68 találat a(z) adásvételi szerződés cimkére
Katás egyéni vállalkozó gép értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó 2019-ben alanyi áfamentes volt, 2020-től bejelentkezett az áfakörbe. A 2019-ben vásárolt tárgyi eszközét szeretné értékesíteni majd 2020-ban. Kell-e áfát felszámítania, illetve kell-e számlát adnia az értékesítésről, vagy magánszemélyként adásvételi szerződés alapján is értékesíthet. Beleszámít-e a bevétel a 12 milliós bevételi határba? Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettsége, illetve az adókötelezettsége? Köszönettel: Nagyné
Kedvezményezett átalakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Egy zrt. kft.-vé szeretne átalakulni úgy, hogy él a vagyonfelértékelés lehetőségével. A társaság belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül. A társaság jegyzett tőkéje 100 M forint. A zrt.-nek két magánszemély tagja 50-50 százalék részesedéssel rendelkezik a zrt.-ben. A vagyonmérleg tervezett időpontja 2019.12.31., a végleges vagyonmérleg fordulópontja pedig 2020.06.30-ára tervezett. 1. Amennyiben az egyik magánszemély tulajdonos 20 százalék részesedését eladja a másik tagnak, 30 százalékát pedig egy harmadik magánszemély vagy társaság veszi meg 2020-ban, a végzés bejegyzése előtt, akkor ezzel az ügylettel a kedvezményezett átalakulásnak megfelel-e a társaság, avagy kell-e hogy a 2019.12.31-én fenálló tulajdoni struktúra fennálljon? Az átalakulásról szóló első döntés tartalmazza a részvényértékesítési szándékot, és ezen a napon meg is kötik a részvényre vonatkozó adásvételi szerződést . 2. Amennyiben a jegyzett tőkét le szeretnék csökkenteni pénzkivonással járó leszállítással (tényleges pénzkivonás nem lesz, hanem kompenzálásra lesz felhasználva a taggal szembeni követelésre) a 30-70 százalékos tulajdonosok az átalakulás során 3 M forintra, azt megtehetik-e, és ha igen, akkor ezzel az ügylettel a kedvezményezett átalakulásnak megfelel-e a társaság? (Ez a pénzkivonással járó ügylet bele számít-e a 10 százalékos korlátba ?) Válaszukat előre is köszönjük!
Lakásáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Új építésű szerkezetkész lakás eladásával kapcsolatban kérdezem az alábbiakat: építési engedély dátuma (ez az utolsó módosítás, jogerős): 2016. január. Megfelel az alábbi feltételeknek: 150 m2-t nem haladja meg a hasznos alapterület. Vállalkozásom építette, az adásvételi szerződés elkészült, a földhivatalnál leadva. A lakás vételárát a vevő csak jövő februárban fizeti ki (akkor utal a lakás-takarékkassza). A lakáshoz tartozik egy garázs is. A szerződésben is, számlán is a lakást 5 százalékos áfával, míg a garázst 27 százalékos áfával szerepeltettük. A kérdésem a következő. Erre az ügyletre még érvényes az 5 százalékos áfa attól függetlenül, hogy a vevő csak jövő februárban lesz jogilag tulajdonos? Az építési engedély dátumából gondolom, hogy ebben az esetben 2023. december 31-éig érvényben marad. Előre is köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Fürész Attila
Adásvételi alapján költség elszámolása
Kérdés
Egyéni vállalkozóként egy használt szín/hangár elemeit vásároltam meg, és azt felújítva tervezem az új épület megépítését. Ezen vasanyagot egymillió forintért vásárolom meg, de az eladó csak adásvételit tud adni nekem. Az adásvételi alapján elszámolható mint anyagköltség? Illetve ha használt az anyag, akkor is elszámolható? Sajnos új vasanyagból építeni ötször többe kerülne, és ezért próbálnám – több munkával – de ezt az utat választani. Csak félek nem lesz elszámolható ezen kiadásom. Esetleg valami javaslat?
Ingatlanértékesítés számlázási kötelezettsége
Kérdés
Jogi személy eladja a résztulajdonában lévő külterületi ingatlant. Nem választja az áfás értékesítést. Kötelező-e számlát kiállítania az ügyletről, vagy elegendő bizonylat az adásvételi szerződés?
Ültetvénytelepítés, -értékesítés
Kérdés
Családi gazdálkodó őstermelő 2016-ban mezőgazdasági területet vásárolt, melyre szőlőt telepített. Az ültetvénytelepítés részben pályázati pénzből valósult meg (MVH). A telepítéssel kapcsolatos költségek áfatartalmát visszaigényelte, mivel áfakörös őstermelőről van szó. 2018-ban eladná az új telepítésű szőlőültetvényt. Kérdések: – Az értékesítésről számlát kell kiállítani, vagy csak ingatlan-adásvételi szerződés fog készülni? Vagy meg kell bontani: lesz egy földről szóló adásvételi és egy ültetvényről szóló áfás számla? Vagy az egészről áfás számlát kell kiállítani, a földről is? – Az értékesítésből származó bevétel a családi gazdaság bevétele lesz, vagy csak azé a magánszemélyé, aki a tulajdonos? – Az értékesítés bevételével szemben elszámolható lesz a beszerzési költség és levonható a telepítés költsége? – A kapott telepítési támogatást hogyan kell elszámolni? (Ennyivel csökkentem a felhasználható telepítési költségszámlák értékét.) A vevő vállalja, hogy továbbra is művelésben tartja az ültetvényt, ezért nincs akadálya az értékesítésnek.
Számlakészítés részvény adásvételénél
Kérdés
Gazdasági társaságok adásvételi szerződést kötöttek részvény adásvételére. A vásárló a szerződés aláírása után kéri a számlát, hogy fizetni tudjon. Még nem volt ilyen problémánk. Helyes ez? Huszár Ferencné
Östermelő adásvételi szerződéssel számolhat-e el költéget?
Kérdés
Ügyfelem adásvételei szerződéssel vásárolt egy használt rotációs kapát. Érvényesíthető-e a költségek között? A másik kérdésem: ha az évi 4 millió forint bevételt meg nem haladó őstermelő nyílatkozik, hogy 20 százalék költségszámlával rendelkezik, akkor ez kimondottan csak számlás költség lehet? Elöre is köszön a segítséget Üdvözlettel: Kutasi Gabriella
Követelés engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a segítségét. Egyik ügyfelem (egyszemélyes kft.) egy magánszemélytől (aki egy banktól ugyanilyen engedményezéssel vette meg egy családi ház adósokkal szembeni követelését) engedményezési szerződéssel megvásárolta ezt a követelést. Kérdésem, hogy lehet-e ilyen követelést engedményezéssel megvásárolni vagy adásvételi szerződés kell hozzá? Hogyan könyveljem ezt a gazdasági eseményt? Ha lehet kontírozással kérném szíves válaszát. Remélem érthetően írtam le mindent.Várom szíves válaszát.Üdvözlettel: Huéber Józsefné.
Ingatlaneladásról kell-e számla?
Kérdés
Az lenne a kérdésem, ha egy cég elad egy ingatlant, kell-e arról a cégnek számlát kiállítani vagy elegendő az adás-ételi szerződés?
Üzletrész értékelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás (kft.) 2016-ban megvásárolta egy másik kft. üzletrészének 50 százalékát; a megvásárolt cég jelentős értékű ingatlantulajdonnal rendelkezik. A vásárlás kimondottan jövedelemszerzés miatt történt, amely jelentős haszonnal kecsegtet. Az ingatlan-értékbecslés is azt támasztotta alá, hogy az ingatlan értéke jóval az adásvételi érték feletti. Felmerülő kérdések: – Hogyan kell értékelni az ingatlannal rendelkező céget a befektető beszámolójában: adásvételi értéken, vagy a cég mérlege szerinti saját tőke alapján, esetleg más mutatók szerint? – Kell-e valamilyen speciális értékelést elvégezni és a könyvekben kimutatni a 2016. évi beszámolóban, amennyiben az ingatlannal rendelkező cég korábbi tulajdonosával az adásvételi szerződésben meghatározott opciós megállapodás alapján a jövőben teljesülő eladáskor (2017-ben) a profitból további követelése származik a korábbi eladónak (ezt számszerűsíteni jelenleg nem lehet, mert még nem ismert a pontos eladási ár)? – Felmerül-e az ügylet kapcsán bármiféle adófizetési kötelezettsége valamelyik társaságnak?
Adásvételi szerződés felbontása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. a 2014-ben ingatlan és ingó tárgyak vételére kötött adásvételi szerződését 2015-ben visszamenő hatállyal felbontotta. A tulajdonjog a szerződés felbontás aláírásának napján száll vissza az eladóra. A szállító számlájának kiegyenlítése nem történt meg, viszont áfalevonása számla alapján volt. Kérdéseim:az eltelt időszakra amortizáció elszámolható-e, helyes-e, ha az eszközök kivezetésekor terven felüli értékcsökkenés elszámolása történt? Szíveskedjék bemutatni, hogy milyen tételeket szükséges könyvelni, figyelemmel arra, hogy a szállító egyenlege is rendeződjön! Köszönettel.
Üzletrész bekerülési értékének figyelembe vétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság (kft.) magánszemélytől megvásárolja a cégének 100 százalékos üzletrészét. A magánszemély az üzletrész bekerülési értékeként – tekintettel arra, hogy a vállalkozást saját maga alapította – a társaság törzstőkéjét határozta meg. Az üzletrész adásvételi szerződésében meghatározott eladási árat a felek három részletben számolják el: az első részlet a szerződés aláírásakor aktuális, a második részlet egy év múlva, míg a harmadik részlet három év múlva esedékes. Kérdés, hogy melyik részletből kell levonni a bekerülési értéket a jövedelem meghatározásához? A tulajdonszerzés és a cégbírósági bejegyzés az adásvételi szerződéskor megtörténik.
Erdőgazdálkodó, fa értékesítése
Kérdés
Erdőtulajdonosok kivágott fát értékesítenének. Van megbízott erdőgazdálkodó (közös tulajdon használata jogcímén). Milyen módon értékesíthető a lábon álló fa? Az erdőgazdálkodónak kell számlát kiállítania, vagy értékesíthető adásvételi szerződéssel, amiben belefoglalják az összes tulajdonost és tulajdoni hányadukat? Az erdőgazdálkodó áfás magánszemély, őstermelői igazolványában nem szerepel az erdőgazdálkodás. Ha számlát kell kiállítani a fa értékesítéséről, az áfás lesz, és kockázatos termék lévén, véleményem szerint ekaerszámot is kell kérni. Melyik a helyes? Értékesítés adásvételi szerződéssel vagy számlával? Mi a különbség lábon álló fa és kivágott fa értékesítése között?
Ingatlan előszerződés alapján II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A fenti témájú kérdésben szereplő ingatlan tulajdonjogát nem jegyezte be a földhivatal, a vételár összegéhez az eladó csak a földhivatali nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásával egyidejűleg juthat hozzá, addig a pénzösszeg ügyvédi letétben van. Ügyvédi tájékoztatás szerint is van lehetőség a végleges adásvételi szerződés más vevővel történő megkötésére. Továbbiakban is fenntartja a véleményét, hogy az ügylet megoldása csak az ingatlan továbbértékesítése lehet? Amennyiben nem, kérem térjen ki a számviteli és adójogi vonzatokra is. Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
