56 találat a(z) egyéb ráfordítás cimkére
Fióktelep kapcsolt vállalkozással szembeni évvégi elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Németországi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepénél az évzáráshoz kapcsolódóan az ugyanazon cégcsoporthoz tartozó vállalkozásokkal szembeni követelések, kötelezettségek elszámolását szeretném megtudni (csak az anyavállalat közös). A kérdés, hogy ugyanazzal a vállalkozással szemben meglévő vevőkövetelést és szállító tartozást külön-külön mutatom-e ki év végén a mérlegben avagy a vevőkövetelést a vevőkövetelések között, a szállító tartozást pedig a szállító tartozások között? Avagy egyik felvetés sem helyes, mert ezen tételeket egymással szemben össze kell vezetni és a különbözetet pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni? Előre is köszönöm a választ.
Ingatlan tehermentesítési díjának elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi jogi személy ügyfelünk 2012-ben kereskedelmi szálláshely besorolású ingatlant vásárolt egy magyar beruházó vállalkozástól. Az ingatlan építését a beruházó vállalkozásnak egy magyar pénzintézet finanszírozta, mely pénzintézet az ingatlant – a projekthitel visszafizetésig – első ranghelyi jelzáloggal terhelte meg. 2016. évben a pénzintézet felszólította vállalkozásunkat, hogy a beruházó nem teljesítése miatt a jelzálog törléséért fizessük meg a vállalkozó pénzintézet felé még fennálló tartozását, ennek elmaradása esetére az ingatlant a pénzintézet nem tehermentesíti. Ügyfelünk – perbeli egyezség keretében - megállapodott a pénzintézettel és „ingatlan tehermentesítése” jogcímen megfizette a pénzintézet által követelt összeget. Kérdésem, hogy ez az összeg – bár a Számviteli törvény konkrétan nem nevesíti az eszközök bekerülési értékeként – ráaktiválható-e az ingatlan értékére? Ha nem számolható el az eszköz értékét növelő tételként, akkor az egyéb ráfordításként elszámolt összeg a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak minősül-e? Mielőbbi válaszát köszönöm
Elengedett követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kft. kölcsönt adott szerződés alapján egy másik kft.-nek, ahol korábban dolgoztak. A kölcsön kifizetése banki átutalással történt. A két kft. nem kapcsolt vállalkozás. Az adós többszöri felszólításra sem fizet, ez már négy éves tartozás. A kérdésem az, hogy ha kétoldalú megállapodást kötnek az elengedésről, a követelést el lehet-e engedni? Az elengedett követelés csak egyéb ráfordítás lesz, vagy a társaságiadó-alapot is növelni kell? Esetleg van-e más adózási vonzata a követelés elengedésének? Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm. Könyvelő
Elengedett követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemély részére ingatlan vételárához előleget fizetett 2008-ban. Az ügylet meghiúsult, a magánszemély eladósodott. Annak érdekében, hogy a társaság visszakapja a fennálló követelését egy részét elengedi. A társaság szempontjából az elengedett követelés egyéb ráfordításként elszámolható? Adóalapot kell növelni az említett ráfordítással? A megánszemély részéről az elengedett kötelezettség hogyan és mely időpontban adózik? Amikor megkapta az előleget (2008, ekkor volt a pénzügyi teljesítés) vagy abban az évben amikor a társaság a részére elengedi? Köszönettel!
Helyesbítés, tőkefeltöltés és még sok más: módosul a számvitel
Cikk
Változó fogalmak, új tételek az eredménytartalékban, a támogatások elszámolásának új szabályai – egyebek között ezek szerepelnek a számviteli törvény tervezett módosításaiban.
Látványcsapatsport támogatásának könyvelése
Kérdés
Adott egy kft., amely a 1501-es bevalláson 2015. december 20-án rendelkezett 6 millió forint látványcsapatsport-támogatásról. Ezt a NAV el is fogadta. 2016. január 11-én a NAV az adófolyószámlán kötelezettség-csökkenésként és a pénzforgalmi oldalon kiutalásként rendezte a 6 millió forintot. A kérdésünk az lenne, hogy 2015-ben ezt a támogatást az egyéb ráfordítások között kell-e szerepeltetni, és ha igen, akkor társasági adóval, vagy időbeli elhatárolással szemben?
Tagdíj továbbutalás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni abban, hogy az országos egyesületnek továbbutalt tagdíj (a beszedett tagdíjak 10 százaléka) igénybe vett szolgáltatásként vagy egyéb ráfordításként könyvelendő, azokban az esetekben, ha vagy számlán kiszámlázzák, illetve ha csak egy számviteli bizonylat van az utalandó összegről? Válaszát előre is köszönöm!
Tartósan adott kölcsön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Eltérő véleményeket olvastam a következőkkel kapcsolatban, ezért szeretném a segítségüket kérni: Egy egyszemélyes kft. a tulajdonosnak tartós kölcsönt adott (7 évre) a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék kamattal. A visszafizetés ideje nincs meghatározva, azt bármikor törlesztheti a 7 év alatt. Az esedékes kamatot mindig év végén fizeti meg. A kölcsön után értékvesztést számoltunk el, arányosan az adott időszakra, mivel bizonytalan a kölcsön visszafizetése. Ez az értékvesztés egyéb ráfordítás-e, és növeli-e a taoalapot? Tisztelettel: Léderer Györgyné
Követelés ellenértékének felhasználása
Kérdés
Egy külföldi vevőnk részére számlázott áruértékesítés teljes ellenértékét a külföldi tulajdonosunk (cég) bankszámlájára kérjük, hogy utalja a vevőnk. A beérkező összeget a tulajdonos cég a fennálló tagi kölcsöntartozásunk törlesztéseként számol el. Ezen megoldással kettő pénzügyi tranzakciót megtakarítunk. Véleményük szerint ez követelés-átruházásnak minősül-e? El kell-e számolni egyéb ráfordításként, illetve egyéb követelésként? Milyen megállapodás szükséges hozzá: írásbeli, szóbeli, ráutaló magatartás? Köszönöm.
Vissza nem fizetett előleg
Kérdés
A könyvelés átvételekor tapasztaltam, hogy a vásárlásra kiadott főkönyvnek egyenlege van. A régi könyvelő azt válaszolta, hogy már régóta fennáll az egyenleg. Közben vezetőváltás is volt, így kétséges, hogy tényleg az vette fel a pénzt, akinek az összeg a nevén szerepel. Az szja-törvény foglalkozik, ha jól tudom, ezzel. Lehet-e jövedelemmé tenni az összeget, és leadózni, vagy elszámolhatom egyéb ráfordításként?
Fordított áfás számla áfájának elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság tulajdonosa ingatlant apportál a gazdasági társaságban. Az áfatörvény alapján nem áfamentes az apport. A tulajdonos a törvény előírásai alapján áfakötelessé tette az ingatlan-értékesítési tevékenységét. Az apportról a tulajdonos gazdasági társaságnak számlát állít ki fordított áfásan. A kérdésem arra irányulna, hogy mivel az ingatlan lakóingatlan, így áfa evonási jog nem illeti meg az ingatlant kapó gazdasági társaságot. A fordított adózás miatt fizetendő adója keletkezik. A le nem vonható áfa ebben az esetben a bekerülési értékét növeli, vagy egyéb ráfordítás között számolandó el? Köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
