143 találat a(z) adófizetési kötelezettség cimkére
Nyereményjáték adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A szervező cég termékvásárláshoz nem kötött játékot szervez. Közösségi oldalon kell regisztrálni, majd az ott kapott kóddal az üzletben ki kell nyitni egy széfet, amiben ott a főnyeremény egy termék. A kinyitáshoz négyjegyű kódot kell eltalálni. Ön szerint bejelentésköteles-e a játék? Milyen adóvonzattal jár ez a kifizető részéről? Köszönöm válaszukat!
Külföldi napidíj és adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Sportszövetség a versenyzői részére külföldi versenyek során adhat-e napidíjat? A szövetség napi 40 eurót adna a versenyzők étkezési költségeinek fedezésére, mivel a többi költséget (szállás, repülőjegy) a szövetség a nevére szóló számlákkal elszámolja. Úgy olvastuk, hogy a 40 euró 30 százaléka (12 euró) adómentes, míg a többi részt le kell adózni. A versenyzők nem állnak sem munkaviszonyban, sem megbízási jogviszonyban a szövetséggel, így a kérdésünk az, hogy milyen adókat, járulékokat kell befizetni az adóköteles rész után?
Ösztöndíj adózása, járulékok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alapítványunk (nem közhasznú) pályázat alapján havi ösztöndíjat fizetne felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók részére tanulmányuk idejére. A kifizetett ösztöndíjból milyen járulékokat kell vonni, illetve az alapítványnak szocho- vagy ehofizetési kötelezettsége keletkezik? Köszönettel: V.A.
Tag járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Új kft. tagja személyesen közreműködőként látja el a feladatát. A bevétel még alacsony, ezért jövedelmet nem vesz ki, de a minimum járulékot megfizeti. Mi a helyes elszámolása ebben az esetben a tőle - jövedelem hiányában nem levonható - saját nyugdíj és egészségbiztosítási járulék megfizetése kapcsán? Ezt a taggal szembeni követelésként kell nyilvántartani, és be kell azt fizetnie a társaságnak, illetve, ha nem fizeti meg, akkor a kölcsönhöz hasonlóan kamatkedvezmény után adót kell fizetni utána? Vagy kifizetheti helyette a cég, de ebben az esetben ennek milyen egyéb vonzata van (jövedelemmé válik, adót vagy más járulékot kell utána fizetni)?
Munkaruha kihordási idő
Kérdés
A vadász munkaruhát igényel, a kihordási idő 12 hónap. Mi a helyzet, ha a vadász 6 hónap múlva nyugdíjba megy, nem tölti ki a 12 hónapot? Vissza kell fizetnie az időarányos részt?
EU-s állampolgár
Kérdés
Állampolgársága szerinti állandó lakhellyel rendelkezik, (Magyarországon 183 napot meghaladóan tartózkodik), megbízási szerződéssel van foglalkoztatva, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség van utána?
Kft ügyvezető felelősségbiztosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Cégünk az új Ptk. 2014. március 15-ei hatályba lépése miatt az ügyvezetőre (aki főállású munkaviszonyban áll a kft.-nél) 50 millió forintra felelősségbiztosítást kötött. Ennek éves díja 200 ezer forint, melyet 2014.07. hóban megfizetett a kft. Kérdésünk az, hogy a 200 ezer forint után milyen fizetési kötelezettsége van a kft.-nek, illetve van-e valamilyen fizetési kötelezettsége az ügyvezetőnek, mint magánszemélynek? Válaszukat előre is köszönjük.
Foglalkoztatási szövetkezet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben foglalkoztatási szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagját munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönadja, a tag jövedelmére tekintettel milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek állnak fenn? Köszönettel.
Adómentes bevételek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyesület vadásznapot tartott, ahol a résztvevők számára különféle versenyeket rendezett. A győztesek részére ajándéktárgyakat adtak át. Több iránymutatást olvastam az ajándéktárgyak adózására vonatkozóan. Az egyik tájékoztatás szerint az Szja tv. 1. sz. melléklet 8.18. pontja szerint az ajándék összege 5 000 forintig adómentes, a többi rész után 16 % szja és 27 % eho fizetendő. (az ajándékként átadott tárgyak nem minősülnek értékpapírnak). Egy másik iránymutatás szerint viszont az átadott ajándék az Szja tv. 1. sz. melléklet 3.3. pontja szerint adómentes a minimálbér 50 százalékáig, figyelemmel a 3.4. pontban leírtakra, tehát akár ezen szabály szerint is minősítheti az egyesület az ajándéktárgy adójogi vonzatát. (A vadászegyesület alapszabályában rögzíti, hogy rendezvényeket szervez, ahol népszerűsíti és ismerteti a vadászattal kapcsolatos tudnivalókat.) Szeretném abban is az iránymutatását kérni, hogy milyen kifizetéseket ért az Szja tv. 1. sz. melléklet 3.3. pontja a szakszervezetek vonatkozásában a havonta adott támogatás fogalma alatt? Kérhetnék Öntől erre konkrét kifizetési jogcímeket? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Szociális szövetkezet tagja munkaerő-kölcsönzésre
Kérdés
Cégünk alkalmi munkavállalókat foglalkoztat kézi csomagoló munkakörben, körülbelül 10 főt, de lassan kihasználtuk a személyenkénti évi 90 napot, az éves keretet még nem, de nem szeretnénk más emberekkel dolgoztatni. Szeretnénk őket továbbfoglalkoztatni. Sajnos statisztikai állományi létszámot nem növelhetünk. Kérdésem az lenne, hogy szociális szövetkezet a tagjait kölcsönadhatja-e cégünknek? Amennyiben igen, akkor ezt csak foglalkoztatási szövetkezet teheti meg, vagy bármely szociális szövetkezet, amelynek a tevékenysége ezt engedi? A munkavállalók pénzbeli juttatást kapnának a munkavégzésért. Ilyen esetben is fennáll a kedvezőbb adó- és járulékfizetés (egészségügyi szolgáltatási járulék, 10 % nyugdíjjárulék, 16 % szja)? A minimálbérre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell-e? Mi lesz ezen járulékok és adók alapja? Az adómentesen adható étkezési utalványt (Erzsébet-utalvány) a szociális szövetkezet adhatja, vagy a kölcsönvevőnek is lehetősége van rá? Nagyon várom válaszát. Köszönettel: Ördögné
Cégautó üzembentartói jogának átruházása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek 3 személygépkocsija van jelenleg. Sajnos a cég árbevétele jelentősen csökkent az elmúlt években, és per pillanat nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Éppen ezért az autókat egyelőre nem szeretné eladni, de a költségeit nem akarná tovább fizetni (cégautóadó, biztosítás, üzemanyag, fenntartási költség stb.). Kérdés, hogy átruházhatja-e az üzembentartói jogokat a dolgozókra addig, amíg el nem dönti, hogy értékesíti-e a kocsikat? Ha igen, akkor milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet (Tao, szja, stb.) ellenérték nélküli, ideiglenes átruházás esetén?
Magánszemély ingóságot értékesít egy szlovák cégnek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem lenne, hogy ha egy belföldi magánszemély a tulajdonában lévő gépalkatrészeket értékesít 1900 euró értékben egy szlovák cégnek szerződéssel, akkor az általános ingó értékesítés szabályain kívül figyelembe kell-e venni mást is? Kapcsolódik-e ehhez a tranzakcióhoz bármilyen adófizetési, vagy bevallási kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!
Eva utáni időszak osztalék-elszámolása
Kérdés
4 év evás időszak alatt képződött ME eredménytartalékba lett helyezve 4 egység. 2008-ban az evalanyiság megszűnt, 2012-ig ME eredménytartalékba került 6 egység. 2013-ban osztalék-kifizetésről dönt a társaság 7 egység. Jól gondolom az adózás sorrendjét logikailag és értékben? Először a 2013. évi ME után 1 egység szja 16 %, eho 14 % Másodszor evás időszak 4 egység szja 0, eho 0 Harmadszor 2008 utáni időszak 2 egység szja 16 %, eho 14 %. 2015 ben a 2014. év bevallásakor evás időszakról adatot nem kell közölni. Lieb M.
Zrt. részvényeinek értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Zártkörű részvénytársaság részvényeinek egy részét értékesíteni kívánja magánszemélyek részére. Az adásvételi szerződéssel egyidejűleg az ellenérték 10 százalékát kellene megfizetni a magánszemélynek, a többit részletfizetéssel. A részvények tulajdonjoga az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg átszállna a magánszemélyekre. A részleteket oly módon kellene megfizetni maximum 3 év alatt, hogy a mindenkori osztalékot a magánszemély köteles részletfizetésre fordítani. Amennyiben a 3. év végéig ily módon nem kerül megfizetésre a teljes vételár, a még fennmaradó összeg a 3. év végén esedékes. Kérdésünk, hogy ebben a konstrukcióban felmerülhet-e kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezése a magánszemélynél? Van-e más jellegű adófizetési kötelezettség a konstrukció kapcsán akár az eladó jogi személynél, akár a vevő magánszemélynél (az osztalék szja+eho fizetési kötelezettségén kívül)? Válaszát köszönjük!
Egyéni vállalkozó lehet-e egyben őstermelő is?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik egyéni vállalkozó ügyfelem, aki állatkozmetikával és lovastúravezetés-oktatással (felnőttoktatás) foglalkozik, őstermelői igazolványt szeretne kiváltani. A kérdésem az, hogy mint egyéni vállalkozó lehet-e egyben őstermelő is? Mint őstermelő, lehet-e áfakörös, és miben különbözik (ha egyáltalán van eltérés) a könyvelése és a költségelszámolása az egyéni vállalkozóétól? Kell-e külön nyilvántartást vezetni az egyéni vállalkozói és az őstermelői tevékenységéről? Az igazolványt a falugazdánál kell igényelni, be kell-e külön jelenteni a Kormányhivatalban vagy az APEH-nál. Ha az egyéni vállalkozásában megfizeti az adót és a járulékokat legalább a minimálbér után, van-e az őstermelői tevékenysége után fizetési kötelezettsége, ha ott nem vesz ki jövedelmet? Köszönettel: Buriánné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
