79 találat a(z) álláskeresési járadék cimkére

Fizetés nélküli állásidő végkielégítésre és álláskeresési járadékra gyakorolt hatása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A fizetés nélküli állásidő végkielégítésre és álláskeresési járadékra gyakorolt hatásairól szeretnék kérdezni: Több mint 8 éve dolgozom jelenlegi munkáltatómnál. A kijárási korlátozásra és a csökkent forgalomra hivatkozva jelenleg fizetés nélküli állásidőt rendelt el a munkáltatóm. Ezt tervei szerint addig tartaná fenn, amíg a bevételből nem tudja újra kifizetni a költségeket. Tehát akár őszig is. Viszont elég nagy az esély arra, hogy nyár végén, vagy ősszel végleg bezárunk és akkor fog megszűnni a munkaviszonyom hivatalosan. Amennyiben hónapokat (például 3-4 hónapot) töltök fizetés nélküli állásidőn és utána szűnik meg a munkaviszonyom, az mennyiben befolyásolja az álláskeresési járadék összegét? (Bruttó bérem idén 226 600 forint volt eddig) Mennyi fizetés nélküli állásidőn töltött idő nem befolyásolja még? A végkielégítés összegét befolyásolja, ha hónapokat (például 3-4 hónapot) fizetés nélküli állásidőn töltök? Köszönettel: Zsolt

Álláskeresési járadék feltételei, igénylése járvány idején Cikk

A friss számokat még nem ismerjük, de sajnos sokan veszítették el munkájukat az elmúlt hetekben a kényszerű bezárások, leállások, a csökkenő munkahelyi feladatok miatt. Ennek következménye, hogy egyre nagyobb számban regisztrálják magukat a munka nélkül maradottak, hogy álláskeresési járadékban részesüljenek. Nézzük, milyen feltételek megléte szükséges az álláskeresési járadékhoz, illetve a jelenlegi körülmények között hogyan zajlik a regisztráció!

A munkaviszony megszűnése után utólag kifizetett bér Kérdés

2020 közepén leszek nyugdíjas. Kérdésem a munkaviszony megszűnése után a felszámolótól kapott összesen 2 millió forint „Elmaradt bér részbeni”-t mely időszakra kell jövedelemként beszámítani? A tb rendszere a munkaviszonyom utolsó hónapjára könyvelte le. Ha nem csinálok semmit, akkor a tb-től származó, 2016., 2017. évre a mellékelt táblázatból számítanak a nyugdíjszámításhoz beszámítható jövedelmet. Arra gondoltam, ha azt kérném a tb-től, hogy az utólag „Elmaradt bér”-ként kapott 2 millió forintot ne a munkaviszonyom utolsó hónapjára könyveljék le, hanem osszák szét azokra a hónapokra, amikor nem kaptam bért, akkor a 2 millió forint legnagyobb része 2016-ra kerülne, ezáltal növelné a 2016-ban figyelembe vehető bért, és csökkentené a 2017-re esőt. A 2016.12. hóban a Bérgarancia Alapból kifizetett 1,2 millió forintot is szétosztva, az „Elmaradt bérek” szétosztását követően a 2016. évre 2,7 millió forint, a 2017. évre 500 ezer forint jutna. Ezek után a 2016-ra figyelembe vehető „Járulékköteles jövedelem” 4 millió forint, a 2017. évre figyelembe vehető „Járulékköteles jövedelem” 500 ezer forint lenne. (Úgy tudom, de lehet hogy tévedek, hogy a munkaügyi központtól kapott álláskeresési járadék [talán ez igen?] és a NYES nem számít ide[?].) Kérdés: – a nyugdíj összegének kiszámítása során jobban járnék-e akkor, ha az „Elmaradt béreket” szétosztanák azokra a hónapokra, amikor nem kaptam fizetést. ..Sajnos nem fért ide a kérdésem. E-mailt írtam az ügyfelszolgalat@hvg.hu -ra….Segítségét, válaszát nagyon szépen .KÖSZÖNÖM: Szabó György:203929-144

Kft. ügyvezető tulajdonosa bevételszerző tevékenység nélkül Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely megszüntette a tevékenységét, egyetlen bevétele a korábban a tevékenységéhez használt ingatlan bérbeadásából származó bevétel. A kft. tagja és egyben ügyvezetője ezidáig Ausztriában dolgozott, ott volt biztosított. Most azonban elvesztette a munkáját, megszűnt a biztosítása. Az lenne a kérdésünk, hogy heti egyórás munkaviszonyban foglalkoztatható-e, vagy esetleg van-e lehetőség arra, hogy ne legyen bejelentve egyáltalán a kft.-be, mivel nem tevékenykedik a kft.? Az ügyvezető szeretne bejelentkezni a magyar álláskeresési járadékra, hogy legyen valamennyi bevétele, ezzel azonban – úgy gondoljuk – ütközne a heti egyórás jogviszony.

Szüneteltető katás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó szünetelteti a vállalkozását. Jogosult-e álláskeresési járadékra, mint ahogy máshol biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező egyéb egyéni vállalkozó is jogosult? Válaszát köszönöm! Németné T. Krisztina

Jogviszonyok és járulék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszony mellett, aki a vállalkozásban megbízási jogviszonyban végzi az ügyvezetést ingyen. Egy másik cégben is ügyvezetést lát el ingyen megbízási jogviszonyban, de ott nem tag. Amennyiben megszűnik a munkaviszonya (ahol most fizetik utána a járulékokat), hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? Illetve a munkaviszony megszűnését követően jogosult-e álláskeresési járadékra?

Álláskeresési járadék, egészségügyi szolgáltatási járulék Kérdés

Kft.-tag járulékfizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft.-nek vagyok nem személyesen közreműködő tagja, volt 8 órás munkaviszonyom, ami megszűnt, ezután álláskeresési járadékban részesültem, és jelenleg is regisztrált munkanélküli vagyok. A kérdésem az, hogy mivel a kft.-ben tag vagyok (még ha nem személyesen közreműködő, és nem én vagyok az ügyvezető) keletkezik-e valamilyen adó- és járulékköteles jövedelmem, kell-e valamilyen jogviszonyban engem bejelenteni? Válaszát köszönöm.

Tb Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ausztráliában élő magyar állampolgárnak nincs munkahelye, de maga után fizeti a biztosítást az adott országban. Itthon álláskeresési támogatásban részesült, addig a tb-je is rendezett volt. Milyen bejelentési kötelezettsége van? Válaszát előre is köszönöm!

Egészségügyi szolgáltatási járulék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az a munkavállaló, aki jelenleg álláskeresési járadékot kap, de az 2018. december 12-én megszűnik, mikortól köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha továbbra sem talál munkahelyet? Válaszát megköszönve.

Csed összegének kiszámítása Kérdés

Feleségem 2018. július 20-ára van kiírva. Jelenlegi biztosított, jogviszonya 2018. február 12. óta főállású katás egyéni vállalkozó (50 ezer forint adózású). Január 1-jétől álláskeresési járadékban részesült. Ezt megelőzen 3 hónapos próbaidős, 8 órás munkaviszonya volt, aminek nagy részét táppénzen tölötte. Ezt megelőzően két hét álláskeresési járadékon volt, majd 2017. februárig visszamenőleg folyamatos 8 órás munkaviszonya. Kérdésem: tekintve hogy katás vállalkozóként táppénzen lenne a szülésig, melyik időszak alapján számolandó a csed összege? Tudtommal a táppénz nem számít jövedelemnek, ha nem fizeti a magánszemély a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. De igaz ez akkor is, ha katásként jogosult valaki a táppénzre? Jelenleg azt gondolom, mivel a csedre való jogosultság pillanatában aktuális biztosítotti jogviszony a katás vállalkozás, és ebben a jogviszonyban 2018. április 30. előtt nincs se 180, se 120, se 30 naptári napi jövedelem, így az ezévi minimálbér kétszeresének 30-ad része képezi a csed naptári alapját. A csed összege így a naptári napi alap 70 százalékából, 6440 forintból számolandó. Megállja a helyét ez a feltételezés?

Vállalkozóvá válási támogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: katás főállású egyéni vállalkozó vállalkozóvá válási támogatást kapott 2017-ben. A személyi jövedelemadó bevallásban (év közben vált egyéni vállalkozóvá, korábban volt munkaviszonya és kapott álláskeresési járadékot is) kell-e szerepeltetni az összeget? Ha igen, melyik sorban? Szíves válaszát előre is köszönöm.

Álláskeresési járadék Kérdés

Tisztelt szakértő! A kilépő dolgozónak ki kell állítani az "igazolólap az álláskeresési járadék megállapításához" nevű nyomtatványt. A nyomtatvány 15., 16. és 17. pontjában a kilépést megelőző négy negyedév adatait kérik. Volt egy olyan dolgozónk, akinek a munkaviszonya 2017.06.02-től 2017.09.18-ig tartott. Előző évben is dolgozott nálunk 2016.04.14.-2016.09.08-ig. Mi a 2017. évi kilépő álláskeresési igazoláson 2016.07.01-2017.06.30-i adatokat szerepeltettünk. A dolgozó új munkáltatója szerint hibás az adatlap. Ezen az adatlapon kizárólag a 2017.06 havi adatokat kell szerepeltetni. Kérem a segítségüket, hogy mi a helyes kitöltés.

Ki és hogyan igényelhet álláskeresési járadékot? Cikk

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki álláskereső, az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Cikkünkben áttekintjük, hogy milyen feltételekkel igényelhető a járadék.

Letiltás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk idén május 20-án állt munkába, munkabérét letiltás terheli köztük gyerektartás is, de banki hitelre is kell fizetnie. A jelenlegi munkabérének az 50 százaléka nem fedezi a gyerektartás összegét. Információink szerint álláskeresési járadékot kapott, amelyet szintén terhel letiltás. Az lenne egy egyik kérdésünk, hogy amennyiben a munkabére nem fedezi teljes letiltásra jutó összeget, még a gyerektartásét sem, akkor is a gyerektartás elsőbbséget élvez, vagy arányosan meg kell osztani a részhónapot és a végrehajtónak is kell a letiltást utalni? További kérdésünk, hogy amennyiben az álláskeresési járadékból valóban levonták a gyerektartás egy részét, akkor a munkáltatónak elegendő a maradékot figyelembe venni, vagy akkor is a teljes összeget kell figyelembe venni? Vélhetően a munkaügyi hivataltól a mostani számfejtésig nem érkezik meg az igazolás a letiltás összegéről. Mi a helyes eljárás ebben az esetben: vonjuk le mi is nettó bér 50 százalékát?