92 találat a(z) harmadik országbeli cimkére
Így dolgozhatnak Magyarországon a harmadik országból érkezők
Cikk
A harmadik országokból érkező állampolgárok magyarországi foglalkoztatása nehézkesebb, mint az unióban alkalmazandó jogszabályok és nemzetközi egyezmények alapján az Európai Unió állampolgáraié. Cikkünkben összefoglaljuk, mit kell tudni a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó szabályozásról.
Nem EU-beli személy ingatlan-bérbeadása
Kérdés
Azt szeretném kérdezni, hogy EU-s állampolgárok esetén az A1-es nyomtatvány kitöltése mentesít a 14 százalékos eho fizetése alól? A nem EU-országbeli személyek esetén kötelező az ehofizetés? Példa: egy bermudai személy szeretne ingatlant bérbeadni Magyarországon. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.
Harmadik országbeli nem adóalanynak nyújtott szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi székhelyű kft. megrendelést kapott egy amerikai magánszemélytől egy híres ember életéről szóló dokumentumfilm elkészítésére. A film elkészítése több európai helyszínt is érintett. Kérdésem, áfával növelten számlázom le a filmkészítés ellenértékét vagy sem? Köszönettel: Ildikó
Egy harmadik országbeli (iráni) állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés
Egy harmadik országbeli állampolgár egy magyar állampolgárral Magyarországon kft.-t alapított. A magyarországi kft.-ben mindketten tagok és ügyvezetők. Kiterjed-e a biztosítási kötelezettség az iráni tagra, ha nem tartózkodik Magyarországon rendszeresen, nincsen lakcíme, nem kért letelepedési engedélyt? Iránban van munkája, ott él életvitelszerűen. A kft.-ből jövedelme nincsen, csak az ügyvezetést látja el.
Külföldi megbízási díj
Kérdés
Cégünk egynapos előadásra megbízási szerződést köt egy malájziai és egy szingapúri állampolgárságú magánszeméllyel. Az egynapos előadás Magyarországon lesz. A megbízási díj összege eléri a minimálbér 30 százalékát. A kifizetett megbízási díjból kifizetőként kell adót és járulékot vonnunk, szochót fizetnünk? Válaszát köszönöm.
Harmadik országbeli ügyvezető
Kérdés
Magyarországi kft.-nek ukrán ügyvezetője van. Az ügyvezető Ukrajnában rendelkezik 36.órás munkaviszonnyal. Állampolgársága ukrán-magyar, és csak ritkán tartózkodik Magyarországon. Kérdésem, hogy, mint személyesen közreműködő tag után, meg kell-e fizetni az elvárt jáulékalap után a járulékokat? Kifizetés részére nem történik. Köszönöm válaszukat. Kocsis Lászlóné
Ügynöki jutalék kifizetése harmadik országban élő magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi kft. ügynöki jutalékot fizetne egy harmadik országban (Macedónia) élő magánszemélynek, hogy üzletet szerezzen, termékeit forgalmazza az adott országban. Biztosítási jogviszony nem jön létre, nem számít belföldi illetőségűnek. Az ügyletek a harmadik országban bonyolódnak. Kérdésem az lenne, hogy minden ügyletre külön szerződést kötnénk, és milyen adatokra van szükség a magánszemélytől (útlevélszám, adószám, stb.)? Milyen adó- és járulékvonzatai vannak az ilyen díjazásnak? Elegendő-e a (megbízó) magyar kft. által összeállított szerződés? Milyen egyéb bizonylatokra van szükség? Jól gondolom, hogy a magánszemélynek ez önálló tevékenységből származó jövedelme lesz, és a saját országában adózik (Macedónia)? Hogyan kell nyilvántartani és lekönyvelni? A válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Szommer Angéla
Osztalék kifizetése szerb és horvát kettős állampolgárnak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy szerb és horvát kettős állampolgárságú (tehát uniós és harmadik országbeli) magánszemély magyar céget alapított, amelynek 100 százalékban tulajdonosa. Hogyan vehet fel osztalékot a cégből, és milyen adózási szabályok vonatkoznak rá? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Cs. Éva
Külföldinek fizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi cég harmadik állambeli állampolgárral köt megbízási szerződést. Mit kell tőle vonni, illetve a cégnek mit kell megfizetni a megbízási díj után? A megbízottnak milyen igazolásokat kell bemutatnia?
Harmadik országbeli partner: pingpong az áfával
Cikk
Az áfaelőírások gyakran okoznak fejtörést az adózóknak. Az pedig kiváltképp nehézséget okoz, ha nem uniós, hanem harmadik országbeli partner vesz részt az ügyletben, akinek igazodnia kellene az itteni szabályokhoz.
Nem vehetik el akárhányan a magyarok munkáját
Cikk
Meghatározta a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható harmadik országbeli – Európai Unión kívüli – állampolgárok legmagasabb létszámát a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent rendeletében.
Számla helyes kiállítása áfaszempontból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás külföldi ügyfeleknek (vállalkozásoknak, amelyek Magyarországon céget alapítanak) az alábbi szolgáltatások biztosítását akarja kiszámlázni: – székhely biztosítása – kézbesítési meghatalmazott biztosítása, – postai cím biztosítása, és beérkező küldemények fogadása, – könyvelési anyagok őrzése, – fax biztosítása, beérkező anyagok továbbküldése. Kérdésünk: áfa szempontjából hogyan kell kiállítani a számlákat, ha – EU-s országbeli, EU-s számmal rendelkező jogi személynek, – EU-s országbeli, uniós számmal nem rendelkező jogi személynek, – harmadik országbeli jogi személynek, – Magyarországon kívüli tartózkodási címmel rendelkező magánszemélynek (amennyiben ezeket a költségeket az alapításkor a magánszemély tulajdonos fizeti ki)? Válaszukat előre is köszönjük!
Szállás és étkezés továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesület egy nemzetközi versenyre érkező harmadik országbeli csapat részére szállást és étkezést biztosít olyan formában, hogy a sportegyesület a szállást és éaz tkezés költségét az érkező nemzetközi csapat részére továbbszámlázza. A sportegyesület helyesen jár-e el a számlázáskor, ha a szállás díját 18 százalékos (ő nem kereskedelmi szálláshely-szolgáltató), az étkezés díját pedig 27 százalékos áfával növelten számlázza tovább a nemzetközi csapat részére? Válaszát előre is köszönöm.
Alanyi áfamentes katás bt.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi áfamentes katás bt. harmadik országbeli adóalanynak nyújt szolgáltatást. Kell-e 65-ös bevallást beadnia ezzel kapcsolatban, és ha igen, akkor csak a 95-ös (részletező) sorban kell adatot szerepeltetnie? Válaszát előre is köszönöm.
Főszolgáltatás – mellékszolgáltatás
Kérdés
Ügyfelem szerződést kötött egy harmadik országbeli társasággal berendezések létrehozására, amely ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül. A teljesítésben magyar alvállalkozó is részt vesz. A projekt keretében az alvállalkozó végzi a tervezéssel, építéssel, telepítéssel és üzembe helyezéssel kapcsolatos munkákat, valamint átadja a fővállalkozónak az anyagokat és a tervdokumentációt. A szerződés szerint az alvállalkozó felel minden anyag beszerzéséért, szállításáért, fogadásáért és tárolásáért. Ezeket az anyagokat a projektben kizárólag az alvállalkozó használja fel, tehát a szerződésben vállalt munka teljesítése lehetetlen az anyag felhasználása nélkül. Az anyagot közvetlenül a külföldi fél szállítja ki, és vámoltatja. Az alvállalkozóval kötött szerződésben a következő szerepel: Szerződés tárgya: szolgáltatás nyújtása a projekt keretében Ár: Anyag: X Ft + ÁFA Szolgáltatás: Y Ft ÁFA területi hatályán kívüli Kérdésem : Az önök véleménye szerint megfelel-e az áfatörvény előírásainak az ilyen jellegű szerződés, ahol az anyag áfabeli megítélése eltér az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás áfa minősítésétől?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
