2831 találat a(z) törvény cimkére
1991. évi LXXIV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
1991. évi LXX. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló 1991. évi XL. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében és 2. §-ának (1) bekezdésében szereplő "1991. november 30-ig" szövegrész helyébe az "1991. december 31-ig" szövegrész lép.
E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
1991. évi LXV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
E törvény - a 42. § (2) bekezdésében, valamint a 43. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével - 1992. január 1. napján lép hatályba. A 43. § (2) bekezdése hatálybalépéséig a Ctvr. 4. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni. A törvénynek a társaságalapítással kapcsolatos rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a törvény hatálybalépését követően megkötött társasági szerződésre (alapszabályra, alapító okiratra) kell alkalmazni.
-(6)
A cégnyilvántartásba már bejegyz...
1991. évi LXVI. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) a következők szerint módosul:
A Tv. 9. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Az Igazgató Tanács ülése határozatképes, ha tagjainak legalább a fele jelen van. A jelenlévő tagok egyhangú határozata szükséges az Igazgató Tanács ügyrendjének elfogadásához, valamint a szakszervezeti tulajdonba tartozó, a 2. § (2) be...
1991. évi LXV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 4. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Törvény előírhatja, hogy egyes tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők.
(4) Ha a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gazdasági társaság a tevékenységet csak ennek birtokában végezheti. Képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha tagjai vagy alkalmazot...
1991. évi LXII. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló, többször módosított 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: ÜTV.) a következő 24/A-24/C. §-okkal egészül ki:
"24/A § (1) Pályázat útján kell betölteni:
a) a Legfőbb Ügyészségen a legfőbb ügyész helyettesi és főosztályvezető ügyészi állásokat;
b) megyei (fővárosi) főügyészségeken a főügyészi és főügyészhelyettesi állásokat;
c) helyi ügyészségeken és a fővárosi kerületi ügyészségeken a vezető ügyészi állásokat,
d) a Katonai Főügyészségen a főosztályv...
1991. évi XLIX. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csődeljárásban, hitelezőkkel való egyezségkötéssel történő rendezése, ha pedig ez nem lehetséges, a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolás útján való megszüntetése és a hitelezői érdekek védelme érdekében a következő törvényt alkotja:
E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást.
A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegy...
1991. évi XLVIII. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény (a továbbiakban: Mt.) 25. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) Az áthelyezett dolgozónak az áthelyezést megelőző munkaviszonyát - a 27/A. § (3) bekezdése kivételével - úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el."
Az Mt. az alábbi 27/A. §-sal egészül ki:
"27/A. § (1) A dolgozót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében...
1991. évi XL. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény IV. fejezetének (35-45. §-ainak) alkalmazását az új szövetkezeti törvény hatálybalépéséig, de legkésőbb 1992. január 31-ig szólóan az Országgyűlés felfüggeszti.
Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra a kisszövetkezetekre, amelyek vagyonukat kizárólag a tagok hozzájárulásaiból szerezték.
Az (1) bekezdés nem vonatkozik az ipari, a lakásépítő és -fenntartó, valamint a takarékszövetkezetekre.
A szöve...
1991. évi XXXVI. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
1991. évi XXIX. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
Az egyesülési szabadság állampolgári jogának védelmében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A munkáltató - törvényben meghatározott kivétellel - a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat (a továbbiakban: tagdíj) a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: érdekképviselet) javára köteles a kérelemben meghatározott összeget átutalni...
1991. évi XXVIII. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
Az elmúlt társadalmi rendszerben hozott döntések következtében tisztázatlanná váltak a munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek vagyoni viszonyai. A jogilag rendezetlen helyzet veszélyezteti e szervek működőképességét és gátolja a szervezkedési szabadság alkotmányos jogának érvényesülését. A helyzet megoldása érdekében az Országgyűlés az alábbi törvényt alkotja:
E törvény hatálya kiterjed az egyesülési jogról szóló törvény alapján nyilvántartásba vett valamennyi munkavállal...
1991. évi XII. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
Az Országgyűlés a társadalmi igazságosságot szem előtt tartva és figyelemmel az azonos jogok és kötelezettségek elvére, valamint a demokratikusan megválasztott Országgyűlés által hozott első törvény szellemében kimondva, hogy nem részesülhet politikai indokú kedvezményben, illetve juttatásban az, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése érdekében fejtett ki tevékenységet, az egyes nyugdíjkedvezmények megszüntetéséről a következő törvényt alkotja:
Azt a nyugdíjat, amelyet az állami...
1991. évi VI. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
1991. évi IV. törvény Jogszabályok és jogi tartalmak
A munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
A munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek.
Az álláskeresők ellátása so...