89 találat a(z) étkezés cimkére
Étkezés elszámolása munkavállalónál és tagnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi társaság tagja és alkalmazottja 3. országbeli megrendelést teljesítve külföldön végzett munkát 2 hónap időtartamban. Az étkezésükről nyugtákat hoztak, melyek összegét saját költségükre előlegezték meg (étterem, közért stb). Milyen adózással fizethető ki részükre a fogyasztás? Van-e összegkorlát? Köszönettel: Reményi Győzőné
Étkezés áfája táboroztatásnál
Kérdés
Egyik ügyfelünk gyermekeket táboroztat, amely tevékenység a 8891 - Gyermekek napközbeni ellátása TEÁOR’08 alá sorolható be. A tevékenységből 27%-os áfás bevétele van, így a táboroztatás során felmerülő költségek áfáját fő szabály szerint levonásba helyezzük. Kérdésünk, hogy a gyermekek által elfogyasztott étel, ital áfáját levonhatjuk-e? Tekintettel arra, hogy az étel, ital áfájának levonására főszabály szerint tételes tiltás vonatkozik, kérdésünk, hogy a gyermekek által elfogyasztott étel és ital esetében alkalmazható-e a törvény 125. § (1) a) vagy (2) g) pontjában részletezett kivétel szabály? Tehát megvalósul-e a továbbértékesítési cél, illetve a termékek anyagjellegű ráfordításként történő beépülése az adóalapba a táboroztatás során? Áfa törvény: 125. § (1) A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha a) a 124. § (1) bekezdésének a)-g) és i)-k) pontjaiban említett esetekben a termék igazoltan továbbértékesítési célt szolgál; (2) g) a 124. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;
Saját konyha és shop
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a telephelyen beruházást végez, melynek keretében építésre kerül egy konyha- és egy shop épület is. A konyhát és a boltot is előreláthatólag társaságunk fogja üzemeltetni, és dolgozóinkon kívül idegenek is igénybe vehetik. Szeretnénk, ha dolgozóink közül minél többen itt ebédelnének, illetve vásárolnának, ezért szeretnénk valami olyan konstrukciót bevezetni, hogy a munkabérük mellett kapnának "bont", amit csak itt tudnának levásárolni. Az a kérdésem, hogy ön szerint ezt milyen formában tudnánk megvalósítani, hogy a lehető legkevesebb adóvonzata legyen? Vagy ha nem bonnal, milyen más módon? A másik kérdésem pedig az, hogy az éves 100 000 Ft béren kívüli juttatás keretösszeg csak készpénzben, illetve banki átutalással adható? Előre is köszönöm szépen válaszát! Üdvözlettel.
Sportegyesület versenyruházat, vendéglátás 1. rész
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Sportegyesület az alapító okiratában meghatározott célokkal összefüggésben sporteseményeket szervez és más sportszervezetek által szervezett versenyeken vesz részt. Amikor a szóban forgó egyesület rendez akár hazai, akár nemzetközi versenyt, akkor az oda meghívott vendégeknek (polgármester, külföldi versenyző, író stb.), valamint a bíróknak, segítőknek biztosít pogácsát, szendvicset, frissítő italokat. Catering szolgáltatást rendel meg. A versenyeken nyertes indulók érmet, kupát, oklevelet kapnak. Hazai és nemzetközi versenyekre a versenyzők a versenykiírásban szereplő ruházatban kötelesek megjelenni. Ez általában az egyesület logójával ellátott ruházatot jelenti. A pólókat, nadrágot stb. az egyesület megvásárolja, majd nyomdai úton ellátja a logóval. Ezeket térítésmentesen átadja a versenyzőknek, mert ebben kötelező a megjelenés. Az egyesületi tagok éves és havi tagdíjat fizetnek. A sportegyesület csak és kizárólag a sporttevékenységgel kapcsolatos tevékenységet végez, egyéb, a sporthoz nem kapcsolódó tevékenysége nincs. Tagdíjakból,támogatásokból és pályázaton nyert pénzekből finanszírozza a terembérleteket, az edzőket és minden, fent felsorolt javakat. Kérdések: ezen rendezvények során a különböző szolgáltatások juttatások adózásával kapcsolatos. 1. a sporteseményen résztvevő egyesületi tagok szállás- és étkezési költsége (tagsági díjat fizetnek, versenyzők) – ezt a költséget az egyesület fizeti. Kérdés: adómentesen elszámolható ez a juttatás?
4 milliárd forint! A SZÉP-kártyások még mindig ennyi pénzen csücsülnek
Cikk
Két hónapjuk van még a SZÉP-kártyák tulajdonosainak a 2015. évi feltöltésekből maradt összegek elköltésére – hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) keddi MTI-nek küldött közleményében.
Bizományosként saját nevében értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy szlovák cég bizományosaként belföldön saját nevében értékesítést végez egy Budapestről induló és érkező, Németországban zajló motoros túrához. A túra Németországban zajlik, a szállás, étkezés és egyéb költségek is ott merülnek fel. A vevők magyar állampolgárságú magánszemélyek és magyar adószámú társaságok. Kérdésünk: a társaságunk által értékesített részvételi díj áfa szempontjából hogyan adózik? Válaszát előre is köszönjük!
Tanfolyamokhoz kapcsolódó étkezés továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tanfolyamokat szervez és igény esetén étkezést is biztosít a hallgatók számára, amelyet továbbszámláz. Az étkezésekről 18%-os áfakulcsú számlát kap a kft. Kérdésem, hogy amikor ezt az összeget továbbhárítja (a tanfolyam díja + étkezési költség) a megrendelő felé, akkor az áfa mértéke 18 vagy 27%?
Ön idősotthonba helyezné hozzátartozóját?
Cikk
Százból mindössze négy magyar tervezi, hogy idősek otthonában helyezi el hozzátartozóját, ugyanakkor a megkérdezettek fele lehetségesnek tartja, hogy neki majd otthonba kell költöznie – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Tanuló étkeztetésének adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tanulószerződéssel gyakorlati oktatást végzünk 2 fő tanuló részére, kiknek a gyakorlati hét minden napjára meleg ételt biztosítunk. Kérdésem, hogy a kiszámlázott étkeztetés után kell-e külön szja-t és ehót fizetni, mint például az Erzsébet-utalvány után?
Vadászat áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság külföldiek vadásztatását végzi. A vadászok részére a vadászati szolgáltatás mellett szállást és étkezést is biztosít. Egyes esetekben a külföldi magánszemély, más esetekben külföldi társaság a megrendelő. Kérdéseim az áfa kezelésére vonatkoznak. A komplex szolgáltatásnyújtás esetében mikor kell áfát felszámítani és mikor fizeti a szolgáltatást megrendelő az áfát az alábbi esetekben: 1.) EU-s magánszemély, 2.) harmadik országbeli magánszemély 3.) EU-s társaság 4.) harmadik ország társasága a megrendelő, illetve a szolgáltatás igénybevevő. Kérdésem továbbá, ha az ügylet magyarországi teljesítési helyű és az áfát fel kell számítani, akkor azt a külföldi partner visszaigényelheti-e? Üdvözlettel
Óvodai ellátás adómentes juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az adómentes óvodai ellátás fogalomba pontosan milyen szolgáltatások tartoznak bele? Az pontosan milyen jogszabályból olvasható ki, hogy mi minősül óvodai és bölcsődei szolgáltatásnak? Beletartozik a gyermekfelügyelet, étkeztetés stb.? Köszönöm előre is a válaszukat!
Munkaerő-kölcsönző – fordított áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatja dolgozóit. A számlát fordított áfával állítják ki részünkre. A következő hónaptól plusz két szerződést kötöttünk, melyben ugyanezen munkaerő-kölcsönző cég biztosítja ugyanezen dolgozók munkavégzési helyre juttatását és az étkezésüket. Kérdésem, hogy ezen két további tevékenységüket is fordított áfával kell számlázniuk kapcsolódó szolgáltatásként, vagy egyenes áfával? Válaszát előre is köszönöm!
Kirándulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nonprofit kft. fogyatékosok ellátásával foglalkozik, benntlakás nélkül (napközi, nappali ellátást, foglalkoztatást biztosít a résztvevőknek). Szerződésük szerint biztosítja az ellátottaknak a foglalkoztatást, fejlesztést és a napi egyszerit étkezést (ebédet kapnak), életvezetési képesség kialakításának segítését, rehabilitációs program biztosítását. Ez egy komplex szolgáltatás, térítési díj ellenében, az étkezésért külön nem fizetnek. Rehabilitációs programjaik között szerepel (a társadalmi beilleszkedés elősegítése érdekében), hogy rendszeresen mennek kirándulni, rendezvényeken vesznek részt. Tervben van, hogy az ellátottakkal kirándulni, táborozni mennek. Ennek keretében egy szállodában megszállnak, reggeli, ebéd, vacsorát vesznek igénybe, illetve fürdőbelépőt is vesznek. Ezért a kirándulásért az ellátott nem fizet, azt teljes egészében a kft. térítené. A tábor alatt a fogyatékos személyek több programon vesznek részt: úszni tanulnak, kézműveskednek, sporteseményeken vesznek részt. A tábor célja az épekkel való együttműködés megtanulása, a társadalmi integráció elősegítése. A kísérők maguk fizetik a díját, azt a kft. nem állja. Kérdésem, hogy ebben az esetben milyen adóvonzatokkal kell számolni? Merül-e fel adó-, járulékfizetési kötelezettsége a kft.-nek? Köszönöm!
Belföldi kiküldetés napidíja II.
Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! Kérdezem, a belföldi áruszállításban résztvevő sofőr (tehát a jogszabály szerinti személy) kapja: Milyen bizonylat szolgál a költségtérítés elszámolásának alapjául? Ha a kiküldetés napjaira csak a 3000 forintot fizeti a munkáltató, más élelmezési költséget nem számol el, akkor ezen költségtérítést a 1608-as bevallásban nem kell szerepeltetni? Válaszát köszönöm! Schmidt Zoltán
EB-mérkőzés részvételi költségei
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy 10 főt foglalkoztató kft. teljes létszámmal saját (céges) személygépkocsikkal és egy munkavállaló tulajdonában állóval kiutazott és részt vett a Magyarország-Izland futballmeccsen. A kiutazás kapcsán felmerült költségek (üzemanyag, autópályadíj, a mérkőzés belépődíjai, a magán személygépkocsi útiköltség-térítése, szállásdíj, étkezés stb.) hogyan számolható el a társaságnál, és milyen adókötelezettségek terhelik? Tisztelettel: KSI
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
