39 találat a(z) tulajdoni hányad cimkére

Bt.–egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozás Kérdés

Illeték – ingatlanos társaság Kérdés

Részesedés bejelentése Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy kft. 50%-os részesedés szerzése anno nem került bejelentésre a NAV felé a T201T nyomtatványon. Közben a tőke mértéke emelkedett, viszont tulajdonosi hígítás is történt ezért a tulajdoni részesedés arány 17%-ra csökkent. Ez a részesedésmérték bejelenthető, vagy mivel nem történt meg korábban a részesedés bejelentése, nem tehető meg? Válaszát köszönöm!

Családi gazdaság kompenzációs felár Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdálkodó 3 kft.-ben rendelkezik tulajdoni hányaddal. Kettőben 24 százalék, egyben 14 százalék. A családi gazdálkodó egyik gazdasági társaságban sem éri el a többségi tulajdont, viszont mind a három vállalkozásnak azonosak a magánszemély tulajdonosai, és mind a háromban ugyanaz a személy a többségi tulajdonos, a cégeknek nincsenenk tulajdoni részük egymásban. Az lenne a kérdésem, hogy a fenti esetben a jogosult-e a családi gazdálkodó kompenzációs felárra, ha a további feltételeknek megfelel?

Kiva-kizárás kapcsolt vállalkozás miatt Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kisvállalati adó választásához kapcsolódóan, a Tao-törvényben szabályozott kapcsolt vállalkozás fogalmának értelmezésével kapcsolatban az alábbi kérdésekkel fordulok Önökhöz: Adott egy házaspár, amelynek férfi tagja egy kft. (mikrovállalkozás) tulajdonosa az édesanyjával együtt 50-50 százalékban. A vállalkozás (1. vállalkozás) a kiva hatálya alá tartozik . A házaspár egy közös kft.-t kíván létrehozni 50-50 százalék tulajdoni arányban. A cégre (2. vállalkozás) szintén kiva szerinti adózást szeretnének választani. Választható-e a kiva szerinti adózás a 2. vállalkozásban (és kiesik-e az 1. vállalkozás a kiva hatálya alól), amennyiben a házaspár női tagjának szülei egy olyan középvállalkozásban (3. vállalkozás) rendelkeznek 50-50 százalék tulajdonrésszel, amelyek a mutatószámok alapján a kiva választásának értékhatárát meghaladják? Az 1. és a 2. vállalkozás nem állna szerződéses kapcsolatban a 3. vállalkozással. Ha a közeli hozzátartozók tulajdonjogát összeszámítjuk a vállalkozásokon belül, akkor a férfi tulajdonrésze az 1. vállalkozásban 100%, a 2. vállalkozásban 100%, harmadik vállalkozásban nincs tulajdonrésze. A Feleségnek az 1. vállalkozásban nincs tulajdonrésze, a 2. vállalkozásban 100%, a harmadik vállalkozásban szintén nincs tulajdonrésze. Kizárja-e az említett tulajdonviszony a kiva választását? Két cég a valóságban teljesen független viszonya kizárhatja-e a kedvező adó választásának lehetőségét? Köszönöm

Lakásbérbeadás közös tulajdon esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Lányommal közös tulajdonban lévő lakásunk bérbeadása esetén lehetőség van-e arra - amennyiben erről írásban megállapodunk -, hogy a bérbeadásból származó jövedelem után egyedül én vállaljam az adókötelezettséget, vagy az csak a tulajdoni hányadunk arányában történhet? Válaszát előre is nagyon köszönöm!

Vagyonfelosztás kiválásnál Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő. Egy alapnak 2 tulajdonosa van 99% és 1% arányban. A 99%-os tulajdonos szállt be később. De annak idején kötöttek egy szindikátusi szerződést, hogy ami a beszállás előtt volt, sőt utána is teljesen kettéválik a 2 tulajdonos működése a cégen belül, olyannyira, hogy külön bankszámla, amire külön érkeznek a bevételek, külön fizetik az adókat, járulékokat stb. A korábbi egyedüli tulajdonosnak van 1%-a, az újnak 99%-a. Viszont a korábbi tulajdonos részére sokmilliós követelés a cégben. A viszony még tovább romlott, így a korábbi tulaj szeretne teljesen kiszállni. A kérdés, hogy a sokmilliós követelés 100%-át (ami a szindikátusi szerződés szerint őt illeti), hogy tudja magával vinni, ha neki csak 1% tulajdonjoga van most a cégben? És ennek milyen számviteli és adós következménye lesz?

Ingatlan: ajándékozás, eladás Kérdés

Egy magánszemély ingatlan tulajdonhoz jutott ajándékozási szerződés révén 2014. június 19-ei dátummal, ahol a megajándékozott 50 százalék tulajdont szerzett az ingaltanban. Az ingatlant ajándékozó halála után az örökjösök megtámadták ezt az ajándékozási szerződést. Az eset bíróságon zárult le, ahol egyezséget kötöttek a felek 2019 áprilisában, melynek értelmében az 50 százalék tulajdoni hányad módosult 105/300-ad tulajdoni hányadra. Az ingatlan eladásra került 2019. július 4-én. Melyik dátum és tulajdoni hányad mérvadó a szja megállapításánál?

Ügyvezető bérezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő esettel kapcsolatban kérném a segítségét. Adott egy kft., melynek 4 tulajdonosa van (45, 30, 18, 7 százalékos tulajdonrészekkel). A 45%-os tag egyben a cég ügyvezetője is, feladatát munkaviszonyban látja el. A többi tag nem munkavállalója a kft-nek. Az ügyvezető bérét a tagok határozzák meg, mely szavazáson az ügyvezető tag nem vehet részt, mivel érintett, így a maradék 55% lesz a 100%, azaz 50+1% a 30%-os tag kezében van. A 30%-os tulajdonos nem szavazza meg az ügyvezető béremelését, mivel a 30%-os tulajdonrésszel rendelkező tag egyedül is meggátolhatja a béremelést, így az ügyvezető bére nem változik. Kérdéseim: helyes a fenti megállapítás, hogy az ügyvezető tag nem szavazhat a saját bére ügyében, még ha a legmagasabb tulajdonrésszel is rendelkezik a vállalkozásban? Az is helyes, hogy a 30%-os tag egyedül dönt minden olyan kérdésben, amiben az ügyvezető mint munkavállaló érintett, és 50+1% töbséggel lehet elfogadtatni a taggyűlésen? Mit tehet ilyen esetben a 45%-os tulajdonrésszel rendelkező tag, aki egyben munkavállaló (ügyvezető) is? Sajnos a tagok között megromlott a viszony, így nem lehet nem jogi oldalról megközelíteni ezeket a kérdéseket. Köszönöm és várom mielőbbi válaszukat.

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem Kérdés

Tisztelt Szakértő! „A” magánszemély „B” élettársával közösen vásárolt egy lakást ½, ½ tulajdoni hányad arányban. A lakást „A” személy 20 millió forint hitelből (a hitel adósa „A” személy) és „B” személy 10 millió forint önerejéből vásárolták 30 millió forintért. Különválásuk következében „B”személy megvásárolja „A” személytől az ½ tulajdoni hányadát 20 millió forintért, melyből „A”személy a felvett hitelét végtörleszti. „A” személynek az ingatlan értékesítéséből jövedelme keletkezik, de valójában az egész vételárat a hitelébe végtörleszti. „A” bevétele 20 millió forint, a megszerzésre fordított tulajdoni hányada: 15 millió forint, szerzéssel összefüggő egyéb kiadás: 500 ezer forint, így jövedelme 4,5 millió forint. A szerzés és az értékesítés is 2018. évben történik. Milyen lehetőségei vannak „A” magánszemélynek az szja-fizetés mérséklésére, vagy elengedésére? Az szja-törvény 63. § (7) rendelkezik egy mérséklési, vagy elengedési lehetőségről. Válaszát előre is köszönöm.

Osztalék-előleg és osztalék, ha a társaságban való részesedés aránya változott Kérdés

Tisztelt Szakértő! Osztalékelőleg fizetésekor a tulajdonosi arány 30-70 százalék volt, az osztalékfizetés megállapítása az év zárásakor megtörtént, a kifizetésre most kerülne sor. De! Időközben változott a tulajdonosi arány 50-50 százalékra. Kérdés: Jóváhagytunk például 30 millió forint osztalékot. Ebből 12-t kifizettünk előlegként tavaly, az akkori 30-70 százaléknak megfelelő arányban (3,6 millió és 8,4 millió forintot). Most sor kerülne a megállapított osztalék kifizetésére: 15-15 millió forint lenne a járó osztalék a tulajdonosi arány szerint mindkét tulajdonosnak. Tehát az osztalék ifizetés összege 1. tulajdonos részére: 15-3,6 millió forint, a 2. tulajdonos részére:15-8,4 millió forint lenne. Ezt a számítást gondolom helyesnek. Jól gondolkodom? (Vagy a 30-12= 18 millió forint lenne kifizethető 50-50 százalékban? Ez esetben tehát 1. tulaj: 3,6 millió + 9 millió Ft, a 2. tulaj részére pedig 8,4 millió + 9 millió forint válna osztalékká?) Előre is köszönöm szíves válaszát!

Tulajdoni hányad osztalékelőleg és osztalék esetén Kérdés

Ügyfelem 2018 januárjában osztalékelőleget kíván felvenni, de májusig az osztalékdöntés napjáig megváltoztatná a tulajdoni hányadot, édesanyjára és saját magára vonatkozóan. Az osztalékelőleg fizetésekor (ahol az arány még 60-40 százalék ügyfelem javára) csak ügyfelem vesz fel előleget, a döntés napján az arány már 96,67-3,33 százalék lesz. Jól gondolom-e, hogy az osztalékdöntés napján érvényes tulajdoni arány szerint történhet az osztalékfizetés, függetlenül attól, hogy az osztalékelőleg fizetésekor az arány ettől eltért? Köszönöm ha válaszolnak, üdvözlettel, CsK

Osztalékfizetés több tagnak Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. és bt. esetében mi a módja annak, hogy a tagok nem egyenlő mértékben és nem egyenlő időben vegyenek fel osztalékot? Például 50-50 százalékos tulajdoni hányad esetében hogyan oldható meg, hogy az osztalékfelvétel ne a tulajdoni részarány mértékében, illetve ne ugyanabban az időpontban történjen meg? Például egyik tag 2016-ban, a másik pedig 2017-ben vesz fel osztalékot. Ilyen értelemben van-e jelentősége, hogy egy bt. kül- vagy bel tagjáról beszélünk-e? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: S.G.

Katás bt. kültagjának tulajdoni hányadára fizetett jövedelem Kérdés

Katás cég éves adózott jövedelméből a kültag hogyan részesül, ha nem közreműködik? Ha kap jövedelmet, az hogyan adózik? Van-e valami kötelezettség a jövedelemmegosztására vonatkozóan, például a tulajdoni hányad?

Kapcsolt vállalkozások-e? Iránytű a kérdés eldöntéséhez Cikk

Közeli hozzátartozó cégtulajdonosok társaságai gyakran vannak üzleti kapcsolatban egymással. Két olvasói kérdés apropóján Erdős Gabriella adószakértő válaszai alapján ismertetjük, mikor minősülnek a vállalkozások kötelékeik alapján kapcsolt vállalkozásnak.