22 találat a(z) szerződésmódosítás cimkére

A nap kérdése: kell-e módosítani a munkaszerződést a minimálbér-emelés miatt? Cikk

Az éves minimálbér növekedése miatt szükséges munkaszerződést módosítani, vagy elegendő a béremelési értesítők kiküldése? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

Szabályos számlakiállítás folyamatos teljesítésű szolgáltatást végző katás bt. esetén Kérdés

Távmunka veszélyhelyzet alatt és után Kérdés

Így lehet és kell módosítani a munkaszerződést Cikk

Számos körülmény miatt szükség lehet a munkaszerződés módosítására. Ilyen lehet például a gazdasági válság következtében szükségessé váló munkaidő-csökkentés vagy éppen a munkaidő emelése, illetve a bérezés változtatása. Ez utóbbi a gyermekgondozási szabadságból visszatérő munkavállalók vonatkozásában mindenképpen felmerülő szempont. Cikkünkben a munkaszerződés módosításának lehetséges, illetve kötelező eseteit mutatjuk be.

Munkavisszonyból származó jövedelem az ügyvezető részére mennyi lehet Kérdés

Fióktelepek közti számlázás – áfa kérdés Kérdés

Török munkavállalók Magyarországon Kérdés

Alanyi mentes egyéni vállalkozó költségelszámolása 2020. 07. 01-jétől Kérdés

Fontos kérdés járvány idején: csökkenthetik a fizetésemet? Cikk

Sokféle munkáltatói reakciót láthatunk a napokban arra vonatkozóan, hogyan éljék túl a vállalatok a jelenlegi koronavírus okozta meglehetősen nehéz gazdasági helyzetet. Sajnos még a végét sem látva bizonytalan nagyon sok vállalat helyzete a bejelentett rendeletek, intézkedések ellenére is. Az egyik jellemző reakció, amit hallani lehet számos helyről, a munkavállalók bérének a csökkentése. Kérdés, megteheti-e ezt a munkáltató?

Önkormányzati munkakör módosulása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gyedről térne vissza a munkavállaló az önkormányzathoz dolgozni. Távolléte alatt felvettek egy hölgyet a helyére, de módosult a feladatköre, 3 helyett 6 község ügyintézését kell ellátnia ugyanazért a bérért. A visszatérő munkavállaló munkaköre 3 községre szólt. Kérdésem az lenne: a visszatérő munkavállaló munkakörét módosíthatják-e egyoldalúan bérnövekmény nélkül? Válaszát előre is köszönöm.

Törölt adószámú cég munkát végzett Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem telephelyének bővítéséről egy katás egyéni vállalkozó kiviteli tervet készített, és a számlája könyvelésekor derült ki, hogy már több hónapja törölték az egyéni vállalkozó adószámát, így a számla teljesítés dátuma is a törölt időszakba esik. A számlát nem fogadtuk be, és a vállalkozó két opciót kínált fel. Vagy egy másik vállalkozásából számlázza ki a teljesítményt, ahol ügyvezető-tulajdonos, és a teljesítés dátumán a cég már létezett, működő volt, tevékenységi körébe passzol a szolgáltatás, vagy egy újonnan alakított katás bt.-ből számlázna, ahol ő a beltag és ügyvezető. Én az első megoldás felé hajlok, mert a másodiknál nem létezett még a cég a teljesítés pillanatában, de egy megerősítést szeretnék kérni, hogy az első megoldás egy szerződésmódosítással szabályos tud-e lenni? Köszönettel

Számlázás a múltra, jelenre, jővőre Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk 1999 óta ingatlanbérleti szerződéses kapcsolatban áll egy szállítócéggel, amely havonta bérleti díjat és rezsiköltséget számlázott ki társaságunk részére. A partner 2012.01.01-től 2017.12.31-ig nem számlázott bérleti díjat és rezsiköltséget társaságunk részére, mert az ingatlanokkal kapcsolatban vita alakult ki közöttünk, majd pert kezdeményezett ellenünk. Az ingatlan folyamatos használata társaságunk részéről azóta is fennáll. A két cég közötti tárgyalások, egyeztetések után szállítópartnerünk 2018.07.31-én új szerződést kötött társaságunkkal, melyben azt is rögzítettük, hogy az 1999-ben kötött megállapodást megszűntnek tekintjük. Az új szerződésben megállapított díj tartalmazza a korábbi évekre (2012.01-2017.12.31.) vonatkozó bérleti díjat, közös költséget és rezsiköltséget, melyet beszámítással rendezettnek tekintettek a felek. Nem tér ki a szerződés a számlázási kötelezettség gyakoriságára visszamenőleges számviteli elszámolására, időszakok számlázására. A beszámítás úgy történik, hogy társaságunk a fenti szállítóval névjegyhasználati díjról 2018.08.01-ei hatállyal 2056-ig új szerződést kötött ugyanazon összegben, mint az előző megállapodásban szereplő múltbeli díjak értéke. Az új szerződés pontjai között szerepel, hogy a névhasználati díj összege tartalmazza a 2009. év óta folyamatos használati díjat is. A két szerződés így pénzügyileg rendezettnek tekintendő, egymással szemben követelés nincs. Kérdéseink a két fél számlázására vonatkoznak. – Társaságunk hogyan és mikorra számláz, áfa szempontjából mely időszakra kell a számlát kiállítanunk? – Helyesen járunk el, ha egy számlát állítunk ki folyamatos teljesítéssel, melyben a számlakiállítás dátuma lesz a teljesítés időpontja, mivel 2056-ig egy összegben számlázunk? – A partnerünktől is egy számlát fogadhatunk be, vagy a múltbéli időszakra vonatkozóan évenként vagy havonként megbontva köteles a számlát kiállítani.(áfa-önellenőrzés stb.)? Várjuk mielőbbi szíves válaszukat. Köszönettel!

Több munkáltató általi foglalkoztatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégcsoport egyik vállalkozásánál alkalmazásban áll egy főállású dolgozó. A foglalkoztatást ezen cégünkben továbbra is szeretnénk fenntartani. A társcégünkkel szeretnénk több munkáltató általi jogviszonyt létrehozni a munkavállalóval. Ennek a gyakorlati kivitelezéséhez kérném tanácsát. Elegendő-e a már meglévő munkaszerződést több munkáltató általira módosítani, vagy meg kell szüntetni, és újat kell kötni, amelyben már az új foglalkoztató is benne lenne? Ha a szerződésmódosítás megfelelő,abban az esetben szükséges-e külön új munkaszerződést készíteni az új munkáltató esetében, vagy a módosítás tekinthető-e egyben új munkaszerződésnek is az ő esetében?

Ingatlanépítés áfájának visszaigényelhetősége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Konkrét esettel kapcsolatban szeretném kérni a tanácsát. Egyik ismerősöm új ingatlan építéséhez igényelte pénzintézeténél a csok-ot és a kedvezményes hitelt. A szerződés megkötésekor még nem volt biztos, hogy fővállalkozóval építtetnek (5%-os áfateherrel), vagy saját szervezésben. Ezért nem kérték az adó-visszatérítési támogatást. Közben véglegessé vált, hogy nem kivitelezővel építtetnek, saját szervezésben elindult az építkezés. Felkeresték a bankot, és szerződésmódosítást kértek, hogy foglalják bele az adó-visszatérítési támogatás igényüket is. (Eddig még a bank semmit nem folyósított számukra, most érték el az első folyósításhoz szükséges készültségi fokot.) A pénzintézet megtagadta a módosítást, azt mondták, erre nincs már lehetőségük, mert a szerződést aláírták. Abban kérem a tanácsát, hogy erősítse meg, valóban nincs módosítási lehetőségük, s ha így van, van-e más mód az építkezési költségeket terhelő 27 százalékos áfa más módon történő visszaigénylésére? Köszönettel: Vági Zsuzsanna

Tárgyieszköz-értékesítés Kérdés

Bérleti szerződés alapján egy pótkocsit a fuvarozó vállalkozásunk egy másik vállalkozás használatába adta. Évek óta fizetik a bérleti díjakat, számla ellenében, azonban a legutolsó számlánkat nem fizették ki, azzal indokolták, hogy megállapodás született a két vállalkozás tulajdonosai között, hogy 18 ezer eurót fizetnek ki, és a tulajdonukba kerül a pótkocsi. Elégséges-e a szerződésmódosítás? Hogy részletre vételről és nem bérleti szerződésről kellett volna a számlákat kiállítani? Hogyan tudjuk a már kibocsátott és kifizetett vevői számláinkat helyesbíteni? Mikor kell ebben az esetben az adásvételi szerződést kiállítani? Lehet-e kompenzálni a már megfizetett bérleti díjak összegével az adásvételről kiállítandó számlát? Tisztelettel: Vajda Sándorné