523 találat a(z) áfamentes cimkére

Személygépkocsi értékesítése Kérdés

Áfamentes értékesítés számlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 87. § b)-c) pontjai szerinti adómentesség alkalmazásához az eladónak a számlához kell-e bármilyen nyilatkozatot is adnia a vevőnek? Köszönöm a választ.

Tanács kérése Kérdés

Tisztelt Adózóna! Tanácsukat szeretném kérni az alábbi esetben: egy építőipari cégünk van, fő profilunk társasházak építése értékesítés céljából. 2018 márciusában vásároltunk egy lakóház és udvar elnevezésű ingatlant, 18,5 millió forintért. (Áfamentesen, magánszemélytől, a 4 százalékos illetéket megfizettük.) Szeretnénk fiúnknak építeni egy családi házat a telekre, ahol egy kozmetika is helyet kap külön épületben. Mivel a kft. nevén van az ingatlan, úgy gondoltuk, hogy az építési engedélyt is a kft. nevére kérjük ki. Építési engedélyt kérünk rá, mivel a lakóépület több, mint 300 nm, kozmetika is lesz Abban kérnénk az Önök tanácsát, hogy mikor vegyük ki a cégből az ingatlant a saját nevünkre? (Férjemre és rám, mindketten tagok és ügyvezetők vagyunk.) A, vagy B verzió lenne a jobb megoldás? Az a kérdés is felmerült bennünk, hogy ezt adásvételi szerződéssel vagy osztalékként tegyük meg. A verzió: most, a legelején, még az építkezés megkezdése előtt: - A vételár 18,5 millió forint volt, ehhez hozzáadnánk azokat a költségeket, amelyeket már elszámoltunk erre az ingatlanra (épület részleges bontásának költsége, tervezési díj) + 27 százalék áfát rá kell tennünk. Ezt a NAV elfogadhatónak tartaná-e? B verzió: nem teljesen szerkezetkész eljutásnál, tehát csak a falak állnának: - Ebben az esetben a kft. építi, mintha magának építené, majd szerkezetkészen a kft. két tulajdonosa nevére kerül. Itt már érdekesebb lehet a vételár + 27 százalék áfa összege. Mi az az összeg, amit a NAV elfogadhatóak tart? Illeték mindkét esetben 4 százalék.

Áfa-arányosítás Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem egy példán keresztül a következő: tegyük fel, hogy egy társas vállalkozás 20 millió forintért szerez be tárgyi eszközöket, amelyhez kapcsolódik 5,4 millió Ft előzetesen felszámított áfa. Ezen eszközök használta kapcsán realizál 1 millió forint áfaköteles, illetve 2 millió forint áfamentes árbevételt. Emellett van további 200 millió forint áfaköteles árbevétele egy teljesen más jellegű tevékenységből, amelyhez nem hasznosítja az új eszközöket. Amennyiben az áfa-arányosítást az 5. számú melléklet alapján határozzuk meg, úgy a levonási hányadot hogyan állapítjuk meg? Ugyanis van összesen 203 millió forint árbevétele, amiből 201 millió áfaköteles. Ezek szerint 201/203= 0.99, vagyis az eszközök áfájának 99 százaléka levonásba helyezhető? Mi a helyes eljárás ebben az esetben? Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

Személygépkocsi értékesítése Kérdés

T. Szakértő! Egyéni vállalkozó 2019 szeptemberében nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt egy nagy értékű BMW személygépkocsit. Mivel az egyéni vállalkozásban korlátozott a költség elszámolás, ezért úgy döntött, hogy vevő kijelöléssel (a vevő a lízingcég) eladja a személygépkocsit. (A lízingcég visszlízing keretében kívánja értékesíteni a személygépkocsit) A lízingcég számla kiállítását kéri. Mivel áfát nem igényelhetett vissza, az értékesítésről kiállított számlát áfamentesen kell kiállítani az áfatörvény 87. § b) pontja szerint. A bevétellel szemben a személygépkocsi könyv szerinti értéke elszámolható-e ? Kérem, szíveskedjen segíteni, hogy a fent leírtak megfelelnek-e a törvényeknek. Köszönettel: MZNÉ

Fuvarköltség áfabeli megítélése Kérdés

Tisztelt Szakértők, Az alábbi kérdéssel fordulunk Önökhöz: Közösségen kívüli országból származó áruhoz kapcsolódó fuvarköltség adómentességet élvez-e az áfatörvény szerint, ha belföldi adóalany szolgáltató nyújtja azt közvetített szolgáltatásként az árut – egy közösségi adóalanytól beszerző, azt egy másik közösségi adóalanynak tovább értékesítő – belföldi adóilletőségű adóalanynak, úgy, hogy az áru csak a közvetített fuvart igénybevevő belföldi adóalany másik tagállami vevőjénél lép be a közösség területére? Mi lenne az ügylet megítélése adómentesség szempontjából a 2007. évi CXXVII. tv. szerint, ha a belföldi adóalany szolgáltató a közvetített fuvarszolgáltatást közvetlenül az árut a közösség területére ténylegesen beléptető másik tagállamban adóilletőséggel bíró végső vevőnek (importáló) teljesítené és nem az értékesítési lánc belföldi tagjának? Köszönettel, Szentesi Péter

Online számla-adatszolgáltatás Kérdés

Tisztelt Adózóna! Adószám nélküli magánszemélyként üzlethelyiséget adok bérbe áfamentesen belföldi adóalanynak. Számla helyett egyéb számviteli bizonylatot állítok ki. Kérdésem, hogy az online számlázásban 2020. július 1-jétől, valamint 2021. januártól beálló változások vonatkoznak-e rám, vagyis terhel-e adatszolgáltatási kötelezettség? Válaszukat megköszönve, üdvözlettel: V.S.

Láncügylet Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft. Taiwanból terméket vásárol és eladja egy olasz cégnek. A termék fuvarozását az olasz cég rendeli meg Taiwanból közvetlenül Olaszországba. Jól gondolom-e, hogy a magyar cégnek az értékesítést áfamentesen kell kiszámláznia az olasz partner felé? Ebben az esetben milyen jogszabályi helyet kell feltüntetni az áfamentesség indokaként? Köszönettel Szalay Ildikó

Előleg Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésre kérnénk választ: Egy intézménynél beruházás van folyamatban. Az intézménynek "kettes" áfás adószáma van, de 95 százalékban a tevékenység jellegére való tekintettel mentes árbevétele van. A szerelés-kivitelezési munkákra előlegszámlát állított ki a szolgáltató vállalat fordított áfásan, ahogy a végszámla is fog készülni. Mivel az építmény mentes árbevétel fog produkálni, így a megrendelőnél csak fizetendő áfa jelentkezik. Az áfatörvény 59. §-a értelmében a kézhez kapott előleget úgy kell tekinteni mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. A beruházáshoz kapcsolódó hitelbíráló UniCredit Bank ezzel nem ért egyet hivatkozva a Kúria Kfv. V. 35.073/2016 számú döntésére a fordított adózásra speciálisan. Kérem állásfoglalásukat! Köszönettel: Matula Györgyné J&U Kft.

Vám- és áfamentességet kér a koronavírus elleni védőfelszerelésekre az EB-től Magyarország Cikk

Magyarország kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetre tekintettel vám- és áfamentességet kért a külföldről behozott szájmaszkokra, lélegeztetőgépekre és egyéb egészségügyi védőfelszerelésre – tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert csütörtökön. A mentesség nem vonatkozna automatikusan minden egészségügyi védőfelszerelésre, ugyanis csak az ingyenesen szétosztott termékek lehetnek köztehermentesek – tette hozzá adóügyekért felelős államtitkár.

A forgalmi bónusz adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk negyedévente elszámolja az úgynevezett forgalmi bónuszt (volume/turnover bonus) a partnereinknek. Ehhez ki szoktunk állítani egy helyesbítő számlát, ahol a forgalmi bónusz áfamentes. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy helyes a fenti bónusz adózása, és hol találok több informaciót, illetve a pontos jogalapot? Köszönöm szépen!

EU-s értékesítés áfamentességi feltételei Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gépjárműszervizünkben külföldi rendszámú gépkocsin alkatrészt cserélünk. A vevőnk külföldi cég, rendelkezik EU-s adószámmal. A szolgáltatásra nem számlázunk áfát. Az alkatrész esetében nem tudjuk igazolni, hogy kiszállításra kerül a termék. Az autók egyébként akár itt, belföldön is használhatók. Az új, szigorított szabályok alapján áfával kell-e számláznunk az alkatrészt? Mennyiben változik a helyzet, ha egy külföldi cégtől szeretnének szervizben csak alkatrészt vásárolni, és azt a cég saját maga szállítja el? Több helyen is azt olvastam, hogy az adómentesség egyik feltétele, hogy a vevőtől és a szállítótól független fél által kell igazolunk, hogy az országot elhagyta az áru (külső szállítmányozó cég). Köszönöm.

Svájci vámhatóság áfa kiszabása Kérdés

Eu-s adószámmal rendelkező magyar cég (elfogadott exportőr is) svájci partnernek árut exportál, áfamentesen a feltételeknek megfelelően. Az áru megérkezésekor a svájci partner mégsem kéri az árut, nem fizeti ki, így a magyar cég eladja az árut egy svéd partnernek, és azt Svájcból tovább szállíttatja Svédországba. Az áru eredete magyar és a tulajdonjog sem változott addig, míg a svéd partner ki nem fizette a számlát. Az áru csak itt kerül végfelhasználóhoz. Majd 4 hónap elteltével a svájci vámhivatal erre az árura mind a svéd, mind pedig a magyar cégnek kiszámlázza az áfát (nem vámot). Van erre jogalapja, ha igen hogyan? Köszönöm

Online adatszolgáltatás július 1-jétől Kérdés

Tisztelt Szakértő! Már "a csapból is az folyik", hogy 2020. július elsejétől minden kiállított számláról kötelező online adatot szolgáltatni. Az információk viszont zavarosak, nem egyértelműek, ezért a következő két kérdést teszem fel: 1.) A rendelkezés a valamely ok folytán áfamentes (alanyi, tárgyi) vállalkozókra, vállalkozásokra is vonatkozik-e? 2.) A vonatkozó jogszabály szövege hol lelhető fel (rendelet, törvény konkrét száma)? Köszönettel: Nagy Zoltán

Alanyi adómentes áfafizetési kötelezettsége Kérdés

Alanyi adómentes egyesület 72 hónappal ezelőtt idegen ingatlanon beruházást hajtott végre. A beruházás értékét az egyesület aktiválta, és amortizációt számolt el évente. Az ingatlan tulajdonosa értékesíteni kívánja az ingatlant. Az értékesítés kapcsán az egyesületnek kifizeti a beruházás értékét. A kérdés az, hogy az egyesület milyen számlát állítson ki a beruházás értékesítése kapcsán? Ingatlanról nem adhat számlát, mert nincs a tulajdonában ingatlannyilvántartásba bejegyzett ingatlan. Idegen ingatlanon végzett beruházás kapcsán, tárgyi eszköz értékesítés áfa felszámításával szóba jöhet-e – ha nincs a birtokában olyan eszköz amit el tudna adni? Vagy az a helyes, ha a szolgáltatásnyújtás kategóriában kerül a számla kiállításra (felújítási szolgáltatás megállapodás szerinti értéke), ebből adódóan erre az ügyletre alanyi áfamentesként áfa nélkül kell számláznia?