89 találat a(z) építési engedély cimkére

Fordított áfa építési engedély kiadása előtt_1 Kérdés

Fordított áfa építési engedély kiadása előtt Kérdés

Lakásáfa Kérdés

Nagyon visszaesett a lakásépítési kedv Cikk

2020 első három negyedévében 12 876 új lakás épült, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 278 volt, 37 százalékkal kevesebb a 2019. azonos időszakinál – jelentette a KSH.

Tanács kérése Kérdés

Tisztelt Adózóna! Tanácsukat szeretném kérni az alábbi esetben: egy építőipari cégünk van, fő profilunk társasházak építése értékesítés céljából. 2018 márciusában vásároltunk egy lakóház és udvar elnevezésű ingatlant, 18,5 millió forintért. (Áfamentesen, magánszemélytől, a 4 százalékos illetéket megfizettük.) Szeretnénk fiúnknak építeni egy családi házat a telekre, ahol egy kozmetika is helyet kap külön épületben. Mivel a kft. nevén van az ingatlan, úgy gondoltuk, hogy az építési engedélyt is a kft. nevére kérjük ki. Építési engedélyt kérünk rá, mivel a lakóépület több, mint 300 nm, kozmetika is lesz Abban kérnénk az Önök tanácsát, hogy mikor vegyük ki a cégből az ingatlant a saját nevünkre? (Férjemre és rám, mindketten tagok és ügyvezetők vagyunk.) A, vagy B verzió lenne a jobb megoldás? Az a kérdés is felmerült bennünk, hogy ezt adásvételi szerződéssel vagy osztalékként tegyük meg. A verzió: most, a legelején, még az építkezés megkezdése előtt: - A vételár 18,5 millió forint volt, ehhez hozzáadnánk azokat a költségeket, amelyeket már elszámoltunk erre az ingatlanra (épület részleges bontásának költsége, tervezési díj) + 27 százalék áfát rá kell tennünk. Ezt a NAV elfogadhatónak tartaná-e? B verzió: nem teljesen szerkezetkész eljutásnál, tehát csak a falak állnának: - Ebben az esetben a kft. építi, mintha magának építené, majd szerkezetkészen a kft. két tulajdonosa nevére kerül. Itt már érdekesebb lehet a vételár + 27 százalék áfa összege. Mi az az összeg, amit a NAV elfogadhatóak tart? Illeték mindkét esetben 4 százalék.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk tevékenységéhez a telephelyet bérli. Ezen a telephelyen irodabővítés kezdődik, ami építésengedély-köteles. Az építési engedélyt már a telek tulajdonosa megkérte, aki nem a cégünk. A használatbavételi engedély is majd a telek tulajdonosának nevére fog szólni. A beruházást azonban cégünk fogja lebonyolítani és finanszírozni. Az összes bejövő számla cégünk nevére fog szólni. Kérdésem az lenne, hogy annak ellenére, hogy a használatbavételi engedély a telek tulajdonosára fog szólni, aktiválhatjuk-e mi az épületet? És ezt épületnek vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként kell aktiválni? Válaszukat előre is köszönöm!

Gomba módra épülnek az új lakások Magyarországon, zömmel a fővárosban Cikk

Tavaly 21 127 új lakás épült Magyarországon, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építhető lakások száma 35 123 volt, 4,3 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Épülő lakóingatlan-eladás áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég megvásárol egy másik cégtől építési telken épülő, már szerkezetkész állapoton túl lévő, majdnem kész, de használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező lakóingatlant. Az építési engedély már 2018. november 1-je előtt jogerős volt. Az eladó az adásvétel után vállalkozási szerződés keretében fejezi be a munkákat. A fenti adásvételre alkalmazható-e az 5 százalékos áfa, illetve ha a vevő cég a lakóházat befejezi, és megkéri a használatbavételi engedélyt, majd eladja ezt a lakóházat, alkalmazható-e erre az adásvételre is az 5 százalékos áfa? Köszönöm a választ.

Fordított adózás fennmaradási engedély esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Fordított adózással kapcsolatban lenne egy speciális kérdésem. Egy építőipari vállalkozás megvásárolt egy ingatlant, amelyen egy szerkezetkész ház áll, a földhivatali nyilvántartás szerint kivett lakóház, udvar megnevezéssel. Az ingatlannak már nagyon régen lejárt az építési engedélye. Az építési hatóságnál azt a tájékoztatást adták, hogy fejezze be az ingatlant, majd a végén kérjen rá fennmaradási engedélyt. Kérdés, hogy áfaszempontból hogyan kell kezelnie a vállalkozásnak az ingatlan befejezését, ha részben ő saját maga, részben más építőipari vállalkozókkal fejezi be a ház építését, mivel a hagyományos építési engedélyt (bejelentést) nem kell megkérnie, csak a végén kell fennmaradási engedélyt kérnie? Válaszukat köszönöm.

Lakásáfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Új építésű szerkezetkész lakás eladásával kapcsolatban kérdezem az alábbiakat: építési engedély dátuma (ez az utolsó módosítás, jogerős): 2016. január. Megfelel az alábbi feltételeknek: 150 m2-t nem haladja meg a hasznos alapterület. Vállalkozásom építette, az adásvételi szerződés elkészült, a földhivatalnál leadva. A lakás vételárát a vevő csak jövő februárban fizeti ki (akkor utal a lakás-takarékkassza). A lakáshoz tartozik egy garázs is. A szerződésben is, számlán is a lakást 5 százalékos áfával, míg a garázst 27 százalékos áfával szerepeltettük. A kérdésem a következő. Erre az ügyletre még érvényes az 5 százalékos áfa attól függetlenül, hogy a vevő csak jövő februárban lesz jogilag tulajdonos? Az építési engedély dátumából gondolom, hogy ebben az esetben 2023. december 31-éig érvényben marad. Előre is köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Fürész Attila

Építési beruházás több alvállalkozóval Kérdés

"X" cég megrendelő építésiengedély-köteles szemestermény-szárítót építtet az "Y" fővállalkozóval. Az engedélyt a megyei kormányhivatal műszaki engedélyezési és fogyasztóvédelmi főosztály mérésügyi és biztonsági osztály adta ki (szakhatóság). "Y" cég fővállalkozó szereli össze a szükséges gépeket berendezéseket, amely gépeket, berendezéseket az "Y" cég vásárol meg egy másik "Z" magyar cégtől. "Y" fővállalkozó cég "K" alvállalkozókat is igénybe vesz a szerelési munkákra. Kérdésem az lenne, hogy milyen áfával számlázza a "Z" magyar cég a gépeket, berendezéseket az "Y" fővállalkozónak, valamint a "K" alvállalkozó milyen áfával számlázza a szerelési munkákat az "Y" fővállalkozónak. Az utolsó kérdés pedig hogy "Y" fővállalkozó milyen áfával és hogyan számlázza le a szolgáltatásokat és a berendezéseket az "X" megrendelőnek. Minden szereplő természetesen normál áfakörös magyar vállalkozás. Az Y fővállalkozó a megegyezés szerinti munkák, beszerelések elvégzése után milyen áfával számlázza a gépeket és szolgáltatásokat az X cég felé? Válaszukat előre is nagyon köszönöm!

Fordított áfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! A megrendelő nyilatkozik, hogy építésiengedély-köteles lesz az a munka, melyre az alvállalkozótól kéri, hogy számlázza ki, a későbbiekben felhasznált anyagok értékét részszámlaként. Építési engedély még nincs. Kérdésem, a megrendelő nyilatkozata elegendő-e arra, hogy az alvállalkozó fordított áfásan számlázzon? Köszönettel

Építőipari beruházás megítélése fordított adózás szempontjából Kérdés

Tisztelt Adózóna! Vállalkozásunk egy új hűtőtároló építésével bízta meg az építő céget. A beruházás építésiengedély-köteles. A tervben a hűtőtároló építésén túl út és parkoló is szerepel. A létesítmény használatbavételi engedélyéhez a hatósági hozzájárulás feltétele a közlekedési létesítmények terv szerinti szilárd burkolattal történő kiépítése és a kapu megléte. Az építő cég az út és a parkoló kivitelezésére az Útép céget bízza meg. A számlázáskor az áfa felszámításához az alábbi kérdések merültek fel: 1.) Ha a teljes beruházás egy szerződésben szerepel, hogyan számláz az alvállalkozó az építő felé, illetve az építő a beruházó felé? 2.) Amennyiben a hűtőtároló építése, illetve az út és parkoló építése külön szerződésben szerepel, mert az induláskor még nem volt ismert, hogy az építő milyen feltételekkel tud alvállalkozót találni, hogyan számláz az alvállalkozó az építő felé, illetve az építő a beruházó felé? 3.) A tűzoltóság kötelezte vállalkozásunkat tüzivíztároló építésére. Ez a beruházás egyenes vagy fordított áfás? Válaszukat előre is köszönjük. Tisztelettel.

Áfa: 5% vagy nem? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonát képezi egy 2002. évben építéssel megkezdett, és szerkezetkészre épített 4 lakásos építmény, amelyet értékesíteni szeretne a cég, mert saját erőből tovább nem tudta finanszírozni, és évek óta csak az enyészeté volt az épület. A vevő, aki szintén egy kivitelező vállalkozó lenne, abban az esetben válna érdekeltté, ha az áfatörvény szerint az 5% -os áfakulcs még vonatkozhatna rá. Ő már rendelkezne 4 vevővel, viszont az a dilemma, hogy a földhivatalban a tulajdoni lapon még csak, mint telek szerepel az építmény, az építési engedély lejárt, lehet-e még valamit kezdeni esetleg, hogy a felek jól járjanak? Köszönettel : Birwin

Fordított adózás építési hatósági tudomásulvételi eljárás körébe tartozó eljárásoknál Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk nem építésiengedély-köteles építkezést kezdett meg. Az építkezés településképi bejelentéstételi kötelezettség mellett végezhető. Az áfa összegét az áfatörvény 142. § (1) bekezdése szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében; b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építésihatóságiengedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának. A polgármesteri hivatal határozatot hozott a településképi bejelentés tudomásul vételéről. A kérdésem az lenne, hogy ahogy ez a tudomásulvétel azonos-e az áfatörvény szerinti építési hatósági tudomásulvételi eljárással, vagyis az építkezésről szóló számlákat fordított adózás szerint fogadhatom csak be, vagy nem tartozik bele ebbe a körbe, és egyenes adózású számlák befogadása helyes? Az 312/2012. kormányrendelet XII. fejezete tartalmazza az egyes építésügyi hatósági tudomásulvételi eljárásokat, de nem tér ki a településképi bejelentés tudomásulvételi eljárásra. Válaszát köszönöm.