368 találat a(z) ingatlanértékesítés cimkére
Hitelezőnek átadott ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Felszámolási eljárásban a felszámoló három alkalommal meghirdette az ingatlant a cégközlönyben, de nem volt rá érdeklődő. A felszámolási eljárás lezárásra kerül, és az el nem adott ingatlan a jelzálogos hitelező részére kerül átadásra a vagyonfelosztási javaslatban, 20 millió forint összegben. Kérdésünk az, hogy ebben az esetben ez ingatlanértékesítésnek minősül-e, és így a 20 millió forint után áfát is kellene felszámítani? (A cég az ingatlanértékesítésre az általános szabályokat választotta az adómentesség helyett.) Válaszukat előre is köszönöm.
Gazdasági tevékenység definíciója az szja-törvényben
Kérdés
2016. 04. 27-én feltett kérdésre (Több ingatlan értékesítése két éven belül) – mely az ingatlanértékesítések jellegére vonatkozott (meddig magánszemély és mikortól vállalkozó) – szeretném, ha a szakértő pontosabban kifejtené, mit ért az szja-törvény 46. pontja azon, hogy üzletszerű, tartós, rendszeres, illetve független formában?
Ingatlanértékesítés – szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2015. évben csereszerződés keretein belül lakóingatlant értékesít. A csereszerződésben az ingatlan értékét 10 millió forintban állapítják meg. Az ingatlant 1/2 részben szülőtől örökléssel szerezte, a hagyatéki végzésben ennek értéke 6,5 millió forint volt. A másik 1/2 részt a testvére örökölte, aki azt ajándékozással az említett magánszemély tulajdonába adta. Az szja-megállapítás során hogyan kell megállapítani a szerzési értéket? (6,5 millió forint + 5 millió forint x 0,75 = 10,25 millió forint, vagy külön-külön 5 és 5 millió forint x 0,75)?
Ingatlanértékesítés társaságnál
Kérdés
Tisztelt Pölöskei Pálné! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy melyik év bevételeként szerepel a társaságnál, ha az ingatlan-adásvételi szerződés kelte 2015. november 30. Benyújtva a földhivatalhoz: 2015. december 15. A szerződésben az ingatlan vételára 9 millió forint, melyből foglaló 1 millió forint, fizetve 11. 30-án, előleg 1 millió forint, fizetve 11. 30-án, vételárrész 2 millió forint, fizetve 2015. 12. 28-án. 5 millió forint vételárrész fizetési határideje: 2016. 05. 31. Számla kiállítva az előlegről, a foglalóról és a vételárrészről. A teljes összegről (9 millió forint) nem készült számla, mert a vevő nem fogadta be, szerinte azt csak 2016-ban kell kiállítani, amikor a teljes vételár kiegyenlítésre kerül. A tulajdonjog feltétel nélküli bejegyzéséhez az eladó hozzájárult. Ön szerint ki kell-e állítani a számlát a teljes vételárról 2015-ben, és ebben az évben tao szerint adózik-e a teljes összeg? Mielőbbi válaszát várva, maradok tisztelettel: Juhász J. Szabolcsné
Kiva alatti ingatlanértékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az én fejemben a kiva nem teljesen tiszta. Kiva adóalanyiság alatt vásároltunk egy ingatlant 11 500 e forintért, most eladnánk körülbelül 17 500 e forintért. Mikor és mennyit kellene utána adózni? Az esetleges adót mivel lehetne csökkenteni? Köszönöm a válaszát!
Ingatlanértékesítés, szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy adózó 2012-ben örökölt egy ingatlant 1/2 részben, a másik 1/2 részt a testvér örökölte; az édesanya özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. Hagyatéki jegyzőkönyv szerint az ingatlan értéke 15 millió forint. Hagyatéki teher 500 ezer forint. Az ingatlant 2014-ben értékesítették 50 millió forint értékben. Mennyi az adózó 2014. évi adója? Kérem konkrét számítással a válaszát. Köszönöm.
Lakóingatlan áfája
Kérdés
A cég tulajdonosának tulajdonában lévő telekre építene a kft. egy lakóingatlant, amit utána a tulajdonos megvásárolna a kft.-jétől. A kft. hány százalékos áfával értékesítheti a tulajdonosának a lakóingatlant?
Ingatlanértékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2014. évben örökölt egy ingatlant 10 millió forint értékben, illeték megfizetésére került sor, illetve ezen ingatlanon 1,3 millió forint értékű beruházás történt, és 13,7 millió forint értékben, 2015. évben eladásra került. Továbbá ugyancsak 2015. évben egy újabb ingatlant vásárolt a magánszemély 13,7 millió forint értékben. A kérdésem az, hogy a magánszemélynek milyen adókötelezettsége keletkezik? Köszönettel: Égei Emese
Ingatlanértékesítés áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2002-ben vásárolt egy ingatlant a hozzá tartozó földterülettel együtt. Az áfát akkor levonásba helyezte. Az ingatlan a földhivatali nyilvántartás szerint vendéglő (nem lakóingatlan). A valóságban hostelként (szálloda, közösségi szálláshely) működik. A kft. az évek során karbantartásokat végzett az ingatlanon, abban áfaköteles tevékenységet végzett. Most értékesíteni kívánja az ingatlant a hozzá tartozó földterülettel együtt egy cégnek (nem magánszemélynek). Az áfatörvényben meghatározott figyelési időszak miatt keletkezik-e áfa-visszafizetési kötelezettsége? Jelenleg nincs bejelentkezve az ingatlanértékesítés tekintetében adókötelessé tétel alá. Ha nem jelentkezik be az adókötelessé tételre, hogyan kell számlát kiállítania, keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Másik esetben, ha bejelentkezik (úgy tudom, ezt az értékesítést megelőzően is megteheti), akkor hogyan fog számlát kiállítani, kell-e áfát fizetnie? Köszönöm!
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Az eladó egy Magyarországon bejegyzett kft., amely társasági adóalanynak minősül, és az ingatlan értékesítésére nem választotta az adókötelessé tételt. Az eladó főtevékenysége nem ingatlan értékesítése, illetve bérbeadása, melléktevékenységei között azonban megtalálható saját tulajdonú ingatlan adásvétele. A vevő ugyanilyen kft. Az adásvétel tárgya: kivett közforgalom elől el nem zárt magánút. A régi áfatörvény szerinti, 2005-ös adóhatósági állásfoglalás alapján "az önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak, mint építmények, nem kezelhetők földterületként, ezért áfabeli megítélésük nem az áfatörvény 2. számú melléklete alapján, hanem az általános szabályok szerint történik. Következésképpen, függetlenül a magánút területi elhelyezkedésétől, az önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút értékesítését adófizetési kötelezettség terheli". Az új áfatörvény szerint (86. § (1) bekezdés k) pont): mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését. Az új áfatörvény az ingatlan értékesítésére – meghatározott, a jelen kérdésben nem irányadó kivételek mellett – általánosságban adómentességet ír elő. Jól értelmezem-e a jelenleg hatályos szabályozást akkor, ha a fentiekben meghatározott, kivett közforgalom elől el nem zárt magánút értékesítése esetében adómentességet alkalmazunk, feltéve, hogy az eladó az ilyen értékesítésre nem választotta az adókötelessé tétel lehetőségét, az ingatlan nem beépített, és nem minősül építési teleknek?
Ingatlanértékesítés adózása örökösödés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tiszteletteljes kérdésem a következő: 2015. év január 20. napján készült hagyatékátadó végzésben a közjegyző az örökhagyó hagyatéka (ingatlan) 1/2 arányú tulajdoni hányadát, amelynek az adó- és értékbizonyítvány szerinti forgalmi értéke 1 750 000 forint végrendeleti öröklés jogcímen fejenként egyenlő 1/3-1/3 arányban az örökhagyó gyermekeinek (3 fő) teljes hatállyal átadta. Adásvételi szerződés készült 2015. 09. 30-án, mert az ingatlan eladásra került 5 000 000 forint áron (2015. 11. 30-án ki is lett mindenkinek fizetve). Egyhatod arányban részesültem ebből az összegből (833 333 forintt). Számlák a nevemre nincsenek a költségekről. Kérdésem a következő: – hogyan alakul a 1553-04 bevallás 161. sorában az szja levezetése a bevétel, költség és jövedelem sorokban? Köszönöm: Erika
Ingatlanhoz tartozó használati jog értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlanértékesítésre áfakötelessé tételt választó adóalany egy építményt (ingatlant) értékesít, és mivel az más tulajdonában lévő telken helyezkedik el, az ingatlanhoz tartozó használati jogát is értékesíti ehhez kapcsolódóan. Az ingatlan-adásvételi szerződésben a földhasználati jog és a felépítmény értéke külön meghatározásra is kerül. Vevője szintén adóalany, így fordítottan adózó számlát állít ki a felépítményről. Kérdésem, hogy az általános forgalmi adóját a használati jognak hogyan kell meghatározni ez esetben? Az azonosan adózik a termékértékesítés (ingatlanértékesítéssel), és a választott adókötelessé tétel miatt fordítottan adózik? Segítségüket tisztelettel köszönöm.
Ingatlanértékesítés
Kérdés
A 2015. évi szja-bevallással kapcsolatosan az alábbi kérdésem merült fel ingatlaneladás témájában. 2011. 10. 24-én édesanyám elhunyt (édesapám már korábban), ezért megörököltem a testvéremmel egy házat, telekkel együtt, melyet a közjegyző 20 440 000 forintra értékelt. Az ingatlant 2015. június folyamán sikerült értékesíteni – sajnos, mivel lementek az ingatlanárak – 12 500 000 forintért. Az én részem, a testvéremmel történő megállapodás alapján, 6 500 000 forint. Az ingatlant jelzálog terhelte, a Fundamenta Lakáskassza Zrt. felé fennálló 446 276 forint. összegben. A tartozást én rendeztem. Igaz-e, hogy ha ingatlant örököltem, az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell bevételként figyelembe venni? Az 50 százalékból levonhatom-e a Fundamenta Zrt. felé törlesztett tartozást? A közjegyzői munkadíjat, a földhivatal-bejegyzési költséget, esetleg a temetési költséget, mely közel 600 000 forint volt? Valamint levonhatom-e az egyéb felmerülő költségeket, például a negyedévente felmerülő gáz-, villanyátalányt? A lányomék 2015. évben használt lakást vásároltak. Mi van akkor, ha ajándékba adok nekik a felújításra pénzt. Kell-e nekik az adott összegre 16 százalék jövedelemadót fizetniük?
Ingatlanértékesítés – 5 százalékos áfa
Kérdés
A kft. saját építésű lakóingatlanok értékesítésével foglalkozik. Az adásvételi szerződések mellékletét képezi a műszaki leírás, mely részletesen tartalmazza a kivitelezés során felhasznált anyagok megnevezését, minőségét stb. Az ingatlanok jellemzően új ingatlanként, a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül értékesítésre kerülnek. A társaság a két éven túli értékesítés esetére bejelentkezett az áfa általános szabályai alá. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a vevő – a szerződés megkötése után – a műszaki leírástól eltérő kérésekkel fordul az építőhöz. Például drágább csempét kér, több konnektor kialakítását rendeli meg, további ajtók felszereléséről rendelkezik. De előfordul az is, hogy a műszaki leírásban feltüntetett helyen nem kéri az ajtó felszerelését. A lakás átadásakor a vevő és az építő elszámolnak, ennek során az építő számlát állít ki az elvégzett többletmunkákról és levonásba helyezi a vételárban, illetve a műszaki leírásban szereplő, de a vevő által nem kért tételeket. Fenti konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések megválaszolásában kérem segítségüket: 1/ Az átadást követő elszámolásról kiállított számlában 5 vagy 27 százalékos áfát kell felszámolnunk? 2/ Módosítja-e az elszámolás az ingatlan vételárát? Része-e a vételárnak a megrendelt többletmunka, anyag stb.? 3/ Módosul-e az illeték alapja a fentiek következtében?
Ingatlanértékesítés számlázása
Kérdés
Két helyrajzi számon lévő, két különböző értékű ingatlan (telek, épület) eladásra került. Készült adásvételi szerződés is, melyben a vevő két egyenlő részben vállalta a vételár kiegyenlítését. A vételár első felét már át is utalta a vevő február hónapban. A második rész utalásának határideje 2016. 06. 30. Kérdésem: Lehet-e áfás előlegszámlát kiállítani erről a tranzakcióról, és a vételár teljes kiegyenlítésekor az előleget levonva, a számlán részletezni az ingatlanok (telek, épület) értékét? Vagy pedig előlegszámla helyett részszámlát (részletezve telek-, épületár felsorolással), a második részről pedig egy végszámlát ugyanilyen részletezéssel állítsunk ki? Még szeretném megkérdezni, hogy a számlák kiállításakor mi a teljesítési és a fizetési határidő? Tisztelettel:Mihály Gáborné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
