34 találat a(z) térítés nélküli átadás cimkére

Közhasznú alapítványnak tartós adomány Kérdés

Térítés nélküli átadás számlájának helyesbítése Kérdés

Térítés nélküli átadás számlázása Kérdés

Térítés nélküli átadás Kérdés

Import szolgáltatás áfa térítés nélküli átvétel Kérdés

Térítés nélküli eszközátadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Dolgozónak szeretnénk térítés nélkül vagy piaci ár alatt, kedvezményesen személygépkocsit átadni. Szeretném tudni, hogy milyen adóterhek lépnek fel a munkáltató és a munkavállaló oldaláról, térítésmentes, illetve kedvezményes átadás során? Válaszát előre is köszönöm.

Utalvány átadása vállalkozásnak Kérdés

Ügyfelem gazdasági társaság (kft.) az áfa alanya, a társasági adó alá tartozik. Élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. Ügyfelem partnereinek, azaz vevőinek, akik úgyszintén vállalkozások, nem pedig magánszemélyek forgalomösztönző akciót tervez. Az akció célja az abban résztvevő szállítók meghatározott vagy teljes szortimentjének forgalomnövelése az akciós időszak alatt és utána, továbbá a kereskedelmi egységek versenyképességének javítása. Az akció ideje alatt a vevők vásáslásaikkal pontokat gyűjtenek. A pontok megszerzése forgalomhoz lesz kötve, tehát a pont beváltásának feltétele a bolti forgalom növelése. A pontokat összesítés után részben az üzleteket fejlesztő berendezésekre, illetve egyéb műszaki cikkekre és utalványra válthatják be. Az utalványokat a Media Marktban lehet majd beváltani. Az utalványok értéke 5000 forint érték alatti és feletti is. Mivel a termékek nem magánszemélyeknek lesznek átadva, hanem adóalanyoknak, így – véleményem szerint – az ügylet térítés nélküli átadásnak minősül. Az utalvány átadásáról nem készül számla, csak átadás-átvételi bizonylat a két vállalkozás adataival, amely után – hogy elismert költség legyen a Tao. törvény 3. számú melléklete alapján –nyilatkozatot kérünk. Kérdéseim: – Jól gondolom-e, hogy az utalványátadás térítésmentes átadás? – Kell-e esetleg áfát fizetni az utalványok után? – Illetékkötelezettség vagy bejelentési kötelezettség keletkezik-e az átadó vagy az átvevő részéről?

Ajándék vagy térítés nélküli átadás? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég tulajdonosa írt egy könyvet és a kiadótól a saját könyvét 500 példányban meg is vásárolta. A tevékenységi körének megfelelően egy részét értékesítette, egy részét pedig (70 darabot) elosztogatott. A kérdésem az lenne, hogy az elosztogatott könyv ajándéknak vagy térítés nélküli átadásnak minősül? Illetve az elosztogatott könyv után milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezett? Ezen felül további kérdés, hogy a "köteles példányokat", a könyvtárnak átadott 6 darab könyvet hogyan kell közölni áfa- és adófizetési szempontból? Várom mielőbbi válaszukat. Köszönettel és tisztelettel: Urbán János

Személygépkocsi térítés nélküli átadása Kérdés

Társaságunk térítés nélkül átad egy személygépkocsit egy magánszemélynek. A gépkocsit 2006-ban vásároltuk, az áfatörvény 124. §-a szerint nem levonható volt. 2017-ben a térítés nélküli átadás során keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Az áfatörvény 87. § b) pontja szerint mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le. Üdvözlettel: Papp Irén

Térítés nélküli átadás Kérdés

Vállalkozásunk (kft.) térítés nélküli átadással egy alanyi mentes alapítványnak fog átadni egy irodaként használt kastély jellegű épületet kb. 2 hektár területtel, alapszabályunk szerint közösségi alap kivezetése terhére, átalakulás miatt. A felértékelt piaci érték 34 100 ezer Ft, melyből a telek 7 600 ezer Ft. Ez az épület telekmegosztással kerül kivételre (átadásra) a kft. telephelyéből. Az épület 1977-től a tulajdona a kft.-nek, illetve a jogelőd szövetkezetnek. Az épület könyv szerinti értéke nulla. Felújítás miatti ráaktiválás 1983-ban volt utoljára (központi fűtés). A kft. és a jogelőd szövetkezet tevékenységei között nem szerepel az ingatlanértékesítés. A kérdésem arra irányul, hogy ezen térítés nélküli átadás esetében meg kell-e fizetnie az általános forgalmi adót a kft.-nek? Válaszukat előre is köszönöm.

Térítés nélküli áruátadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy áru térítés nélküli átadása esetén, a pénzügyi teljesítést nem igénylő számlát hogyan kell kontírozni. Legyen szíves az összes lépést leírni: készletről történő kivételezés, áru bekerülési költsége, fizetendő áfa, vevő, vevőszámla kiegyenlítése stb.! Az áfát az átadó fizeti. Köszönöm előre is a segítségét.

Ingatlanáfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bérelt ingatlanon végzett beruházást szeretnénk a tulajdonosnak átadni térítés nélküli átadás vagy értékesítés formájában. Kérdésünk, hogy az ingatlanon végzett beruházás eladása, átadása ugyanúgy kezelendő áfa tekintetében, mint az ingatlanértékesítés, -átadás? A kft. nem választotta az ingatlanértékesítés adókötelessé tételét. Az áfatörvény nem deffiniálja az ingatlan fogalmát. A számviteli törvény 26. § (2) szerint: "Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is". Helyes-e az a következtetés, hogy ha az áfatörvény nem deffiniálja az ingatlan fogalmát, akkor a számviteli törvény meghatározására támaszkodunk, és ingatlannal azonosan kezeljük a bérelt ingatlanon végzett beruházást, ebből következően áfamentesen adjuk át, illetve áfamentesen értékesítjük. Mielőbbi válaszát megköszönve! Tisztelettel: Traumberger Éva

Üzletrész térítés nélküli átadása. Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2015-ben a társaság egyik tagja kilépett a kft.-ből, akinek az üzletrészét a kft. vásárolta meg. Mivel lassan letelik az 1 év, ezt az üzletrészt a társaságban bennmaradó tag térítés nélkül kapja meg. Kérdésem az lenne, hogyan kell ezt a könyvelésben technikailag kivitelezni és mi ennek az adóvonzata? Válaszát köszönöm. Bognárné

Szálláshely biztosítása alapítványnak Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tulajdonában lévő ingatlanát milyen módon adhatja ki egy alapítványnak? Az alapítvány önkéntes segítőinek szervezne több héten át tábort ottalvással, étkeztetéssel, programokkal. Milyen adóvonzata van ennek a bérbeadó és az alapítvány részéről? A kft. részéről ez történhet térítés nélküli átadás keretében? Amennyiben igen, az áfáját meg kell fizetni? Köszönettel: Lívia

Fordított áfás kérdések Kérdés

Az alábbi fordított árfás kérdésekben kérném állásfoglalását: 1. Adott „A” és „B” Kft., mindkét cég áfás. Osztatlan közös tulajdonukban van egy telek, amelyből 15 darab építési telket alakítanak ki a közlekedő utakkal együtt . A telkek és az utak 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal szerepelnek a kialakítás utáni telekkönyvi kivonaton. Az utak szilárd burkolatát és az alattuk elhelyezkedő közművezetékek megépítését „A” Kft. finanszírozta. Befogadta az áfás anyagszámlákat, és kifizette a kivitelező cég felé a fordított áfás építési-szerelési számlát. A költségek fele „B” Kft.-t illeti, ezért A” Kft. tovább kívánja számlázni a bekerülési összeg felét közvetített szolgáltatásként „B” Kft. felé. A kérdésem az, hogy fordított vagy egyenes áfás számlát állítson-e ki? A telkek értékesítése áfás lesz, az utakat és a közműveket szerződés alapján térítésmentesen át kell adniuk az önkormányzatnak. Kérdésem, hogy a térítés nélküli átadásnak lesz-e valamilyen áfavonzata? 2. Vasanyag-kereskedés (havi áfás) tévesen egyenes áfával állított ki vevőjének számlát. A hiba észlelésekor, két hónappal később kiállítja a helyesbítő számlát (áfás tétel mínusz, fordított áfás tétel plusz), és visszafizeti a korábban felszámított áfát. Kérdésem, hogy a helyesbítő számla miatt önellenőrizni kell-e az eredeti időpontban benyújtott áfabevallást, vagy helyesbítő tételként kell bevallani?