9 találat a(z) egyéni járulék cimkére
Járulékkedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 61/2020. kormányrendelet bizonyos ágazatokba tartozó munkáltatóknak 4 hónapon keresztűl szocho- és egyénijárulék-kedvezményt biztosít, ha a rendelet kihirdetését megelőző 6 hónapban árbevételének legalább 30%-a ebből a tevékenységéből származott. A kérdésem, hogy egy 2019. szeptember 13-án alakult cég 6 hónapos időszaka március 13-án jár le, ezt az időszakot így figyelembe lehet-e venni már a március havi kedvezmény igénybe vételekor? A gazdasági társaság eddigi összes árbevétele e kedvezményes tevékenységből származott, de van-e jelentősége annak, hogy 2019. évben nem volt árbevétele? A másik kérdésem szintén a jelzett kormányrendelet egyéni járulékalapot képező keresetből levonandó nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék helyetti 7710 forint megfizetésére vonatkozik. Ezt a munkavállaló béréből nem kell levonni és befizetni a NAV felé? Vagy a munkavállalót ezek a tételek továbbra is terhelik, csak nem kell a NAV felé megfizetni, azaz a munkáltatónál marad? Ha igen, akkor a foglalkoztatónak milyen címen jelenik meg mint bevétel? Válaszát várva, tisztelettel: Molnár Istvánné
61/2020. kormányrendelet értelmezése – egyéni járulék csökkentése
Kérdés
A megjelent kormányrendelet szövege: „47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet : b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot. „ Kérdések: 1.) b./1# A munkavállalók egyéni járulékfizetési kötelezettsége csökken, így a nettó bérkifizetés nő a le nem vont nyugdíjjárulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék, illetve természetbeni egészségbiztosítási járulék és egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetének összegével? b./ 2# Vagy úgy kell értelmezni, hogy a bérszámfejtés a munkavállaló szempontjából nem változik, tehát a munkavállaló nettó bére ugyanaz marad, viszont a bruttó bérből levont nyugdíjjárulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék, illetve természetbeni egészségbiztosítási járulék és egészségügyi szolgáltatási járulék összege a munkáltatónál marad, azokat a munkáltatónak nem kell befizetnie az államháztartás felé? 2.) Ha a b./2# eljárás a helyes adózói magatartás, akkor abban az esetben a dolgozótól levont, de meg nem fizetett munkavállalói járulékoknak mi lesz a sorsuk, azt számvitelileg hogyan kell elszámolni? 3.) A 2020. március 18-áig megszűnt jogviszonyokra kell-e alkalmazni a rendeletet? Köszönettel a szakmai segítségért: Paluska Ferenc
Gyermeknevelési támogatás.
Kérdés
Gyetben részesülő anya vállalkozást indít, és nem vesz ki jövedelmet, az év végén leadózik a 9 százalék vállalkozói adóval, az osztalék után 15 százalék szja és a szocho, mivel már nincs eho. Kell-e neki külön havonta bevallást adnia (1958), illetve az egyéni járulékot fizetni?
Munkaviszony létesítése
Kérdés
Rokkant ellátásban részesülő 61 éves az úr. Kérdésem ha munkaviszonyt létesít 2019.januárjában, akkor rá is vonatkozik az a szabály, hogy nem kell fizetni egyéni járulékot, a munkáltatónak pedig szochót utána, és csak a szja-levonás terheli? Eredetileg véglegesített rokkantnyugdíjas volt.
Adószámos magánszemély külföldre számláz 2.
Kérdés
http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_16_adoszamos_maganszemely_kulfoldre__uue#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Kedves Hunyadné Szűts Veronika! A fenti kérdésemre adott válaszát köszönöm szépen! Azt szeretném még kérdezni, hogy ha van szerződés a két fél között és a jövedelem alapján létrejön a biztosítási jogviszony, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot (az ehóhoz hasonlóan) szintén a magánszemély fizeti "maga után"? Köszönettel Vágner Emília
Egyéni járulék helytelen elszámolása: mikor, kinek, mit kell fizetnie?
Cikk
Az egyéni járulék a biztosítottat terheli, noha összegét a foglalkoztatónak kell megállapítania, levonnia, bevallani és befizetnie, és ez utóbbi kötelezettséget akkor is kell teljesítenie, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges.
Nyugdíjas munkavállaló 40 éves munkaviszonnyal
Kérdés
Tisztelt Szakértő, abban szeretném a segítségét kérni, hogy az olyan női munkavállalóra aki a 40 éves munkaviszonnyal ment nyugdíjba, ugyanazon járulékfizetési kötelezettségek vonatkoznak, mint az öregségi nyugdíjasokra? Tehát nem kell vonni munkavállaló járulékot, illetve pénzbeli egészségbiztosítási járulékot?
Mit tehet, ha foglalkoztatója nem vallotta be az egyéni járulékokat?
Cikk
A címben feltett kérdés általában olyankor hangzik el, amikor a nyugdíjhoz vagy akár más ellátáshoz (például rokkantsági ellátás, csed) szükséges biztosítási időből a hajdani foglalkoztató tényleges (vagy vélt) hanyagsága miatt bizonyos idő hiányzik, vagy éppen az adott ellátás alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál egy nagyobb tétel nem kerül beszámításra.
Változások a társadalombiztosítási közterhek számlaszámaiban
Cikk
A NAV február 29-étől megváltoztatta az egyéni egészségbiztosítási járulék, s az egészségügyi hozzájárulás számlaszámait is. Összegyűjtöttük, hova lehet utalni.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
