteni a használatba vételt követő két éven belül. A "használt" ingatlanértékesítésére vonatkozóan a társaság az adómentes értékesítést kívánja alkalmazni. Kérdésem, hogy az ingatlan beszerzésekor levonásba helyezett áfa összegét az adómentes értékesítésre tekintettel kell-e, és mikor kell vissza fizetni (a használatbavételi engedély keltétől számított második év végén, illetve ingatlan értékesítésekor)? Köszönettel: Bácsi Ferencné

Öröklés utáni szja Kérdés

2010-ben örökölt ingatlan került értékesítésre 2014-ben. Mi után kell személyi jövedelemadót fizetni? Köszönettel: Szűcsné Urbán Ágnes

Ingatlan értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámolót készítő bt. saját tulajdonú ingatlanát magánszemélynek értékesítette áfamentesen (általános szabályok szerint). Az adásvételi szerződés időpontja 2014. decembe 4., a szerződést a földhivatalhoz 2014. december 8-án nyújtották be. A vevő a foglalót készpénzben fizette 2014-ben, majd a vételárhátralékot egy összegben 2015. január 9-én banki átutalással fizette meg a bt.-nek. (A fizetési határidő 2015. január 15. volt. Ha a fizetés nem történt volna meg a határidőig, az eladó egyoldalú nyilatkozattal jogosult lett volna elállni a szerződéstől.) A birtokba adás időpontja 2015. január 25. A vevő tulajdonjogát a földhivatal 2015. január 14-én jegyezte be. Számlát a bt. az eladásról nem bocsátott ki, a könyvelés a vonatkozó dokumentumok alapján történik (áfatörvény 165. § szerint). Tudomásom szerint az áfatörvény a birtokba adás időpontját tekinti teljesítésnek, ami 2015. január 25. (Most a 2015. I. negyedéves áfabevallás 08-as sorában szerepeltettük is.) Kérdéseim: 1.) Az áfatörvény szerint helyesen jártunk-e el? 2.) Mi lesz a számviteli, és ezzel egyidejűleg a társaságiadó-törvény szerint is az értékesítés időpontja? Szintén a birtokba adás időpontja (2015. január 25.), vagy a szerződés aláírásának (földhivatalhoz történt benyújtásának) az időpontja (ami viszont 2014-ben történt)? Tehát az értékesítésből származó eredményt most, a 2014-es társasági adóbevallásban kell szerepeltetni, vagy majd csak 2015-ben adózik utána a cég? Válaszát köszönöm!

Egyéni vállalkozó ingatlan-értékesítése alanyi adómentesként Kérdés

Tisztelt Szakértők! Az előző kérdésemben szereplő egyéni vállalkozó, ha nem 2015-ben, hanem 2016-ban adja el az üzlethelyiségét, és év végével bejelentkezik a NAV-nál alanyi mentesnek a 2016. évre, akkor már tételes költségelszámolást alkalmazhat, tehát a jövedelme után kell neki az adót megfizetni? Köszönettel: Kerékjártóné

Ingatlan-értékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértők! Az alábbi témában szeretnénk segítséget kérni Önöktől. Egy 3600 négyzetméter területű ingatlant értékesíteni kívánnak. Az ingatlanon 600 négyzetméter alapterületű, négyemeletes épület van, aminek még nincs használatba vételi engedélye. Kérdés, hogy a teljes ingatlant tárgyi adómentesen (speciális jelleggel adómentesen) vagy a használatba vételi engedéllyel nem rendelkező 600 négyzetméteres épületet áfásan kell-e értékesíteni? A cég nincs bejelentkezve áfás ingatlan-értékesítés alá. Válaszukat előre is köszönjük!

Üzemcsarnok – fordított áfa Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy belföldi gazdasági társaság (továbbiakban megrendelő) bérelt ingatlanon üzemcsarnokot épít, ami építésiengedély-köteles. A megrendelő az építkezést egy fővállalkozóval végezteti el, aki viszont alvállalkozókat is bevon a kivitelezésbe. (A cégek az áfatörvény hatálya alá tartoznak.) Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket/megerősítésüket kérni: jól gondoljuk-e, hogy nem befolyásolja a fentieket, ha a fővállalkozó és a megrendelő az ingatlan-értékesítéssel kapcsolatban nem jelentkezett be az áfa hatálya alá, hiszen két évnél nem régebbi használatba vételi engedéllyel rendelkező ingatlanról lesz szó az értékesítés során, mely az áfatörvény alapján adóköteles? Mivel építésiengedély-köteles beruházásról van szó, ezért a fordított adózás szabályai szerint állítják ki a számlát, és a megrendelő fizeti be, és helyezi levonásba az adót. Köszönettel.

Ingatlanbeszerzés, -értékesítés Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy gazdasági társaság (kft 1.) vásárolt egy lakóingatlant továbbértékesítési céllal egy másik társaságtól (kft. 2). A lakóingatlan-beszerzésről fordított áfás számlát kapott. Egy hónapon belül ezt az ingatlant tovább kívánja értékesíteni magánszemély részére. Kft. 1. nincs bejelentkezve lakóingatlan értékesítése kapcsán áfakörbe, így a továbbértékesítés áfamentesen történik. Ilyen esetben kft. 1. a beszerzéshez kapcsolódóan a fordított áfás számla alapján a beszerzés áfáját levonhatja-e? A társaságnak volt a lakóingatlanon kívül más áfás értékesítése is, viszont nem jelentős. Köszönöm a segítségüket.