53 találat a(z) egyéb jövedelem cimkére
Jövedelem minősítése
Kérdés
Szeretném megtudni szakmai véleményüket az alábbiakról: Egy magánszemély egy kft.-ben kisebbségi (1 százalékos részarányt biztosító) üzletrészt tulajdonolt, melynek eladására kerül most sor, a teljes cég eladásával egyidejűleg. A céget egy céges befektető veszi meg az összes (5) tulajdonostól. Az adásvétel során az egyes üzletrészek külön tárgyalási eljárásban cserélnek gazdát, azzal, hogy a kérdéses magánszemély a cég egész vételárához viszonyítottan nemcsak a rá eső 1 százalékos részt, hanem ennek többszörösét tudta kialkudni az ártárgyalások során. Miként fog adózni a szóbanforgó magánszemély ilyen tárgyú jövedelme? Egyéb jövedelemként vagy pedig árfolyamnyereségként?
Üzletrész adásvétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek (3 millió forint törzstőkével) az egyik tagja eladja az üzletrészének egy részét. Az eladott üzletrész névértéke 100 ezer forint. A vevő ezért az üzletrészért 100 ezer forintot fizet. Úgy gondolom, hogy az eladónak így nem keletkezik jövedelme az adásvétel során. De nem tudom, hogy a vevőnél is ugyanez a helyzet? A kft. saját tőkéje 120 millió forint. Ha az Szja törvény 3.§ (9) pontjában leírtakat veszem alapul, akkor a 100 ezer forint üzletrész szokásos piaci ára 4 millió forint lenne, de a vevő nem ennyit fizet érte, vagyis a törvény szerint egyéb jövedelme keletkezett (Szja törvény 28. § (7) b))? Az adás-vételi szerződésnek viszont van egy pontja, ami az alábbiakat tartalmazza: „A szerződő felek kijelentik, hogy az üzletrész vételárát a társaság vagyonának, illetve tevékenységének ismeretében határozták meg, melyet a felek reálisnak fogadnak el.” Ebben az esetben is kell egyéb jövedelem címén adóznia a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm!
Szellemi termék hasznosítása plusz ingó eszköz bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély a tulajdonában álló hajót rendszertelen időközönként bérbe adna egy vállalkozásnak. A bérbeadás adóvonzata a 15% szja plusz 22% eho egyéb jövedelemként, vagy kötelező egyéni vállalkozást létrehozni az üzletszerűség miatt? 2. A magánszemélynek van egy szellemi terméke is, amit egy vállalkozás hasznosítana díj fejében. Az egyéb jövedelmekre vonatkozó szabályokat kell itt alkalmazni (15%szja plusz 22% eho)? Köszönettel: Szentesi Péter
Adó és adóalap, ha kivás cég családtagnak vesz repülőjegyet
Cikk
A kiva hatálya alá tartozó magyarországi leányvállalat ügyvezetője és családja (feleség és gyermekek) meghívást kapott az amerikai anyacég Atlantában tartandó rendezvényére. Az ügyvezető a repülőjegyeket a vállalkozás számlájáról fizette. A családtagok repülőjegyköltsége után milyen adófizetési kötelezettség keletkezik, illetve érinti-e ez a kivaalapot? Olvasói kérdésekre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Üzletrész adózása, szja, járulék
Kérdés
Egy társaság egyedüli tulajdonosa megvásárolta 13 000 ezer Ft piaci értékű befektetett eszközök között szereplő üzletrészt 500 ezer forintért. A tulajdonos egyben a társaság ügyvezetője, havonta bér kerül számára kifizetésre. Véleményem szerint a piaci érték és fizetett ellenérték közötti különbözet egyéb összevonandó jövedelem. Kérdésem, hogy az szja fizetési kötelezettség csak a magánszemély 2016. évi bevallásában szerepeltetendő, vagy évközben a kifizetett bérekből is kellett volna levonni előleget? A magánszemély jövedelme után szocho-fizetési kötelezettség van, vagy a magánszemély fizet ehót? Válaszukat köszönöm. Szeles Béláné Controlling Kft ügyvezető
Nőttek a keresetek – ezeknek köszönhető
Cikk
2016 augusztusában a bruttó átlagkereset 258 300 forint volt, 6,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2016. január–augusztusban a bruttó átlagkeresetek 6,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Végelszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy belföldi gazdasági társaság, ahol a társasági szerződésben előírt 3 millió forintos jegyzett tőke még nem került teljes egészében befizetésre (határidő még nem járt le). A tagok különféle okokból szeretnék a társaságot végelszámolással megszüntetni, a társaságnak nincs semmilyen tartozása. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben nem kell a fennmaradó tőkét befizetni?! Ha nem fizetik be, akkor a jegyzett, de be nem fizetett tőkét le kell könyvelni elengedett követelésként az egyéb ráfordításokkal szemben? Ha igen, akkor jól gondoljuk-e, hogy a társaságnak az elengedett követeléssel nem kell megemelnie az adóalapot, viszont a magánszemélynél az összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem lesz? Köszönettel!
Üzletrész-értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszukat: Egy kft. egyik tagja értékesítette tulajdonrészét a másik tulajdonosnak. A jegyzett tőke könyv szerinti értékén, 1500 ezer forintért (jegyzett tőke 3 millió Ft 50-50% tulajdonosi hányad). Az üzletrész adás-vételi szerződéssel magánszemélyek közötti történt értékesítés után egyszemélyes kft. lett a gazdasági társaság. Az üzletrész piaci értéke, melyet közbenső mérleg alapján állapítanak meg, az értékesítéskor a saját tőke arányos részének figyelembevételével 5000 ezer Ft forint. Az üzletrészt megvásárló tulajdonos az 5000 ezer Ft forint és a 1500 ezer Ft különbsége 3500 ezer Ft-ot egyéb jövedelemként leadózza az szja törvény 28. § (7) bekezdése, illetve az Eho törvény 3. § (1) bekezdésben írtak alapján. A kft. könyveiben az eredménytartalék része marad a leadózott 3500 ezer Ft, amennyiben a későbbiekben a tulajdonos a teljes eredménytartalék osztalékként történő kifizetését határozza el, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, illetve keletkezik-e újabb adófizetési kötelezettsége a korábban egyéb jövedelemként megadózott 3500 ezer forint után?
Eltérített osztalék
Kérdés
Társaságunk kifizeti a jóváhagyott osztalékot a társasági szerződésben rögzítettek szerint, vagyis a jóváhagyott osztaléknak a 30 százaléka a törzsbetétek arányában, a 70 százaléka pedig az üzletrész-képviselet arányában kerül kifizetésre. Az eltérített osztalék egyéb jövedelemként adózik (szja. 28. §). Eltérített osztalékot kapnak olyan tagok, akik alkalmazottak is a cégnél, és olyan tagok, akik nem alkalmazottak, de máshol van 36 órát meghaladó munkaviszonyuk, vagy nyugdíjasok. Az a kérdésem, hogy járulékköteles kifizetésnek minősül, vagy csak ehofizetést vonz maga után?
Szja, eho 2.
Kérdés
Korábbi kérdésemet az ügynöki jutalék szja és eho kötelezettséggel kapcsolatosan tettem fel, melyre választ is kaptam. A kérdésemből kimaradt a következő: a kifizetőnek van ugyan magyar adószáma, de németországi cég magyar fióktelepe. Az elszámolólevélen szerepel, hogy a kifizetés Németországban nem adóköteles. Azt szeretném tudni, ha a kifizető nem vonja le az adókat, büntethető-e az ügyfelem (aki a jutalékot bruttó összegben megkapja), ha ő egyéb jövedelemként bevallja (2015. évre vonatkozóan ezt tette), befizet 16, illetve 15 százalék szja-t és 27 százalék ehót, a 450 ezer felső korlátot utóbbira nem alkalmazza. Az adót és hozzájárulást a kapott összeg 78 százaléka után állapítja és fizeti meg. Az adóra, járulékra negyedévente előleget fizet.
Ajándék
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Munkáltató nyugdíjba vonuló munkatársainak wellness hotelbe történő, 1 éjszakára szóló szállás igénybevételére jogosító ajándékot ad 29 900 forint/fő értékben. Milyen adó- és járulékkötelezettségek keletkeznek a munkáltatónál e juttatással összefüggésben? Köszönettel!
Bér vagy egyéb jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Milyen jövedelemnek minősül, ha egy munkáltató jogtalanul felmond a munkavállalónak, és a munkavállaló pert indít a munkáltató ellen, de a per megkezdése előtt peren kívül megegyeznek abban, hogy a munkavállalót nem veszik vissza, azonban 1 millió forintot kifizet az okozott kellemetlenségért. A kifizetett összeg milyen jövedelemnek minősül, illetve ez után kinek milyen adót és járulékot kell fizetni? Bér vagy egyéb jövedelem? Ha esetleg a munkáltató nem rendelkezik ennyi készpénzzel, és tárgyi formában vagy esetleg befektetési jegy formájában tesz eleget a kötelezettségének, akkor változtat-e ez valamit az adózáson? Köszönöm!
Egyéb jövedelem, önálló tevékenységből származó jövedelem és járulékai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, írják meg pontosan, mitől függ, hogy egy jövedelem egyéb jövedelemnek, vagy önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül? Illetve melyik esetben milyen járulékot, szja-t kell fizetni/vonni, és, hogy ez kinek a kötelezettsége? Ha jól tudom, az egyéb jövedelemből (a teljes összegből) 16 százalék szja-t kell vonni és 27 százalék ehót kell külön fizetni. Az pedig, hogy az önálló tevenységből származó jövedelemnek milyen adója és járulékai vannak (például gondolom, egy megbízásos jogviszony esetén), az attól függ, hogy eléri-e a minimálbér 30 százalékát a jövedelem. Ha eléri, akkor mi után, mit kell fizetni, és kinek, ha nem éri el, akkor mi után, mit kell fizetni, és kinek? Itt értelmezhető a 10 százalék költséghányad? Köszönöm válaszukat.
Osztalék: mikor, minek minősül, mennyi az eho?
Cikk
Az osztalék nem minden esetben külön adózó jövedelem; lehet egyéb jövedelem is. Mikor, melyik, mikor kell utána ehót fizetni és mennyit? Összefoglaltuk.
Orosz állampolgárnak kifizetendő egyéb jövedelem II.
Kérdés
A fenti címen korábban feltett kérdésre adott válasz alapján felmerült kérdések: Folyamatosan kamatjövedelemről van szó, de egy előző kérdezőnek adott válaszból úgy gondoljuk, hogy ez nem kamatjövedelem, hanem egyéb jövedelem? Idézet: "A tagi kölcsön tőkerésze visszafizetésekor nem adóköteles bevétele az érintett tagnak". A kölcsön után fizetett kamat nem minősül az szja-törvény 65. § (1) bekezdése alapján kamatjövedelemnek. Ezért e jövedelem a felek között fennálló jogviszony szerint adózik. Ez azt jelenti, hogy ha a tag nem minősül vezető tisztségviselőnek vagy személyesen közreműködő tagnak, akkor a jövedelem a tagi jogviszonnyal összefüggésben illeti meg a magánszemélyt, így az egyéb jövedelemnek – és nem kamatjövedelemnek – tekintendő (28. §). A társaságnak azon kívül, hogy bevallási kötelezettsége van, kell fizetni valamit? További válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
