37 találat a(z) áru cimkére

Átminősítés Kérdés

Anyag vagy áru? Kérdés

Közvetített szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértők! Közvetített szolgáltatással kapcsolatban lenne kérdésünk. Adott egy építőipari kereskedő cég. Az áru eladásán túl egyes esetekben, elkülönítve az eredeti áru megrendelésétől, külön szerződés és megrendelés alapján mint közvetítő, külön szolgáltatás is nyújt a társaság (megmunkálás, festés stb.). A társaság tehát a szolgáltatást saját nevében, a vevő javára rendeli meg a megmunkáló cégtől. Kérdésünk egyik része arra irányul, hogy a társaság kezelheti-e a szolgáltatást közvetített szolgáltatásként a számviteli elszámolás során? Kérdésünk másik része az áfa elszámolására vonatkozik. Ha az áru az EU területére kerül kiszállításra (a terméket és szolgáltatást megrendelő cég rendelkezik EU-s adószámmal az adott országban) külön kell kezelni az árueladást és a szolgáltatás nyújtást, vagy mint kapcsolódó szolgáltatás, áfa szempontjából csak egy EU-s árukivitel valósul meg? Köszönettel:

Áru vagy szolgáltatás II. Kérdés

Tisztelt Nagy Norbert! Az előző, azonos című kérdésemre adott válaszát nagyon szépen köszönöm. Egy dologgal szeretném még kiegészíteni. A gépeken futó különböző szoftverek (licenszek), amelyek nélkül ezeket a gépeket nem lehet használni, tekinthetők-e árunak? Köszönöm válaszát! Vágner Emília

Áru vagy szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérnék szépen a segítséget. Egyik cég nagy tételben értékesít notebookokat. Ehhez a gyártó úgynevezett prosupportot ad el, ami a számlán is külön tételként szerepel az áruk alatt. Ez egyfajta kliens támogatás, melynek keretében a notebook végleges tulajdonosa meghibásodás esetén gyors segítséget kap, például azonnali elérhetőséget prosupport mérnökökhöz, különböző automatizált támogatásokat, alkatrészkiszállítást. Kérdésem, hogy lehet-e ezt a „lehetőséget” is árunak tekinteni vagy közvetített szolgáltatásként kell könyvelni. A magyar beszállító (aki valószínűleg a gyártótól vásárolta) nem tüntetett fel a számlán utalást közvetített szolgáltatással kapcsolatban, és az én ügyfelem sem. Tehát most így az ipa feltöltése előtt fontos lenne tudni, hogy áruként vagy szolgáltatásként könyvelendő a fenti tétel. Köszönöm a segítséget. Vágner Emília

Készletbesorolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Villanyszerelő és gázszerelő kft. könyvelésénél a vásárolt beszerelt csövek, vezetékek és felszerelések helyesen az anyag vagy áru kategóriába tartoznak? Ez dilemma, több véleményt olvastam róla. Köszönöm válaszát!

Törökországból áru behozatala II. Kérdés

Szoftverlicenc vásárlása Amerikából II. Kérdés

2017. november 22-én tettünk fel Önöknek egy kérdést, itt az Adózónán, amely szoftvervásárlásról szólt. Válaszukban azt írták, hogy a szoftverbeszerzést szellemi termékként kell nyilvántartani, azonban ebben az esetben nem saját célra vásárolják a szoftvereket, hanem továbbértékesítési célra, tehát a szoftverek nem lehetnek a társaság befektetett eszközei. Ezért kérdésünk még mindig az, hogy ilyenkor árunak vagy szolgáltatásnak minősül-e a szoftvervásárlás? Az eredeti kérdés szövege: Egyik partnercégünk szoftverlicenceket vásárol Amerikából, a szoftverek email-en át érkeznek be, az ügyfél egy sorozatszámot kap, melynek használatával telepíteni, aktiválni és használni tudja a szoftvert. Az ügyfél részére egy DVD-t is kiküldenek, de a nélkül is tudja használni a programot. A licenc a vásárláskor elérhető legfrissebb szoftververzió használatára jogosít, a szoftvert időbeni korlátozás nélkül használhatja a jövőben, a szoftverkövetés megvásárolható? Kérdésünk ezzel kapcsolatban az lenne, hogy amikor megvásárolják Amerikából a szoftverlicenct, akkor ez minek minősül, árunak vagy szolgáltatásnak? Üdvözlettel Szűcs Ildikó

Szoftverlicenc vásárlása Amerikából Kérdés

Egyik partnercégünk szoftverlicenceket vásárol Amerikából, a szoftverek e-mail-en át érkeznek be a vásárló társasághoz, a szoftver vásárlói egy sorozatszámot kapnak, melynek használatával telepíteni, aktiválni és használni tudják a szoftvert. A vevők részére egy DVD-t is kiküldenek, de anélkül is tudják használni a programot. A licenc a vásárláskor elérhető legfrissebb szoftververzió használatára jogosít, a szoftvert időbeni korlátozás nélkül használhatják a jövőben, a szoftverkövetés is megvásárolható. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az lenne, hogy amikor megvásárolják Amerikából a szoftverlicenct, akkor minek minősül árunak vagy szolgáltatásnak? Üdvözlettel: Szűcs Ildikó

Áru vs. közvetített szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy IT cég, amely többek között különböző, internetről letölthető szoftvereket is értékesít. (Nem ő a fejlesztő, ő maga is vásárolja ezeket.) Például víruskeresőt vagy a pdf készítő komolyabb verzióját. Ezeket az ügyfelei évről évre megújítják. Ezeket a cég nevében áruként vagy közvetített szolgáltatásként kell kezelni? Köszönöm szépen a segítséget! Emília

Szellemi termék vagy áru? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely egy szoftver terméket – mobil telefonos applikáció – fejlesztetett egy erre szakosodott szolgáltatóval. A kérdésben szereplő kft. a fejlesztett programmal kapcsolatban minden jogot megszerzett, vagyis szabadon felhasználhatja, fejlesztheti, értékesítheti stb. A szerződés alapján a kft.nél ez szoftver termék a szellemi termékek közé került besorolásra. Az aktiválása 2017.06.01-jével megtörtént. A kft. a szoftver terméket használatba vette, az alkalmazás során már árbevételt is elért. A kérdés arra irányul, hogy a kft. ezt a szoftver terméket értékesíti például 2017. december hóban, vagy akár 2018. év elején – tehát még éven belül –, akkor számvitelileg helyes-e a szellemi termék besorolás? Ha kevesebb mint 1 évig használja ezt a szellemi terméket, akkor nem inkább az áru a helyes számviteli besorolás? Vagy az átsorolás csak a tárgyi eszközökre vonatkozik? A másik kérdésem, hogy ha nem értékesíti a szellemi terméket, hanem használja, akkor az 50 százalékos Szt. szerinti értékcsökkenés – időarányosan – jogos lehet-e? A mai világban az okos telefonokra íródott applikációk valóban elavulnak 2 év alatt. Sőt folyamatos fejlesztést igényelnek, hogy használhatóak maradjanak. Ez azért fontos kérdés, mert a szóban forgó applikáció bekerülési értéke 8-10 millió forint. (A kft. a kiva szerint adózik) Válaszát előre is köszönöm.

Áru vagy gyártás? Kérdés

Tisztelt Adózóna! Cégünk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. Nemrég egyes húsáruk értékesítésének elősegítése, a vevői igények még pontosabb kielégítése érdekében a hűtőházunkban elkülönítettünk egy helyiséget, ahol a húsáruk egy része a következő munkafolyamatokon megy keresztül (természetesen nem végzünk minden munkafolyamatot minden terméken, hanem egy termék 1 vagy 2 vagy max. 3 munkafolyamaton esik át): szeletelés, kockázás, csíkozás, darabolás, filézés, darálás, sokkolás, csomagolás. A Számviteli törvény elég szűkszavúan definiálja az áruk fogalmát: „(2) A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, a) amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat,” Kérdésem: a munkafolyamatok elvégzése után továbbra is áruként tarthatom nyilván a készletemet, vagy ez már termékelőállításnak, -gyártásnak minősül a számvitelben, amely más könyvelést, illetve önköltségszámítási szabályzat készítését vonja maga után? Segítségüket köszönöm! Üdvözlettel: Bugram Gábor

Devizás telekbeszerzés Kérdés

Adott egy tavaly alakult építőipari „A nevű” Kft., amely 918.000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a „B” nevű társult vállalkozása fizette ki, melyet tagi kölcsönnek minősítettek. A „B” nevű vállalkozás el is utalta a 918.000 CAD-ot, melynek forintosított értéke 192.144.726 forint lett. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az „A” cég könyveiben a telek, mint áru 192.302.640 forinttal lett figyelembevéve. A „B” cégnél nem keletkezett árfolyamkülönbözet, mert a forintosított értéket határozták meg tagi kölcsönnek. Az „A” cégnél akkor az árfolyamkülönbözet összegét a telek értékére rá kellene számolnom? Vagy hogyan kellene könyvelnem? Sajnos csak beruházáshoz találtam erre állásfoglalást, viszont nálam a telek áru lesz, mert erre épített lakásokat eladásra.

Harmadik országból internetes beszerzés áru vagy szolgáltatás? Kérdés

Amerikából interneten internetről letölthető posztert vásárol a cég. A számlán sem a vevő, sem a szállító adószáma, a számla áfa nélkül van kiállítva. A cég ráírta, hogy árut vásárolt, de nem tudom eldönteni, hogy áruként vagy szolgáltatás igénybevételeként kell-e elbírálni, mivel az interneten átküldött poszter itt lesz kinyomtatva

Áfakörös után alanyi mentesként készlet értékesítése Kérdés

Tisztelt Dr. Bartha Úr! Álláspontja szerint az alanyi adómentes időszakban értékesített készletre, árura szintén alkalmazandó az áfatörvény 11. § (2) bekezdés c) pontja? Ez azt jelentené, hogy nem értékesítheti alanyi adómentesen (a számlában áfát kell felszámítania) vagy csak adófizetési kötelezettsége keletkezik utána? A jogszabály felhasználásról és nem értékesítésről beszél, e két meghatározás között nincs különbség? Egy korábbi adózónán megjelent írás szerint a készletekre nem vonatkozik a fenti jogszabályi hely - illetve több helyütt olvastam erről -: http://adozona.hu/afa/Afakoros_utan_alanyi_adomentes_mi_a_teendo__H9SQIO Köszönettel: