35 találat a(z) üzletrészvásárlás cimkére

Üzletrészvásárlás Kérdés

Tagi kölcsön engedményezés Kérdés

Üzletrész ingatlannal rendelkező társaságban Kérdés

Üzletrészvásárlás Kérdés

Tisztelt Szakértők! Adott egy kft., amelyben van valamekkora összegű tagi kölcsön. Amennyiben a kft. tulajdonost váltana, van-e bármiféle akadálya annak, hogy a cégben lévő tagi kölcsönt az új tulajdonos részére fizessék vissza? Lenne-e a műveletnek adóhatása? Köszönettel: Deák Balázs

Végelszámolás visszavásárolt üzletrésszel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 3 millió forintos jegyzett tőkéjű kft. visszavásárolt 750 ezer forintért ugyanennyi névértékű üzletrészt. Most elhatározta, hogy végelszámolással megszűnik. Segítséget kérek abban, hogy a végelszámolás keretében hogyan kell a visszavásárolt üzletrészt kezelni. Válaszukat előre is köszönöm: Sándor Józsefné

Magánszemély üzletrészvásárlása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaságnak 3 magánszemély a tulajdonosa, 74%-13%-13%-ban. A többségi tulajdonos az apa, a másik tulajdonos a fia, a harmadik pedig a volt feleség, akitől 4 évvel ezelőtt elvált, a vagyonjogi megosztás megtörtént, így maradt ebben a cégben 13%-kal tulajdonos. A cég jegyzett tőkéje 3 millió Ft, saját tőkéje 50 millió Ft. A többségi tulajdonos meg szeretné vásárolni a fia és volt felesége tulajdonrészét, így egyszemélyes kft.-vé alakulna a cég. Az üzletrészt névértéken kívánja megvásárolni. Milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznek az eladóknál és a vevőnél? Alkalmazható ebben az esetben az Szja tv. 77. § A/h bekezdése az eladóknál, ami alapján az eladóknál adómentes az üzletrész-értékesítés? A vevőnél keletkezik ebben az esetben adófizetési kötelezettség, hogy piaci ár alatt, de névértéken vásárolta meg az üzletrészt? Segítségüket előre is köszönöm.

Pótbefizetés üzletrészvásárlásnál Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésemmel kapcsolatos gazdasági esemény: "A" gazdasági társaság megvásárolja "B" gazdasági társaság 100%-os üzletrészét "C" és "D" magánszemélytől 300 millió Ft-ért. "B" gazdasági társaság jegyzett tőkéje 300 millió Ft, pótbefizetésből lekötött tartalék 100 millió Ft, saját tőke 400 millió Ft, tulajdonosokkal szembeni kötelezettség (tagi kölcsön) 50 millió Ft. Az üzletrész-adásvétel során hogyan kell eljárni? a. Az "A" társaság megvásárolná a tulajdonosok 50 milllió Ft-os követelését névértéken, és az üzletrészért 250 millió Ft-ot fizetne ki. Elképzeléseink szerint "A" társaság könyveibe 250 millió Ft értékű részesedés és 50 millió Ft értékű követelés kerülne. Helyes-e ez így, ebben az esetben, ha "A" társaság ki szeretné venni a pótbefizetést, azt milyen módon teheti meg, a kivét a részesedés értékét csökkenti-e, van-e adózási vonzata? b. Ügyvédünk véleménye szerint a pótbefizetést is engedményezni kell "A" társaságra. Helyes-e ez a megoldás, ebben az esetben a pótbefizetés összegével vásárláskor csökkenteni kell a részesedés értékét, és követelésként nyilvántartásba venni? Kérem szíves segítségüket a tranzakció helyes számviteli és adózási lebonyolításához. Köszönettel: Laczkó Mónika

Ázsiós tőkeemelés apportból és az apport értékesítése Kérdés

Az ázsiós tőkeemelés magánszemély (új) tagtól kft. részére történne, ingatlanapport formájában, tehát a tőkeemelés üzletrészvásárlással együtt történne (új magánszemély tag kerül be). Az ingatlanapportot a vállalkozás értékesíteni fogja, ezért tőkeleszállítást szeretne ezzel egyidőben megvalósítani a cég. Az ingatlanapport kapcsán merül-e fel az áfán felül adófizetési kötelezettsége a cégnek? A tőkekivonás miként történhet meg (a régi és az új tagokat hogyan érinti)? (Úgy tudom, hogy a saját tőke részeit arányosan csökkentve lehet csak kivonni, de ez esetben a régi tagok kapcsán nem jelent ez gondot?) Az üzletrészvásárlás mely része számít igazolt költségnek, ami csökkenti majd a kivont jövedelem adóköteles bevételét a tagnak, és mely részét kell biztosan leadóznia (jegyzett tőkének, tőketartaléknak van szerepe)?

Kifizető üzletrészvásárlása magánszemélytől Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. magánszemélytől vásárolt egy másik társaságban 33 százalékos üzletrészt. A magánszemély nyilatkozata hiányában a kft. kifizetőként nem vonta le a jövedelem utáni 15% szja-t, valamint ehót (max. 450 ezer forintig), a teljes összeget fizette ki. A kft.-ben önellenőrzéssel szeretnénk ezt javítani, de a magánszemély azt jelezte vissza, hogy majd jövő május 20-áig bevallja és befizeti az összegeket. Mi a helyes eljárás ez ügyben? Továbbá kifizetőként hogyan kell eljárnia? 1) Nyilatkozat hiányában (a magánszemély az üzletrész megszerzésére fordított összeget nem akarja megadni) a 100 százalékot jövedelemként kezeljük, és kifizetőként eljárunk? 2) Köteles a magánszemély nyilatkozatot adni, így megállapítható az értékesítésből származó jövedelem? 3) Adhat a magánszemély olyan nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy önadózóként eljár, bevallja és befizeti az összeget? Köszönettel: Kinga

Üzletrész értékelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás (kft.) 2016-ban megvásárolta egy másik kft. üzletrészének 50 százalékát; a megvásárolt cég jelentős értékű ingatlantulajdonnal rendelkezik. A vásárlás kimondottan jövedelemszerzés miatt történt, amely jelentős haszonnal kecsegtet. Az ingatlan-értékbecslés is azt támasztotta alá, hogy az ingatlan értéke jóval az adásvételi érték feletti. Felmerülő kérdések: – Hogyan kell értékelni az ingatlannal rendelkező céget a befektető beszámolójában: adásvételi értéken, vagy a cég mérlege szerinti saját tőke alapján, esetleg más mutatók szerint? – Kell-e valamilyen speciális értékelést elvégezni és a könyvekben kimutatni a 2016. évi beszámolóban, amennyiben az ingatlannal rendelkező cég korábbi tulajdonosával az adásvételi szerződésben meghatározott opciós megállapodás alapján a jövőben teljesülő eladáskor (2017-ben) a profitból további követelése származik a korábbi eladónak (ezt számszerűsíteni jelenleg nem lehet, mert még nem ismert a pontos eladási ár)? – Felmerül-e az ügylet kapcsán bármiféle adófizetési kötelezettsége valamelyik társaságnak?

Kft.-üzletrész visszavásárlása Kérdés

Kétszemélyes kft. felhalmozott vagyonából visszavásárolhatja-e az egyik tag üzletrészét, így az üzletrész bevonásakor egyszemélyes kft.-vé alakulna. Van-e erre lehetőség? Milyen jogi előírások vonatkoznak rá? Köszönöm segítségüket. Czifra Béláné

Kkv kétéves szabály (speciális eset) Kérdés

Tagok: A Kft., B Kft., C GmbH., (Együtt összevontan is KKV kategórián belüliek minden évben!) Az A Kft. ÉV KÖZBEN 2016.11.01-én) megvette a B Kft. „50% hányadát” (Ez eddig „külsős, független” volt), így mindenki-mindenkivel kapcsolt lett ettől az időponttól!! A B Kft.: Besorolás alapját képező beszámolók alapján kapcsolttá váltak 2011 2012 2013 2014 2015 2016. várható 2017. várható alapja: közép közép kis kis közép közép közép Az A Kft.: Besorolás alapját képező beszámolók alapján 2011 2012 2013 2014 2015 2016. várható 2017. várható alapja: mikro mikro mikro mikro mikro közép** közép** (** a kapcsoltak összeszámítása miatt) 1.Kérdések: (Feltételezve, hogy a feltüntetett várható adatokkal lett vége 2016-nak, 2017-nek, továbbá együtt összevontan is kkv-kategórián belüliek maradtak, maradnak minden évben.) 1.1. Az A Kft. mikrovállalkozói minősítése hogyan alakul, különös tekintettel az évközi üzletrészvásárlásra, és hogy ezáltal kapcsolt lett? Érvényes-e rá itt is, továbbra is a kétéves szabály? 1.2. Az A Kft. minek minősül irányadó besorolás szerint 2016-ban? 1.3. Az A Kft. minek minősül irányadó besorolás szerint 2017-ben? 1.4. A kérdés eldöntése (többek között) konkrétan a transzferár-nyilvántartási kötelezettség miatt rendkívül fontos, mert a mikrocégnek nem kell ilyen nyilvántartást vezetnie kötelezően, míg a középnek igen. 1.5. A B Kft. besorolása a lenti táblázat szerint nem okoz gondot (helyes így?). Szerintem így alakul, Önök szerint hogyan? B Kft. Irányadó évi besorolása a második beszámolót követő ismeretében 2013 2014 2015 2016 2017 2018 3 2 2 3 3 3 2 2 3 3 3 3 közép közép kis kis* közép közép *Nem vált besorolási kategóriát Az A Kft. Irányadó évi besorolása a második beszámolót követő ismeretében 2013 2014 2015 2016 2017 2018 1 1 1 1 3 3 1 1 1 1 3 3 mikro mikro mikro mikro* mikro* közép *Nem vált besorolási kategóriát Hálás köszönettel várva kérdésemre válaszukat: Vida Mihály

Üzletrészvásárlás, -bevonás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. visszavásárolt 1500 ezer forint összegű üzletrészt a tagoktól 60 millió forintért. A visszavásárlástól eltelt több mint három év, és most úgy döntött, hogy bevonja a cég nevén lévő 1500 forint névértékű üzletrészt. Majd a bevonást követően 1500 ezer forint névértékű jegyzett-tőke-emelést fog végrehajtani egy új tag belépésével. Kérdésem: megteheti hogy leszállítja a jegyzett tőkét? Ha igen, akkor ennek a számviteli elszámolását és adóvonzatát szeretném tudni. Ha nem teheti meg, akkor mi a teendő, és kérdezném az elszámolást és az adózást? Előre is köszönettel: Krisztiánné Nagy Gabriella

Evából kilépő kapott osztaléka Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott "A" Kft., amely jelenleg még evaalany, január 1-jétől átjelentkezik a tao alá. Ugyanez a kft. még idén részesedést szerez egy másik társaságban (B Kft.-ben), ahonnan várhatóan jövőre, a 2015. évi eredmény után osztalékot fog kapni. Két kérdésem van: 1. Ha jól tudom, a részesedés megszerzésével is megszűnne/megszűnik az evaalanyiság. Ez esetben is december 31-ével szűnik meg, vagy azzal a nappal, amikor megvásárolja az üzletrészt? 2. A 2016-ban kapott osztalék kihat-e még valamilyen módon a fizetendő evára, lévén, azt a 2015. évi eredmény után kapja? Véleményem szerint, ha B Kft. még azelőtt dönt az osztalékról, hogy A Kft. elkészítené a mérlegét, akkor vissza kell tenni 2015-re. Ha B Kft. akkor dönt az osztalékról, amikor A már lezárta a beszámolóját, akkor a kapott osztalék már 2016. évi bevétel lesz. Erősítse meg kérem a fentieket, illetve, ha van még észrevétele, szívesen veszem a hasznos tanácsot! Köszönettel: Vágner Emília

Megkésett bizonylat helyes könyvelése Kérdés

Egy kft. a 2014. évi mérleg beadása után adott át könyvelőjének egy üzletrész vásárlásáról – még 2014. decemberben – aláírt szerződést. A szerződés értéke jelentősen meghaladja a mérlegfőösszeget. Az eladó másik kft. viszont szerepeltette a könyveiben, és így a 2014. évi mérlegében is. Eredményhatása a 2014. évre egyik kft.-nél sincs. Kérdésünk, hogy helyes-e, ha a vevő kft. majd a 2015. évben könyveli?