870 találat a(z) árfolyam cimkére
Zuhant a bitcoin árfolyama Cikk
A hét eleji emelkedés után csütörtökön csaknem 12 százalékkal zuhant a bitcoin árfolyama a dollárhoz képest.
Cég/magánszemély ügylet rögzített árfolyamon Kérdés
Tisztelt Szakértők! Cég külföldön készpénzért gépjárművet vásárolna. Az egyik magánszemély tag rendelkezik a megfelelő összegű euróval, amit kölcsönadna a cégnek rövid időre. Olyan kölcsönszerződést szeretnének kötni, mely szerint forintban is vissza lehet fizetni a tartozást, a kölcsönadás napi MNB-árfolyamon rögzített forintösszegben, elkerülve ezzel az esetleges árfolyamkülönbözetet. Ez így működőképes? Származhat ebből az ügyletből akár a cégnek, akár a magánszemélynek bármilyen plusz fizetési, bevallási kötelezettsége? Köszönöm előre is válaszukat.
Devizahitel-szerződések: visszapasszolta az EU bírósága a labdát Cikk
A Budai Központi Kerületi Bíróságnak kell döntenie arról, hogy a devizahiteles szerződésekben az érintett pénzintézetek, megfelelve a vonatkozó uniós irányelvnek, világosan és érthetően fogalmazták-e meg a folyósítási árfolyamot rögzítő feltételeket – közölte döntését az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.
Csúcson a bitcoin árfolyama Cikk
Tavaly május közepe óta a legmagasabb szintre emelkedett a bitcoin árfolyama a dollárhoz képest hétfő délelőtt.
Devizás ügyletekről ismét Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk a devizás ügyletekre az MNB-árfolyam szerinti elszámolást választotta. A devizás értékesitésekből befolyó összegeket a választott napi MNB-árfolyamon vesszük állományba. A külföldi szállitó kiegyenlitésére sajnos nem az átlag, hanem a FIFO (nagyon munkaigényes módszert) rögzitettük a számviteli politikánkban. A keletkező árfolyam-különbözet eredményre gyakorolt hatása jelentős, mert nagy a devizaszámla forgalma. Amikor a devizaszámláról átvezetésre kerül egy jelentősebb összeg a forint számlára, akkor a forintszámlán történő jóváíráskor a tényleges összegben, nem pedig a választott árfolyamon kell könyvelni. A deviza számláról a kivezetés pedig könyv szerinti értéken történik FIFO szerint. Egy 30-40 ezer eurós tételnél óriási, sok esetben milliós árfolyam-különbözet keletkezik. (Lehet, hogy rosszul könyveltem valamikor?) Jól csinálom ezt a részét? Vagyis a forint számlán a tényleges kifizetett összegnek megfelelő árfolyammal dolgozom, mivel ezt készpénzzel történő devizavásárlásnak kell tekinteni? A kapcsolódó bankköltséget milyen árfolyamon számoljam? Könyv szerintin? Kérdés még az, hogy erre az évre megtehetem e a számviteli politika megváltoztatásával, hogy áttérek az átlagáras módszerre? Azon is gondolkodtam, hogy a 2018-as devizás tételeket átkönyvelem átlagáras módszerre, persze az árfolyam-különbözet ott is jelentős lehet. Van százezres eurós kötelezettség kifizetés is, és ott az árfolyam-különbözet igen nagy. Köszönettel: B.J
Alanyi adómentes MNB-árfolyam Kérdés
Tisztelt Adózóna! Amikor egy alanyi adómentes vállalkozó állít ki devizás számlát, akkor szükséges a NAV-nak bejelenteni, hogy MNB-árfolyamot alkalmaz? Vagy ezt csak az áfás számlák kiállításakor kell? Kérdésem kiterjed egyéni vállalkozók és társas vállalkozások esetére is. Köszönettel.
Munkavállaló fizetése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik cég úgy döntött, euróban szeretne az alkalmazottaknak fizetést adni, forintos könyvelés mellett erre van lehetőség? Milyen árfolyamon kell számolni ilyenkor, ha ez megoldható? Köszönöm. Szilvia
Devizabank pénzeszközének évvégi értékelése. Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik cégen devizabanki felhasználása két év óta csak a forintos számlára negyedévente esedékes forintra váltás áthelyezését, illetve a bankjutalékokat jelenti. Helyes-e az az alkalmazás, hogy a két évvel ezelőtti bejövő deviza árfolyamát használjuk addig, amíg el nem fogy, vagy év végén az Ertste Bank középárfolyamával átértékeljük a még devizaszámlán lévő deviza összegét? Várom megtisztelő válaszát. Géczi Sándorné
Forintért vásárolt devizás üzletrész Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi kft. 2018. januárban 49,50 százalék%-os részesedést vásárolt egy Romániában bejegyzett társaságban, aminek a jegyzett tőkéje 4 500 000 RON. Az üzletrész adásvételi szerződésben a felek a vételárat 800 000 000 forintban határozták meg, melyet 6 év alatt egyenlő részletben kell megfizetni az eladó felé. A szerződés rögzíti, hogy a pénzügyi rendezéstől függetlenül a magyar kft.-re átszállt minden tulajdonosi jog, amit a román hatóság be is jegyzett. 2018.06.01-én a román társaságban tőkeemelésre került sor a tulajdoni arányok megtartásával, ahol a magyar kft. további 742 500 RON részesedést szerzett. A tőkeemelést RON devizanemben határozták meg a tulajdonosok, amit a magyar kft. el is utalt. 2018.12.31-én a magyar kft. rendelkezik a román társaságban 2 227 500 RON + 742 500 RON = 2 970 000 RON névértékű részesedéssel, ami 49,50 százalékos tulajdoni hányad. A részesedésért fizetni fog összesen 6 év alatt 800 000 000 forintot és fizetett már 742 500 RON-t, ami (68,55 Ft/RON árfolyamon) 50 898 375 forintot. Jelenleg ez 850 898 375 Ft a 171. főkönyvünk egyenlege. A számviteli törvény 60. § (2) bekezdése alapján, ha a részesedés devizában meghatározott, akkor év végén át kell értékelni a mérleg fordulónapi árfolyamra. Az átértékelési kötelezettségen nem befolyásolja, hogy a részesedést forintért vásárolták-e meg. Kérdésem: 2018.12.31-én mennyi lesz az üzletrész értéke? A forintban meghatározott vételárat milyen módon kellene átértékelni a 69,01 Ft/RON év végi árfolyamra?
Szja-bevallás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönettel vettem válaszát az Ausztriában keresett jövedelem szja bevallásával kapcsolatban. Én is így értelmeztem a törvényt, de az szja-bevallásban forintra átszámolva kell a jövedelmét bevallani. Milyen árfolyammal kell az eurót átszámolni forintra, ha a munkavállaló 2018.01.01. és 2018.05.31. között volt Ausztriában foglalkoztatva? Köszönettel várom válaszát
Mentes őstermelő euróban értékesít Kérdés
Tisztelt Adózóna! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy van egy mentes őstermelő, aki tulajdonrészesedése miatt nem jogosult kompenzációs felárra, ezért készpénz-fizetési számlát állít ki az értékesített spárgájáról. Ausztriai cégnek számláz euróban, de nincs bejelentkezve MNB középárfolyamra. A kérdésem, hogy ilyen esetben az x összegű eurós számlákat milyen összeggel szorozzam be, hogy megkapjam forintosítva az őstermelő által értékesített összeget? További kérdésem, hogy ez az adott őstermelő nem rendelkezik közösségi adószámmal, probléma-e vagy ez nem is számít közösségi értékesítésnek? Előre is köszönöm válaszukat! Tünde
Devizás előlegszámla árfolyama Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk szálláshely-szolgáltatásra előleget kér be nyáron érkező vendégeitől. A leendő vendég elutalja a szolgáltató HUF-os Erste bankszámlájára EUR-ban az előleg összegét. Helyesen jár-e el a szolgáltató, ha előleg számla kibocsátásakor EUR-ban kiállítja a számlát, de nem a teljesítéskori MNB árfolyamot használja, hanem az Erste Bank árfolyamát, amelyen a bank forintosította a beérkező előleget? Számviteli politikájában választhat többféle váltóhelyet? Normál esetben az MNB által közzétett árfolyamokkal forintosítja devizás számláit. Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel,
Újabb történelmi csúcson az OTP-részvény Cikk
Az OTP átlépte a január 18-án elért 11 970 forintos történelmi csúcsát, ugyanis a részvények ára 180 forinttal, 1,52 százalékkal 12 000 forintra nőtt, forgalmuk 11,7 milliárd forintot tett ki – tájékoztatta az MTI-t Ballai Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.
Árfolyamszámítás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 10 ezer eurós előlegszámlát állított ki 314,5 forint/euró árfolyamon. Az áru szállítását több részletben teljesítette, amiről a teljesítés időpontjában minden esetben számlát állított ki, különböző teljesítéskori árfolyamon. Véleményem szerint az előlegszámla kiállításában érvényes árfolyamon kellett volna a számlák árfolyamát meghatározni. Helyesen gondolom? Köszönöm a válaszát.
Árfolyam határozott idejű eurós fordított áfás számlázásánál Kérdés
Tisztelt Szakértő! Beszállító cég havonta kiállít egy fordított áfás számlát euróban (acéltermékek; határozott idejű). A számla tartalma: teljesítés dátuma (számv.sz.) 01. 31., számla kelte (02. 05.) teljesítés dátuma (áfatörvény szerint) 03. 05., fizetési határidő: 03.05. A számlán a 01.31-ei árfolyam szerepel, a forint összeg is így van meghatározva a számlán. A könyvelőprogramunk a számla keltének megfelelő árfolyamot használja mind a könyvelés mind az áfabevallás soraiban. A programozók szerint ez így helyes. Ebben az esetben a kiállító cég jár el helytelenül? Így nem egyezik az ő bevallásuk a miénkkel. Az áfánál a számla keltét, a mérlegben pedig a 01.31-ei árfolyamot kellene használni? Technikailag hogyan működik a könyvelés? A kiegyenlítésnél például, melyik árfolyamhoz képest lesz árfolyamnyereség, illetve -veszteség, csak mert a program csak egy dátumhoz tartozó árfolyamot használ (számla dátuma)? Válaszukat előre is köszönöm!