13 találat a(z) adóügyi illetőség cimkére

Harmadik országból érkező vendégmunkások részére adott juttatások adóvonzata Cikk

Az adózással foglalkozók közül sokan várakozó állásponton voltak a vendégmunkások adózását, járulékfizetését illetően, pedig a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szinte alig bír hatással az adókötelezettségre. Egy kivétel említhető, az adóügyi illetőség kérdése, amely 2024. január 1-jétől változott. Egyébiránt az adókötelezettséget a továbbiakban is a már korábban is érvényes összefüggések alapján kell megállapítani. Cikkünkben a harmadik országból érkező vendégmunkások részére leggyakrabban adott juttatások utáni szja-kötelezettséget járjuk körbe.

Nem változik a gyakorlatban az amerikai végső anyával rendelkező multik országonkénti jelentéstétele Cikk

Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között 2023 végén született Közös Nyilatkozat alapján a multinacionális vállalatcsoportok 2022-ben kezdődő pénzügyi évekre vonatkozó országonkénti (CbC) jelentéseinek cseréje átmenetileg spontán információcsereként valósul meg. Mindez biztosítja, hogy ha a csoport Magyarországon vagy az Egyesült Államokban adóügyi illetőséggel rendelkező végső anyavállalata a vállalatcsoport egészére benyújtja az illetősége szerinti országban a CbC-jelentést, azt a csoport magyar, illetve amerikai leányvállalatainak továbbra sem kell – írja honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Az Adózóna válaszol: adóügyi illetőség az Szja tv. szempontjából Cikk

Milyen szerepet töltenek be és milyen fő rendezőelvek mentén a nemzetközi modellegyezmények a kettős adóztatás elkerülésében? Miért fontos a létérdek központja mint alapfogalom megismerése a magánszemély szempontjából? Nagy Norbert adószakértőt hallhatják.

Ügyvezető külföldi távmunkában Kérdés

Adóilletőség tőkejövedelem szempontjából Kérdés

Adóügyi illetőség az OECD modellegyezmény alapján Cikk

A határokon átívelő munkalehetőségek térhódításának következményeként egyre gyakoribb az, hogy egy magyar állampolgár más országból szerez jövedelmet munkavállalóként. Ebben az esetben felmerülhet az, hogy a munkavállaló a jövedelmet juttató országban köteles adófizetésre. Erre és több egyéb jövedelemre vonatkozóan alkották meg az OECD modellegyezményt, mely a különböző országokból származó jövedelmek többszörös adóztatásáról rendelkezik. Azért modellegyezmény, mert egy általános keretet ad a különböző országok adóztatásának kezelésére.

Német állampolgárságú felügyelőbizottsági tag és egyéb tanácsadó adózása Kérdés

Adózási kérdések finnországi kiköltözés esetén Kérdés

Kamat adózása Kérdés

Tévhitek az adóügyi illetőségről Cikk

„Szlovák lakcímkártyám van, ezért Magyarországon nem kell adót fizetnem…” „Csak arra kell figyelnem, hogy 183 napnál ne töltsek itthon többet.” „Digitális nomád vagyok, sehol sem adózom.” Nagyon sok hasonló tévhit kering Magyarországon az adóilletőség szabályai és joggyakorlata kapcsán. Az adószabályozásoknak ennél azonban egyszerűen sokkal „több az esze”. A hamis illúziókban élő érintettek pedig sok esetben akár büntetőjogi kockázatnak is ki lehetnek téve – írja közleményében a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Mi fán terem az adóügyi illetőség? Cikk

Az adóügyi illetőség (a továbbiakban illetőség) a magánszemélyek országhatáron átnyúló jövedelemszerzésével összefüggő adózási ismeretek szürke zónájába szorult fogalom. Cikkünk rávilágít a legfontosabb tudnivalókra.

Magyar cég – szerb állampolgár kereskedelmi képviselő – kiküldetésben Szerbiában Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nehezen tudtam eldönteni, hogy melyik kategóriába soroljam be a kérdésem, mivel munkaügyi, tb, bérszámfejtési, és adózási kérdés is egyben. Szeretnénk alkalmazni egy szerb állampolgárságú kereskedelmi képviselőt, hogy szerb ügyfeleket hozzon a "konyhára". Több, mint 183 napot fog Szerbiában lenni kiküldetésben. (Már ha a 183 nap Szerbiában is releváns.) A kérdéseim a következőek: gondolom először is munkavállalási engedélyt kell szereznie Magyarországon, hiszen hiába fog gyakorlatilag Szerbiában dolgozni, és marad is ott a lakhelye, egy magyar cég alkalmazásában fog állni. Kérem erősítsék meg. Viszont mivel 183 napon túl dolgozik Szerbiában (azon nyomban külszolgálatra is küldjük, amint leszerződik velünk), az adóügyi illetősége szerb fog maradni, ugye? Kell-e utána fizetnünk valamilyen járulékot vagy adót itt Magyarországon? Úgy értelmeztem a kettős adóztatással kapcsolatos cikkekből, hogy szerbiai illetőség esetében semmit (adó vagy járulék) nem kell levonni itt Magyarországon. A magánszemélynek kell ezt személyesen teljesítenie Szerbiában. Nekünk milyen adminisztratív, bevallási kötelezettségeink vannak, ha vannak? Másik kérdés a külszolgálati napidíjjal kapcsolatos. Számomra az sem egyértelmű, hogy a szükséges és igazolt költségek megtérítésén felül vajon kötelező-e napidíjat is fizetni külszolgálatért? (Ha jól tudom, az az élelmezési költségek megtérítésére van, és azt igazolhatja számla alapján is.) Gyakorlatilag pár napot fog csak Mo.-n lenni. Köszönöm!

Így kell adóznunk, ha létérdekeink központja Magyarország, vagy nem Cikk

Van, amikor a jövedelmek adózását a fekvés, máskor a szerzés határozza meg. Nem is hinnénk, mennyi mindenre kell tekintettel lenni, hogy megállathassuk, melyik államnak, államoknak kell adóznunk és mennyit. Minden kiderül.