Termőföld-értékesítés közérdekű célra II.

Tisztelt Szakértő ! Ismét a "Termőföld-értékesítés közérdekű célra" cimű kérdés. Szó sincs kisajátításról. ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS keretében eladta a magánszemély a termőföldet, és az adásvételi szerződésben konkrétan szerepel a 2013. évi CXXII. törvény 11. § (2) bekezdésének c) pontjára való hivatkozás. A kisajátítás az más, az egy hatósági (közhatalmi) beavatkozás, amelyre kivételesen kerülhet sor. Kifejezetten csak akkor lehet az ingatlan tulajdonjogát kisajátítással megszerezni, ha az adásvétel útján nem lehetséges! Ilyenkor a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényre hivatkozva határozattal közli a hatóság a kisajátítás tényét, s az eljárásra a közigazgatási eljárás szabályai vonatkoznak. Az általam kérdezett esetben ADÁSVÉTEL történt a 2013. évi CXXII. törvényre hivatkozva két szerződő fél között, a szerzés jogcíme: adásvétel! A 'közérdekű' jelző azért szerepel a szerződésben, mert az önkormányzat csupán a 2013. évi CXXII. törvényben (földforgalmi törvény) részletezett – közérdekű – célokra vásárolhat termőföldet. A kérdéses esetben településfejlesztési célra történt a vásárlás. 1./ Az 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. mell. 9.5.11 db) pontját nézve a termőföldeladás jövedelmének adómentessége fennáll az eredeti kérdésem szerint? S az eredetileg írt kérdésem 2./ pontjára – miszerint ha mégis adóköteles a jövedelem, akkor a szerzés időpontjától számítva a hatodik évtől csökkenthető az adóalap, vagyis a számított összeget évenként 10-10 százalékkal csökkentve kell megállapítani az adó alapját? – is várom a választ.. Előre is köszönöm.