27 találat a(z) főfoglalkozású cimkére
Átalányadós egyéni vállalkozó, járulék Kérdés
Átalányadózók tb-járulék- és szochoszámítási szabályai példákkal – 2. rész Cikk
2023. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozók társadalombiztosításijárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége jelentősen átalakult. A tb-járulékot és a szochót nem havonta, hanem negyedévente kell megfizetniük és bevallaniuk. Kétrészes írásunkban ezek számításának egyes speciális kérdéseivel foglalkozunk, konkrét példákkal segítve az érintetteket.
Átalányadó és szocho felsőhatár Kérdés
Főfoglalkozású katás egyéni vállalkozó – átalányadó választása Kérdés
Őstermelő járulékfizetése Kérdés
Katás egyéni vállalkozó az új szabályok szerint Kérdés
Kata főfoglalkozásban Kérdés
Élet az új katatörvény után: milyen lehetőségekkel számolhatnak a kiesők? 1. rész Cikk
A 2022. július 12-én elfogadott új katatörvény alapvető változásokat hoz több százezer kisadózó életébe. Cikksorozatunk megvizsgálja, milyen alternatívák maradnak a katából „kiesőknek”, az első részben egy főfoglalkozású katás egyéni vállalkozó vállalkozói szja-ra való áttérése utáni többletterheket számoljuk végig egy konkrét példán keresztül.
Főfoglalkoású átalányadózó egyéni vállalkozó szocadója? Kérdés
Gyet melletti ev. Kérdés
Katás egyéni vállalkozó – kft. Kérdés
Rokkantsági ellátásban levő Kérdés
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó táppénze Kérdés
Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulás Kérdés
A mezőgazdasági őstermelőnek főfoglalkozású munkaviszonya van, ahol biztosított. A szociális hozzájárulási adó felső határát eléri (3 576 000 forintot). A mezőgazdasági őstermelésből tételes költségelszámolást választotta, jövedelme keletkezett. A mezőgazdasági őstermelésből számított jövedelemnél a szociális hozzájárulási adó felső határa figyelembe vehető-e? A mezőgazdasági őstermelésből keletkezett jövedelme után meg kell-e fizetni a szociális hozzájárulási adót?
1953 bevallás 09 lapja Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó 1953-as SZJA bevallás 09 lapjának kitöltésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni az alábbi esetekben: 1. példa az egyéni vállalkozónak csak egyéni vállalkozásból származó jövedelme van, 286. sor a vállalkozói kivét összege 7 100 000 Ft 287. sor a vállalkozói osztalékalap 1 961 131 Ft 288. sor 0, mert a magánszemélyt a 287. sorban szereplő jövedelme után már nem terheli szocho/ megfizette a a 7100 000 Ft kivét után (?) 2. példa az egyéni vállalkozónak. aki 36 órán túli munkaviszonnyal is rendelkezik, munkaviszonyból származó jövedelme és vállalkozói osztalékalapja van 286. sor a munkaviszonyból származó jövedelem összege 4 675 806 Ft, vállalkozói kivét nincs 287. sor a vállalkozói osztalékalap 454 404 Ft 288. sor 0, mert a magánszemélyt a 287. sorban szereplő jövedelme után nem terheli szocho (?) 3. példa főfoglalkozású egyéni vállalkozó, akinek mellette önálló tevékenységből származó jövedelme is van 286. sor vállalkozói kivét és az önálló tevékenységből származó jövedelem együtt 3 613 950 Ft 287. sor a vállalkozói osztalék alapja 0, mert veszteséges volt 288. sor 0, mert a magánszemélyt nem terhel a 287. sorban szereplő (0) jövedelme után szocho a vállalkozói kivét 2 340 000 Ft után megfizette, bevallotta 1958-as és az önálló tevékenységből származó jövedelem 12 73950 Ft után a kifizető szintén megfizette. Helyesek a számítások? Köszönöm szépen a segítséget.