132 találat a(z) behajthatatlan követelés cimkére
Behajtás ügyvédi irodán keresztül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk mintegy 30 magánszeméllyel szembeni követelés érvényesítésére ügyvédi irodával kötött szerződést három évvel ezelőtt. A behajtással kapcsolatos levelezést, fizetési meghagyások intézését, valamint a pénz beszedést is az ügyvédi iroda intézte (a törlesztések is az ügyvédi iroda bankszámlájára érkeztek). Az ügyvédi iroda – nagy nehezen – három év után hajlandó volt a követelésekkel, a beszedett pénzekkel elszámolni felénk. Így most adott át részünkre a végrehajtóktól az ügyvédi irodának 2-3 évvel ezelőtt megküldött nyilatkozatokat mintegy 12 darab követelés behajthatatlanságáról. Ezeket 2015-ben vezetnénk ki a könyveinkből, mivel csak most jutott a tudomásunkra a behajthatatlanság ténye a mérlegkészítésig. Kérdésünk ezzel kapcsolatban: Mivel a végrehajtók 2013-2014-ben már kiadták a nyilatkozatokat a behajthatlanságról a követelésekkel kapcsolatban, így helyes-e az, hogy mivel csak most kaptuk meg az ügyvédi irodától, így 2015-ben vezetjük ki a nyilvántartásból egyéb ráfordításként? Egy adóhatósági ellenőrzés ezt kifogásolhatja-e? Vagy önellenőrizni kellene emiatt a 2013., 2014. évi adóbevallásokat, mivel 2013-2014-ben kellett volna kivezetni a követeléseket a végrehajtók levele alapján? Válaszukat előre is köszönöm.
Behajthatatlan követelés, elengedett külföldi követelés
Kérdés
XY társaság román vevője 2014. december 18-29. között 12 millió forint értékű árut vásárolt. A nagy bevásárlás után úgy döntött, hogy a számláit nem fizeti ki. XY társaság megbízott egy magyar behajtó céget az összeg behajtásával. A behajtó cég nem járt sikerrel, de a számláját ő is benyújtotta. Ezután XY társaság olyan céget bízott meg, amely sikerdíjért dolgozik. Ők kiderítették, hogy a román vevő csődeljárás alatt áll. Kiszámolták, hogy mibe kerülne a hitelezői igény bejelentése (ügyvéd, bíróság, fordítás költségei). XY cégnek olyan értesülései voltak egyéb román vevőitől, hogy a követelésének már semmilyen vagyoni fedezete nincs az ügyvezető jóvoltából. XY cég úgy döntött, hogy lemond a követeléséről – ugyanis bármilyen intézkedés csak a költségeit növelné, a megtérülés reménye nélkül –, és 2015-ben kivezeti a számlákat az eszközei közül. Mi a kedvezőbb döntés számára? Megpróbálni megtámadhatatlanul aládokumentálni a behajthatatlanság tényét, vagy egyszerűen elengedni a külföldi követelést? Ahhoz, hogy a követelés elengedését lekönyvelje, szükség van-e egy – a vevővel közösen – aláírt megállapodásra, vagy ez eldönthető egy taggyűlési határozattal? Az elengedett követelést nem kell beemelni a társasági adó alapjába? Lehet-e esetleg más adóvonzata? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel.
Behajthatatlan követelés áfája.
Kérdés
A felszámoló cég nyilatkozata alapján várhatóan nem térül meg a vevőkövetelésünk. Az áfát hogyan érinti ez? Visszaigényelhető? Nem számoltunk el semmilyen értékvesztést még. A leírás és az áfalevonás számviteli lépései érdekelnének.
Értékvesztett vevő kivezetése
Kérdés
Ügyfelem vevője valamennyi számlájára 100 százalék értékvesztést számolt el az évek során. 2015-ben a vevő számláit behajthatatlanság miatt a könyveiből kivezette. A könyvelésben az 'értékvesztés 86'-os számla K oldalán számolta el az értékvesztés 100 százalékos összegét, és a behajthatatlan követelés 86-os főkönyvi számla T oldalán számolta el a kivezetést. Így a főkönyvben van egy 86K, illetve egy másik 86T oldali –az előzővel azonos – egyenlegű főkönyvi szám. Helyes így az elszámolás? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van a cégünknek néhány behajthatatlan követelése. Nem volt értékvesztés elszámolva az évek során. Az e-cegjegyzek.hu-n egyeztettük, hogy léteznek-e a cégek vagy sem. Amelyek nem léteznek, azok között vizsgáltuk, hogy elévült-e a követelés vagy sem. Ami elévült, az a társasági adóban az adóalap-növelő tételek közé kerül. Ami nem évült el, de bíróság előtt érvényesíteni nem lehet (erre bizonyiték a rendszerből lehívott eredmény), jól gondolom, hogy azzal nem kell megemelni az adóalapot? Köszönettel.
Behajthatatlan követelés – tao
Kérdés
Ügyfelem (kft.) 2009-ben kiállított számlakövetelésével szemben 2010-ben 100 százalékos értékvesztést számolt el. 2011-től 2014-ig csökkentette a társaságiadó-alapját az elszámolt értékvesztés 20 százalékos összegével. 2015 augusztusában a külföldi tulajdonos döntésére a követelést a könyvekből kivezették. A mérleg fordulónapján a követelés tehát már nincs a könyvekben, elszámolható-e így az utolsó 20 százalékos rész taocsökkentő tételként? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK
Követelés-értékvesztés-behajthatlanság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak vevőkövetelése áll(t) fenn egy olyan céggel szemben, amelyet a cégbíróság már törölt, ugyanis felszámolás alá került, és a felszámolás be is fejeződött. A felszámolási eljárás során nem nyújtottunk be kifizetési igényt, mert nem tudtunk róla, hogy felszámolás zajlik. Az első kérdésem az, hogy ha ilyen esetben a követelést behajthatalanság miatt kivezetjük, mi a behajthatatlanság oka? Bíróság előtt nem érvényesíthető? Ez azért fontos, mert ebben az esetben a tao-törvény szerint adóalap-növeléssel jár a követelés ráfordításként történő elszámolása. Továbbá kérdezném, hogy mit fed le a "bíróság előtt nem érvényesíthető" kifejezés. A harmadik kérdésem ugyanerre az esetre vonatkozik: mi az elszámolás helyes módja, ha a fent említett követelésre a cégünk korábban már értékvesztést számolt el, és azzal megnövelte a társasági adó alapját? Jól gondolom-e, hogy az értékvesztést vissza kell írni egyéb bevétellel szemben, és ehhez kapcsolódik egy taoalap-csökkentő tétel, és behajthatatlanság miatt a követelést kivezetni az egyéb ráfordításokkal szemben? Taoalap-növekedéssel együtt, amennyiben a követelés "bíróság előtt nem érvényesíthető" vagy "elévült". A két társaság nem kapcsolt vállalkozás, a partnerünk nem magánszemély.
Csapda a követelések elévülésében. Figyeljen az új szabályokra!
Cikk
A kétes követelés, behajthatatlan követelés, elévült követelés mind olyan fogalmak, amelyek mást jelentenek a könyvelő, az adótanácsadó és az ügyvéd számára. Ráadásul az új Ptk. 2014-től részlegesen újraszabályozta az elévülést, amelyet most már nem szakít meg a fizetésre történő felszólítás.
Elengedte a kölcsönadott összeget? Így kell elszámolni a bevallásban
Cikk
Hogyan kell elszámolni, ha egy társaság egy másik vállalkozásnak kölcsönadott összeget és annak kamatait elengedi, és tekinthető-e ez végleges pénzeszközátadásnak? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella, adótanácsadó, a TaxMind Kft. cégtársa válaszolt.
Követelés leírása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknek egy magyar kft. tartozik 2014. 05. hóról közel 300 ezer forinttal szolgáltatás nyújtásból. Többször felszólítottuk a céget a tartozása rendezésére, de nem fizettek. Most értesültünk róla, hogy az adós cég 2015. 02. hótól felszámolás alá került. Kérdéseink: 1. A 2014. évi mérlegben milyen értéken tartsuk nyilván a követelést tekintettel a felszámolás tényére? 2. 2015-ben a követelés leirásához be kell-e jelentenünk a felszámoló felé a követelésünket (ekkor befizetjük az 1 százalékos regisztrációs díjat), vagy elég csak behajthatatlansági nyilatkozatot kérnünk a felszámolótól, és ez alapján vezetjük ki a követelést? 3. A társasági adónál mikor kell a követelés kivezetésénél adóalap-növelő tételként figyelembe venni például, ha a felszámolótól nem kérünk behajthatatlansági nyilatkozatot? Válaszukat előre is köszönöm.
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. által végzett szolgáltatást nem fizették ki, és a felszámoló sem tudja behajtani mert önkormányzat volt a megrendelő. Ebben az évben adja ki az igazolást arról, hogy behajthatatlan a követelés. A teljesítés 5 évvel ezelőtt volt. Az a kérdésem, hogy a 2014-es mérlegben a rendkívüli ráfodítások között T88 és K311 kivezethetem a követelést, és ez adóalap-növelő tétel-e? Valamint, hogy a befizetett áfával mi a teendő, vissza lehet-e kérni, a tárgyhavi áfabevallásban, vagy ha 5 éven túli, már nem revíziózható, vagy a felszámoló igazolása alapján milyen lehetőségeink vannak a kár enyhítésére?
Pénzforgalmi áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk áfafizetési kötelezettségét pénzforgalmi elszámolással állapítja meg. Az egyik megrendelőnk felé teljesítettünk egy szolgáltatást, a teljesítést elismerte, a számlát kiállítottuk, viszont az ellenértéket a megrendelő nem fizette meg, így a pénzforgalmi elszámolásból adódóan nekünk sem kellett eddig megfizetni az áfát. A vevő közben felszámolás alá került, a felszámolótót kaptunk egy nyilatkozatot, hogy nincs fedezet a követelésünk kiegyenlítésére, így az behajthatatlan követelésként le kell hogy írjuk. Kérdésem, hogy ha leírjuk a követelést, akkor az pénzügyi teljesítésnek minősül-e pénzforgalmi áfa szempontból, és meg kell-e fizetnünk a leírás után az áfát?
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatban nagyon hasznos információkat olvastam itt Önöknél. Mégis lenne kérdésem. Van pár olyan vevőkövetelése az általam könyvelt cégnek, amik 2013-ra nyúlnak vissza. Próbálkoztak a behajtásával felszólítólevél, valamit telefonos konzultáció révén, ennek ellenére maradtak nyitott tételek. Annak ellenére, hogy több tételről van szó, partnerenként nem akkora összegek, hogy érdemes legyen pereskedni , mert ebben az esetben többe kerülne a hús, mint a leves. A kérdésem az, hogy le lehet-e írni egy összegben (természetesen a társaságiadó-alap megemelésével), vagy muszáj értékvesztésként előírni, és 5 év alatt csöpögtetve leírni. Kaptam taggyűlési jegyzőkönyvet, melyben megszavazták a veszteségként való lekönyvelését. Válaszukat előre is nagyon köszönöm Asbóth Istvánné
Behajthatatlan követelés
Kérdés
Kedves Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni: egyéni vállalkozó 2012. év folyamán számlázott egy kft.-nek, amely a tartozását nem egyenlítette ki. A cég már jó ideje felszámolás alatt áll, a tartozás behajtására nincs lehetőség. Önellenőrizheti-e ügyfelem személyi jövedelemadó és áfa tekintetében az adott adóévet? (A személyi jövedelemadó azért érinti, mert a be nem folyt bevételt is beérkezettnek kellett tekintenie a katára való áttérés miatt). Válaszát előre is köszönöm!
Behajthatatlan vagy elengedett követelés és a társasági adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cél az lenne, hogy kivezessük a könyvelésből azokat a vevőköveteléseket, amelyek nem fognak befolyni, de úgy, hogy ha lehet, ne kelljen még az adóalapot is megnövelni. A cégnek, amelyet könyvelek, 2014.10, hótól van néhány vevőkövetelése, amely 2010-ben keletkezett, azóta se fizették meg. Nem számoltak el értékvesztést az évek során. A ügyvezető információja alapján ezek a pénzek nem fognak befolyni. Van, amelyik már, ha megnézem a cégjegyzékben, akkor felszámolás keretében megszűntként jelenik meg. Ezen belül van, ahol a felszámolótól jött levél a behajthatatlanságról, ez megfelel a számviteli törvény 3. § 4. bekezdés 10. pontjának, tehát behajthatatlan követelés, nem kell növelni az adóalapot. Van olyan cég ellenben, amely megszűnt felszámolással, de vagy nem jött papír a felszámolótól, vagy nem találja az ügyvezető, tehát nincs papír a felszámolótól. Csak a cégjegyzékből lehúzott cégkivonat. Ezek a követelések minek minősülnek? A számviteli törvény szerinti fogalom felsorolásaiba nem fér bele. Akkor elengedettnek minősül? Kell-e növelni az adóalapot, ha nem kapcsolt félnek adom, de nem rendelkezem igazolással tőle, hogy enélkül is pozitív a beszámolója, hiszen megszűnt a cég felszámolással. Egy cikk szerint ezt is nézni kell (Tao. tv. 3. sz. melléklet 13. ponja)? Most számolnánk el 2014-ben. Hogyan kell? Köszönöm: Vné Andrea
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
