14 találat a(z) víziközmű cimkére

Bérlet idő előtti megszűnése Kérdés

Négy új kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben Cikk

A Magyar Közlöny 2023. évi 88. számában négy kormány- és egy MNB rendeletet, két kormány- és négy AB határozatot hirdettek ki június 20-án.

Víziközmű Társulat megszüntetése Kérdés

Székhely vízdíja 2. Kérdés

Beépítetlen terület építési telekké alakításának áfája Kérdés

1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás víziközmű-fejlesztésre Cikk

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Víziközművek Állami Rekonstrukciós Alapjából 1,5 milliárd forintot igényelhettek a víziközművek a fenntartható működés biztosítására és a hozzá kapcsolódó rendszerek műszaki állapotának fejlesztésére.

Érdekeltségi hozzájárulás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk ingatlanfejlesztéssel foglalkozik. Víziközmű-társulattól kaptunk egy kivetést, miszerint x millió Ft + áfa szennyvízcsatorna-érdekeltségi hozzájárulást kell fizetnünk. Kérdésem, hogy helyesen tették-e meg a kivetést, miszerint áfával növelten kell megfizetnünk a fenti hozzájárulást. Amennyiben igen, úgy áfavisszaigénylésre megfelelő-e számviteli bizonylatként, ha ezt nem számlázták ki részünkre? Köszönettel.

Kötelező a felelősségbiztosítás villanyszerelőknek, víziközművet bekötőknek Cikk

Szakmai felelősségbiztosítást írnak elő bizonyos tevékenységet végzők számára a szeptember elsejétől életbe lépett kormányrendeletek – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). Legalább 1 millió forint értékű felelősségbiztosítással kell rendelkeznie szeptembertől minden villanyszerelési-, víziközmű-bekötési tevékenységet végző szakember, gazdasági társaságnak a munkavégzésből eredő esetleges károk megtérítésére.

Egyszeres beszámoló közzététele Kérdés

Tisztelt Szakértő! A Szak-Ma c. lap 6. számában 39/2017/06. sz. időszerű kérdésben azt olvastam, hogy az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezet egyszerűsített beszámolóját meg kell küldeni elektronikus úton a Céginformációs Szolgálat részére. Az OBR rendszere a számviteli törvényre alapoz, annak 154. § (1) bekezdése szerint csak kettős könyvvitel esetén kötelező a közzététel. Nem választható opció az egyszeres könyvvitel, ki lehet élesben próbálni. Ha kiválasztjuk az "egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet alapján" , a menüben csak a kettős könyvvitelt ajánlja fel, nincs választási lehetőség. A víziközműtársulat is egyszeres könyvvezetést folytat a 479/2016. kormányrendelet alapján, a beszámolóját nem lehet OBR-n közzétenni. Egy évvel ezelőtt nem volt gond, de azóta a CEGINFO_15_EB_05 tipusú beszámolót archívumba helyezték, többé nem alkalmazható. Civil szervezeteknél van ma is egyszeresre a PK-241P, de lakásszövetkezetre, vízközműtársulatra ez nem alkalmazható. Mi a megoldás? A választ előre is köszönjük.

Egyszeres beszámoló közzététele Kérdés

Tisztelt Szakértő! A Szak-Ma c. lap 6. számában 39/2017/06. sz. időszerű kérdésben azt olvastam, hogy az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezet egyszerűsített beszámolóját meg kell küldeni elektronikus úton a Céginformációs Szolgálat részére. Az OBR rendszere a számviteli törvényre alapoz, annak 154. § (1) bekezdése szerint csak kettős könyvvitel esetén kötelező a közzététel. Nem választható opció az egyszeres könyvvitel, ki lehet élesben próbálni. Ha kiválasztjuk az "egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet alapján" , a menüben csak a kettős könyvvitelt ajánlja fel, nincs választási lehetőség. A víziközműtársulat is egyszeres könyvvezetést folytat a 479/2016. kormányrendelet alapján, a beszámolóját nem lehet OBR-n közzétenni. Egy évvel ezelőtt nem volt gond, de azóta a CEGINFO_15_EB_05 tipusú beszámolót archívumba helyezték, többé nem alkalmazható. Civil szervezeteknél van ma is egyszeresre a PK-241P, de lakásszövetkezetre, vízközműtársulatra ez nem alkalmazható. Mi a megoldás? A választ előre is köszönjük.

Támogatással megvalósuló beruházás Kérdés

Víziközmű kft. 2010-ben indított egy 100%-os támogatással megvalósuló beruházást ivóvíz fővezeték cseréjére. A vezeték a kft. könyveiben szerepelt. 2013. 01. 01-jén a törvény alapján a közművagyon (térítésmentesen) átadásra került az ellátásért felelős önkormányzatok részére [CCIX. törvény 6. § (1) bekezdése]. A beruházás 2016. novemberben befejeződött, az üzembe helyezés megtörtént. A törvény 10. § (2) bek. alapján a víziközmű vagyont át kell adni az ellátásért felelős önkormányzatok részére. A kivitelezés befejeződött, de a projekt befejezési határideje 2017. 04. 30. A PR és kommunikációs feladatok teljesítéséről, könyvvizsgálatról illetve különböző elemzésekről szóló számlák 2017. éviek, kifizetésük is ekkor történt! Ezek értékével a beruházás értékét meg kell növelni. A számláknak a könyvelése megoldható lenne vagy szállítóval szemben (ha itt van a számla) vagy időbeli elhatárolással szemben. (Itt annyi probléma van, hogy pl. a PR-os számlája egyértelműen 2017-es időszakra is vonatkozik.) Az átadásra kerülő vagyon értékét ki kellene 2016-os dátummal vezetni a 86-osba, a kapott támogatást a 96-osba. A támogatás elszámolása a gond, még 108 millió Ft nem lett lekérve. 2017 júniusban lesz beadva az utolsó lehívás és annak elfogadására augusztus hónapban kerül sor. A vagyon átadásnak nem lehet eredménykihatása. Hogyan kell ezt helyesen elszámolni és a könyvekben kimutatni?

Beszámoló-készítés, könyvvezetés: új szabályok az egyéb szervezeteknek Cikk

Változtak a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. kormányrendelet (Eszkr.) egyes előírásai. A módosított rendelkezések egy részét már a 2015. üzleti év beszámolójának elkészítésekor lehet alkalmazni. Más részüket első ízben a 2016. üzleti év beszámolójának elkészítésekor kell figyelembe venni. Cikkünkben paragrafusonként részletezzük a változásokat, új előírásokat.

Fordított áfa – víziközmű-szivattyú Kérdés

Tisztelt Szakértők! Adóalany ügyfelem víziközmű-építéssel foglalkozó társas vállalkozás. Az általa jelenleg végzett víziközmű-építés és -felújítás építési-hatósági engedélyköteles. Szintén adóalany alvállalkozójától a következő szolgáltatást rendelte meg: a települési víziközmű rendszerébe tagozódó szivattyútelepen található szivattyúk javítása, felújítása. Kérem a Tisztelt Szakértők szíves állásfoglalását arra vonatkozólag, hogy az előbbiekben részletezett szolgáltatás az áfatörvény 142. § (1) b) szerint általános forgalmi adó felszámítása nélkül számlázandó vagy az általános szabályok szerint?

Víziközmű-átadás áfája Kérdés

Kft víziközmű létrehozására irányuló beruházást végzett, műszaki átadása 2013. október hónapban történt. Az önkormányzattal térítésmentes átadásban állapodnak meg, mely jogszabályi kötelezettség. A 2011. évi CCIX tv 79. § 66 (1) bekezdése szerint az a víziközmű vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházás, amely olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában áll, mely felett - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont - a tulajdoni részesedés egésze a nemzeti vagyonba tartozik, 2013. január 1-jén az ellátásért felelős tulajdonába kerül. A tulajdonjog jelen törvény erejénél fogva ingyenesen, a tulajdonjoghoz kötődő jogokkal és kötelezettségekkel együttesen, száll át. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet, amely eszközei között sajátjaként víziközművet, vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházást tart nyilván, az ellátásért felelőssel azok ellátásért felelős részére történő átruházásáról 2013. október 31-éig - a polgári jog általános szabályai szerint - írásban megállapodik. Szerződő felek az átruházást legkésőbb 2013. december 31. napjáig kötelesek megvalósítani. (3) Az (1) bekezdés szerinti esetkörben, amennyiben a tulajdon átszállással érintett víziközmű olyan víziközmű rendszernek képezi részét, amelynek több ellátásért felelőse is van, őket az átháramló tulajdon a már tulajdonukban lévő vagyonérték arányában illeti meg. Amennyiben a víziközmű rendszeren egyetlen ellátásért felelősnek sem áll fenn tulajdonjoga, úgy az ellátásért felelős települési önkormányzatok között lakosságszámuk arányában oszlik meg az átháramló tulajdon. (4) Ha a felek az (1)-(3) bekezdésben foglaltak tekintetében térítésmentes átruházásról állapodnak meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-szolgáltatást végző vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül. Ha a felek térítésmentes átruházásról állapodnak meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül? A 2007. évi CXXVII. törvény 11.§ (3) a) pontja szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a közcélú adomány, Kérem szíveskedjenek válaszolni, hogy a fenti ügyletet áfásan kell a kft-nek kiszámlázni? Előre is köszönöm válaszukat. Tisztelettel Lipcseiné