6 találat a(z) tűzkár cimkére

Ingatlan tűzkár Kérdés

Új építésű ingatlan, 5 százalék áfa Kérdés

Drágán megfizetik az idei viharszezont a biztosítók Cikk

Az elmúlt tíz évben utoljára 2015-ben fizettek ki többet a biztosítók a május 1 - augusztus 31 közötti viharszezon okozta károkra, mint amennyit idén fognak előreláthatólag, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatgyűjtéséből.

Áfa Kérdés

Az építésiengedély-köteles irodaház építése a vállalkozási szerződésben foglaltaknak megfelelően megvalósult. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv elkészült, a megrendelő a szerződés szerinti teljesítést elismerte. A kivitelező az átadás-átvétel napjával a végszámlát kiállította a fordított áfa szabályai figyelembe vételével, figyelemmel volt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 72. § (1)-(2) bekezdése előírására, amelynek értelmében az építési-szerelési munka ellenértéke árbevételként akkor számolható el - a számla csak akkor állítható ki, ha a kivitelező a vállalkozási szerződésben meghatározott módon teljesített, és a szerződés szerinti teljesítést a megrendelő elfogadta, elismerte. A teljesítés az átadás-átvételi eljárás lezárultával tekinthető elismertnek a polgári jog szabályok és így az áfatörvény alkalmazásában, valamint számviteli szempontból egyaránt (ekkor derül ki, hogy a megrendelő hajlandó-e átvenni az elkészült munkát, az átadás-átvételről készült jegyzőkönyv is a teljesítés elismerésének dokumentuma, illetve a használatbavétel, birtokba lépés is ezt követően történik), ezért számviteli szempontból ehhez az időponthoz kötődően számolható el az árbevétel a kivitelezőnél, és beruházási költség a megrendelőnél. Az átadás-átvétel napjának éjszakáján tűz miatt jelentős kár következett be az irodaház épületében. A következő évben a tűz helyreállításáról fordított áfa vagy egyenes áfa szabályai szerint kell a számlát kiállítani?

Kár elszámolása Kérdés

Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett 2014 decemberében. Az ingatlan tartozéka volt egy darupálya is, ami a tűz miatt szinte teljesen használhatatlanná vált. Külső szakértők szerint az ingatlanban és az ingatlanhoz épített 5 tonnás darupályában keletkezett kár, az avultságot is figyelembe véve 17 millió forintos, a biztosító értékelése a mérlegkészítésig nem érkezett meg. Mivel a darupálya az ingatlannal összefügg, tehát az épület nélkül nem lehet használni, ezért az ingatlan értéke tartalmazza a darupálya értékét is. Ezért az értékcsökkenést 2 százalékban számoltuk el. A 2014. 12. 31-ei mérlegben a szakértők által megállapított 17 millió forintos összegű kárt terven felüli értékcsökkenésként elszámoltuk, mivel a mérleg készítéséig nem rendelkeztünk a biztosító megállapításával. 2015 augusztusában megérkezett a biztosító által megállapított kárösszeg, ami 19 millió forint volt. A kár összegét 2015. évben egyéb bevételként számoltuk el. 2015. évben az ingatlanon és a darupályán végzett bontási és javítási költségeket beruházásként számoltuk el, és megnöveltük az ingatlan értékét; ez az érték 16 millió forint. A teljes felújítás még nem fejeződött be a 2015. évben. Kérdésem, hogy megfelelő volt-e az elszámolásunk? Kérdésem, hogy a 2015. évben az ingatlanon és a darupályán végzett felújítást el lehet-e számolni a taotörvény 7 § (1) zs) pontja alapján adóalap-csökkenésként, mint ingatlanon végzett felújítást? Várom válaszukat.

Fizetés nélküli szabadság Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég autójavító műhelye tűz következtében kiégett, és a tető teljes egészében leégett. A helyreállítás körülbelül két hónapot (december és január) vesz igénybe, ez idő alatt dolgozni nem tudnak. Kérdésem, hogy a munkáltató a 4 dolgozót elküldheti-e erre az időszakra fizetés nélküli szabadságra? Köszönettel: Buriánné