47 találat a(z) adásvétel cimkére
Ennyi ingatlan-adásvétel történt az első nyolc hónapban
Cikk
Az első nyolc hónapban az ingatlan-adásvételek száma meghaladta a 105 ezret, ami némi emelkedést mutat az előző év azonos időszakához képest, amikor összesen 101 404 ingatlan-adásvétel történt – közölte a Duna House (DH) saját adatain alapuló becslése alapján hétfőn az MTI-vel.
Rekordot döntött a használtautó-eladás
Cikk
A második negyedévében újabb csúcsra ért a használtautó-piac Magyarországon: 201 ezer használt személyautó cserélt gazdát, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és az előző negyedévhez viszonyítva is jelentős, 16 százalékos volt növekedés – közölte a JóAutók.hu az MTI-vel pénteken.
Üzletrész adásvétele+engedményezése, szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély a 9 millió forint értékű üzletrészét (kft.) eladta 17millió forintért. A vevő nem pénzben fizette meg a vételárat, hanem egy 17 millió forint értékű – harmadik féllel szemben fennálló – követelését engedményezte az üzletrész eladójára. Az üzletrész eladója ezt beszámítással elfogadta mint vételárat. Az üzletrész eladója ebből az engedményezésből nem jutott bevételhez, hanem ezt a 17 millió forintot tovább engedményezte még adóéven belül. Van-e adókötelezettsége az üzletrész eladójának ebben az esetben? Válaszát köszönöm
Méhcsaládok értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kompenzáció feláras őstermelő méhcsaládokat adott el, egy másik kompenzáció feláras őstermelőnek, de nem állított ki számlát, csak adásvételi szerződést. Nem rendelkezett számlatömbbel, mert eddig csak felvásárlási jegyre értékesített. Milyen szankciók várhatóak a két fél részéről? A vevő elszámolhatja-e költségként az adásvételi szerződés alapján a kiadását, és az eladót milyen büntetéssel sújthatják a számla elmaradása miatt? A méhcsaládok tárgyi eszköznek számítanak-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e az eladót? Köszönöm válaszát.
Üzletrész névértéken történő értékesítése
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdéssel kapcsolatban kérnénk segítségüket. Egy kft. két magánszemély tulajdonosa (35% és 20% részesedéssel rendelkeznek) szeretné eladni üzletrészét. A kft. jegyzett tőkéje 6 millió Ft, saját tőkéje pedig közel 2 milliárd Ft. Milyen esetleges kockázatokkal jár, illetve van-e akadálya az üzletrészek névértéken történő értékesítésének a két magánszemély tulajdonos által? (Más lenne-e a helyzet abban az esetben, ha az üzletrészét társaság nem pedig magánszemély értékesítené?) Mennyiben változik ez akkor, ha az üzletrész adásvétele során az üzletrészek ellenértéke nem pénz, hanem részesedés más társaságban szintén névértéken? Mennyiben változik a helyzet, ha a kft vásárolja vissza üzletrészeit a tulajdonosoktól? Az utóbbi történhet névértéken? Segítségüket nagyon köszönjük. Üdvözlettel: Molnár Tibor
Értékpapíreladás
Kérdés
Egy kft. eladja értékpírjait, melyről adásvételi szerződés készül. Kell róla számlát is kiállítani?
Ingatlan adásvétele áfa szempontjából
Kérdés
Áfa szempontjából mikor valósul meg a teljesítés, mikor kell számlázni az ügyletet? Milyen áfával az adásvétel tárgyára (építési telek, beépített ingatlan vagy föld-e), ingatlan típusára tekintettel? Áfakörös adóalanyok ingatlanra adásvételi előszerződést kötöttek eladó tulajdonát képező szántóra.(Földforgalmi törvény szerint Vevő nem vásárolhat szántót.)Ideiglenes művelés alóli kivonással Vevő saját csarnok beruházást valósíthat meg a területen. Végleges művelés alóli kivonást követően, amennyiben a használatbavételi engedély 19.12.31-ig kiadásra kerül, végleges adásvételi szerződést kötnének a területre. Ráépített épület nem képezi az adásvételt, annak tulajdonjogát eladó elismeri a ráépíttető tulajdonának. Földterület, ráépült épület egy hrsz.marad. Előszerződésből: „Vevő ingatlan teljes vételárat a végleges adásvételi sz. megkötését követően utalja,eladó addig semmilyen jogcímen nem szed be ellenértéket a területre.” Ingatlan vevő saját tulajdonába kerülésével a szerződést teljesítéseként elfogadják.”Vevő beruházás megvalósítása érdekében még szántó megnevezésű - de művelés alól ideiglenesen kivont - beépítetlen ingatlan birtokába lép. Vevő az ingatlan birokba vételétől kezdődően húzza az ingatlan hasznait és viseli az annak használatával felmerülő terheteket.” Meghiúsulás esetén vevő köteles eredeti állapotot helyreállítani.”Végleges szerz.előtt a tul.lapon „kivett parkoló gépjármű tároló és javító csarnok épület” a megnevezés. Eladó nem tette adókötelessé ingatlanértékesítéseit.
Átminősített ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. évben értékesített ingatlanhoz kapcsolódóan a következő kérdésem lenne: Adott egy ingatlan, melynek besorolása szőlő és gazdasági épület. Az épületet 2016. évben, értékesítés előtt átminősítik művelési ágból kivontra (és gazdasági épület). A kérdésem az lenne, hogy ez a módosítás az szja törvény 62/A paragrafusának felel-e meg? Illetve az alább felsoroltak miatt valószínűleg ezt mégsem kell alkalmazni, ha jól gondolom: A zártkert megszerzésére két időpontban került sor: 2006-ban 1/2 rész 1.100.000 Ft adásvétel (110.000 Ft illeték), 2011-ben ajándékozással 1.200.000 Ft érték (ebből 700 e az épület, 500 e a termőföld) (104.500 Ft az illeték). A 75%-os szabály nem alkalmazható az ajándékozás esetében, mivel illeték kiszabására került sor, ezt jól gondolom? 2016-ban 5.300.000 Ft-ért került értékesítésre művelési ágból kivonva. A 62/A nem alkalmazandó, mert 5 évnél régebben az ingatlan tulajdonosa (illetve a szokásos hozám is magasabb a jövedelemnél). Ezek alapján az évek száma módszerrel a számított adó 309 825 Ft. Helyes a számításom? Köszönettel
Veszteséges társaság adásvétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőke elemei az alábbiak szerint néznek ki: 500 ezer jegyzett tőke, 3000 ezer lekötött tartalék pótbefizetésből, -3000 ezer eredménytartalék korábbi évek veszteségéből. Mérlegfőösszeg: 500 ezer. Szeretnénk a társaság tulajdonosainak üzletrészét megvásárolni. Kérdésem, hogy milyen módon történjen a üzletrész adásvétele, illetve a társasági szerződés módosítása úgy, hogy sem a jelenlegi, sem a jövőbeni tulajdonosoknak ne keletkezzen adó, illetve illetékfizetési kötelezettsége az ügyletből (se most, se később)? Ki emeljen a jogszabályi követelményeknek megfelelően jegyzett tőkét? Mi történik/történhet a saját tőke elemként kimutatott pótbefizetéssel? Előre is köszönöm válaszukat.
Ingatlan előszerződés alapján
Kérdés
Ügyfelem vállalkozása ingatlan adásvételi előszerződést kötött belterületi ingatlan (raktár) meghatározott tulajdoni hányadának megvásárlására. Az előszerződésben az eladó tájékoztatta a vevőt, hogy az ingatlan további albetétekre felosztása folyamatban van. A felek egyben vállalták, hogy amennyiben az albetétek a földhivatalnál bejegyzésre kerülnek, egymással végleges adásvételi szerződést kötnek. Eladó az ingatlan vételáráról számlát állított ki, de a végleges adásvételi szerződés megkötésére jelenleg még nem került sor. Eladó az ingatlan értékesítését adókötelessé tette, így a fordított áfás számlát az általános szabályok szerint bevallottuk. A „vételár” összege ügyvédi letétben van. Vevő ügyfelem egy másik, kapcsolt vállalkozásával kívánja a végleges adásvételi szerződést megkötni. Kérem, szíveskedjenek az ügylet helyes számviteli és adóelszámolásáról tájékoztatni, különös tekintettel eladó számlázására, hiszen az előszerződés 2015. év folyamán kötődött, az ingatlan kiszámlázása, és a pénzügyi letét megfizetése is tavalyi. Az ingatlan birtokunkba került, aktiváltuk, az értékcsökkenést és a közüzemi díjakat is elszámoltuk. Milyen jogcímen, illetve bizonylat alapján fog az ingatlan a könyveinkből kikerülni? Hibás a 2015. évi beszámolónk? A végleges adásvételi szerződés más vevővel történő megkötésére van mód, a vételár engedményezésére is, tehát ügyfelem a kétszeres illetékfizetési kötelezettség miatt nem kívánja „átszámlázni” az ingatlant. Köszönettel.
Ingatlan üzletszerű adásvétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órás munkaviszony melletti magánszemély ingatlanok adásvételével szeretne foglalkozni. Évente 4-5 lakást/telket szeretne megvásárolni és nyereséggel eladni. Milyen adó- és illeték vonzata van ennek a tevékenységnek? Szja-bevallásában szeretné bevallani és rendezni az adókat. Engedély-, illetve bejelentési kötelezettség terheli-e ezt a tevékenységet? Külön adószám nélkül végezhető-e vagy kell hozzá egyéni vállalkozás, illetve kft., bt. ? Köszönettel Fidler Gáborné
Adásvételi előszerződés és számlázási szabályai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét segíteni, hogyan kell eljárni, hogyan kell kezelni számvitelileg, ha a felek adásvételi előszerződést kötnek, amely alapján a Vevő a vételár egy részét kifizeti az Eladó részére? Milyen számlát kell kiállítania ilyenkor az Eladónak? Hogyan kell eljárni, ha az Eladó rosszul (fordított adózás helyett egyenes áfásan) állította ki a számlát? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Termőföld-értékesítés közérdekű célra II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Ismét a "Termőföld-értékesítés közérdekű célra" cimű kérdés. Szó sincs kisajátításról. ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS keretében eladta a magánszemély a termőföldet, és az adásvételi szerződésben konkrétan szerepel a 2013. évi CXXII. törvény 11. § (2) bekezdésének c) pontjára való hivatkozás. A kisajátítás az más, az egy hatósági (közhatalmi) beavatkozás, amelyre kivételesen kerülhet sor. Kifejezetten csak akkor lehet az ingatlan tulajdonjogát kisajátítással megszerezni, ha az adásvétel útján nem lehetséges! Ilyenkor a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényre hivatkozva határozattal közli a hatóság a kisajátítás tényét, s az eljárásra a közigazgatási eljárás szabályai vonatkoznak. Az általam kérdezett esetben ADÁSVÉTEL történt a 2013. évi CXXII. törvényre hivatkozva két szerződő fél között, a szerzés jogcíme: adásvétel! A 'közérdekű' jelző azért szerepel a szerződésben, mert az önkormányzat csupán a 2013. évi CXXII. törvényben (földforgalmi törvény) részletezett – közérdekű – célokra vásárolhat termőföldet. A kérdéses esetben településfejlesztési célra történt a vásárlás. 1./ Az 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. mell. 9.5.11 db) pontját nézve a termőföldeladás jövedelmének adómentessége fennáll az eredeti kérdésem szerint? S az eredetileg írt kérdésem 2./ pontjára – miszerint ha mégis adóköteles a jövedelem, akkor a szerzés időpontjától számítva a hatodik évtől csökkenthető az adóalap, vagyis a számított összeget évenként 10-10 százalékkal csökkentve kell megállapítani az adó alapját? – is várom a választ.. Előre is köszönöm.
Adókötelessé-tétel
Kérdés
Egy 2015. január 14-én bejegyzett kft. ingatlan-adásvétellel, és ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Februárban vásárolt ingatlanokat, ahol az eladó az adókötelessé tételt választotta, így a fordított adózás szabályai szerint kell eljárni. A kft.-nek még bevételszerző tevékenysége nem volt. A 15T201T bejelentő nyomtatvány február elején volt beküldve, amelyben még nem választotta az adókötelessé tételt. Lehet-e az adókötelessé-tételt választani most? Új még a cég, és most hoztak csak döntést arról, hogy az adókötelessé-tételt választanák. Ha lehet még választani, akkor a megvásárolt ingatlanok áfáját levonhatja?
Földek adásvétele: belép a kamara
Cikk
Az agrágazdasági kamara hivatalos közleményt adott ki a földek adásvételével kapcsolatos eljárásrendről – írja az agrárszektor.hu.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
