35 találat a(z) üzletrészvásárlás cimkére

2015.03.25.

Üzletrészvásárlás piaci ár alatt Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. megvásárolja egy másik kft. üzletrészét egy magánszemélytől. A vételár alacsonyabb az üzletrész piaci értékénél. Kérdésünk, hogy a vevő kft.-nél a piaci ár alatt történő vásárlásnak van-e adó- vagy illetékvonzata? Válaszukat köszönjük.

2015.03.18.

Kft.-üzletrész vásárlás Kérdés

Kft.-tag a kft. másik tagjától a jegyzett tőkében szereplő értéken (névértéken) vásárolta meg a másik tag üzletrészét. Az üzletrészt megvásárló tagnak keletkezik-e adó-, illetve ehofizetési kötelezettsége?

2014.12.18.

Fejlesztési tartalék felhasználása Kérdés

Tisztelt Szakértők Szeretném megtudni, hogy a korábbi években képzett fejlesztési tartalék feloldható-e üzletrészvásárláshoz kapcsolódóan? Köszönöm: Mikro

2014.06.02.

Alultőkésítés Kérdés

Tisztelt Szakértők! Kérdésem a következő: helyesen alkalmazzuk-e az alultőkésítési szabályt, amikor egy gazdasági társaság üzletrészt vásárol, és azzal azonos értékű kölcsönben részesül (nem banki hitel, nem tagi kölcsön), és a saját tőke/kölcsönforrás arány számításánál ezt a kölcsönt figyelmen kívül hagyjuk? Egyébként a befektetésre van vételi opciós joga egy másik gazdasági társaságnak, és az opciós jog érvényesítésékor kell a kölcsönt törleszteni a kamataival együtt. Erre fedezetet fog nyújtani a vételi opciós díj. Válaszukat előre is köszönjük.

2014.02.05.

Pótbefizetés; katás bevétel, vagyonosodási vizsgálatnál Kérdés

Üdvözlöm Önöket! A következő kérdésben várnám állásfoglalásukat: a 3 000 eft jegyzettőkével rendelkező kft.-nek 50 000 eft kölcsönt nyújtó B Kft. a következőképpen szüntetné meg a követelését A Kft.-vel szemben: első lépésként tagként belépne úgy, hogy 10 százalékos tulajdonos lenne, az eredeti tulajdonostól történő üzletrészvásárlással. Második lépésként a társasági szerződés szerint pótbefizetést eszközölnének a tagok, de nem a törzsbetéteik alapján, hanem az eredeti magánszemély például 100 eft-tal, az új 10 százalékos tag pedig úgy, hogy a követeléséről lemond. A kérdés az lenne, hogy a pótbefizetés aránya eltérhet-e a törzsbetétek arányától, illetve az, hogy csak pénzeszközzel lehet-e teljesíteni a pótbefizetést vagy a fent vázolt módon is? (Esetleg elképzelhető, hogy csak kizárólag úgy teljesíthető, hogy először pénzügyileg ki kell fizetni a hitelezőt, és csak azt követően adhatja vissza a pénzt, mint pótbefizetés?) 2./ Katás adóalany kisvállalkozóként bejelentett bt. beltagja év folyamán a munkadíjaként saját számlájára utalja bizonyos időnként az esetenként változó összeget. Vajon egy vagyonosodási vizsgálatnál a bt. által pénzügyileg realizált bevétel 60 százalékát veszi majd figyelembe az adóhatóság, vagy ez csak az egyéb, például hitelfelvételnél figyelembe veendő adat lesz? Véleményem szerint egy vagyonosodási vizsgálatnál egyértelműen a magánszemély számlájára jóváírt összeget kellene figyelembe venni (legalábbis a számtan szerintem ezt kívánná). Kíváncsi lennék az Önök véleményére.