5 találat a(z) helyi adó törvény cimkére

Hipaelőleg Kérdés

Katás vállalkozó tételes iparűzési adó mentessége Kérdés

Tisztelt Adózóna! Van egy tételes iparűzési adót választó katás vállalkozónk, aki a 2,5 millió forint adóalap után fizette meg Budapesten 2019-ben az ipát. Egész évben működött, végül úgy alakult, hogy csak 1,3 millió Ft bevétele jött össze neki 2019-re. Ezért beadtuk január 15-éig a bevallást és kértük az adó törlését, hiszen Budapesten nincs 1,5 forint alatt iparűzésiadó-fizetési kötelezettség. Az önkormányzat le is könyvelte és mínuszolta is a kivetett adót. Mi ezt a kedvezményt a helyi adó törvény 39/C paragrafusa alapján kértük meg neki. Most viszont szakmai körökben az a hír járja, hogy szabálytalanul jártunk el, mert őt nem illeti meg ez az utólagos kedvezmény. Kérdésük az lenne, hogy kinek van igaza. Jól jártunk el ez esetben? Köszönjük szépen előre is a segítségüket!

Termékelőállító üzemhez tartozó védő-biztonsági terület Kérdés

Az 1990. évi C. törvény 19. § d) pontjához szeretnék jogmagyarázatot kérni. Az adómentesség három feltétel egyidejű teljesülése esetén valósul meg. 1. Termék-előállító üzem, definiálva van. 2. Jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület. Ezt szeretném megkérdezni, hogy milyen jogszabályban vagy hatósági előírásban található ez a védő-biztonsági terület, és hogy mekkora terület lehet ez az övezet? A választ előre is köszönöm!

Meggyűlhet a baja az iparűzési adózással, ha erre nem gondol Cikk

Meglepődve tapasztalta olvasónk, hogy be kellett volna jelentkeznie az önkormányzatnál az iparűzési adó alá egy olyan társaságnak, amely megvásárolt egy lakást irodának, de semmilyen bevételszerző tevékenységet nem folytatott. Kérdésére Szipszer Tamás adótanácsadó szakértőnk válaszolt.

Magánszemély építményadó-kötelezettsége? Kérdés

Kft. székhelye van bejegyezve a cégtulajdonosok lakásába, Budapesten, a VI. kerületben. Az önkormányzat felszólította az ingatlantulajdonos magánszemélyt az építményadó bevallására, mivel a rendeletük szerint építményadó-köteles az egész lakás, nemcsak az a szoba, ahol a cég a tevékenységét végzi, holott a cégtulajdonosok életvitelszerűen is ott élnek. Nem tartom korrektnek az egész lakásra megfizettetni az építményadót, mivel a lakás hasznos alapterülete 130 négyzetméter, a kft. által használt szoba alapterülete pedig 14 négyzetméter. Hogyan védhető ki a teljes lakásra vonatkozó építményadó-kötelezettség? Számomra még az sem világos, hogy a helyi adó törvény meghatározza az építményadó mértékének felső határát, ami négyzetméterenként 1 100 forint, közben a kerület a rendeletében 1 500 Ft/négyzetméter adót határoz meg. Hogyan írhatja felül a helyi önkormányzat rendelete a helyi adó törvényben az építményadóra meghatározott felső értékhatárt?