58 találat a(z) rendezvényszervezés cimkére
Rendezvényszervezés áfája
Kérdés
Adott egy önkormányzat által alapított kft., amely az EU-tól kap pályázaton nyert támogatást arra, hogy munkavállalóknak ajánlja, XY munkahely miért jó, az adott település miért jó. Azonban a kérdés, hogy az ilyen rendezvények kölségeinek áfája levonható-e? Bevétele ebből nem származik a kft.-nek. Költségek között gondolok például eszközökre, szoftverekre, bútorokra, telefonokra, szkennerre, nyomtatóra, projektorra, irodabérleti, közüzemi díjra. TANULMÁNYOK – ezt különösen kiemelném, mert nem kis összegről lenne szó – bérköltség, szállás, repi, ezek természetesen áfalevonásra nem jogosító költségek. A hangsúly a fentebb felsorolt költségeken van. És a lényeg, hogy ebből a tevékenységből a kft.-nek bevétele nem származik. Segítségét előre is köszönöm.
Rendezvényszervezés áfa- és adókötelezettség
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Szíves tájékoztatásukat szeretném kérni az alább részletezett ügylet adókötelezettsége tekintetében. Konferencia, kereskedelmi bemutató és céges rendezvények szervezésével foglalkozó áfaalany gazdasági társaság (továbbiakban: vállalkozó) vállalkozási szerződés keretében lát el rendezvényszervezési feladatokat más gazdasági társaságoknak, civil szervezeteknek és egyéb intézményeknek (továbbiakban: megrendelő). A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó megszervezi a rendezvényeket a megrendelő igényei szerint. A megrendelői igények a rendezvényen részt vevők szállásának biztosításától, az élelmeztetésükön át (étel-ital biztosítása anyag és árubeszerzés útján, éttermi szolgáltatás alvállalkozó bevonásával), akár szabadidős programok szervezéséig is terjedhet (koncertek, előadások). A rendezvények minden esetben a megrendelők üzletpolitikai, gazdasági, társadalmi vagy egyéb céljait szolgálják. 1. Levonásba helyezheti-e a vállalkozó az áfatörvény 120. és 125. §-ai értelmében a beérkező számlák áfatartalmát az étel-italbeszerzések, a vendéglátó-ipari, valamint a szórakoztatási célú szolgáltatások tekintetében? 2. Ki minősül az étel-italfogyasztás, vendéglátási, szórakoztatási célú szolgáltatások után az egyes meghatározott juttatásnak minősülő adókötelezettségek kifizetőjének? A vállalkozó vagy a megrendelő? Kit terhel az egyes meghatározott juttatások után adó- és járulékfizetési kötelezettség? A vállalkozót vagy a megrendelőt? 3. Átháríthatja-e a megrendelő az egyes meghatározott juttatások utáni adó- és járulékkötelezettséget a vállalkozóra? 4. Miben és mennyiben befolyásolja a szerződési és számlázási gyakorlat az 1-3. pontokat a. amennyiben a vállalkozó a szolgáltatásról „rendezvényszervezés” megnevezéssel egy tételt számláz? b. amennyiben a vállalkozó a szolgáltatásról „rendezvényszervezés” megnevezéssel egy tételt számláz, azonban a számla részét képező melléklet tételesen tartalmazza a rendezvény során felmerült költségeket? c. amennyiben a vállalkozó külön tételként számlázza a szerződés szerinti „rendezvényszervezés” összegét és az egyéb tételeket, mint „étel-italfelhasználás”, „vendéglátás”? A 2. és 3. pontra vonatkozó kérdésünkre a számlázási gyakorlattól függetlenül, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az alábbi, kötelező jogi erővel nem bíró, szakmai véleménynek minősülő tájékoztatást adta: „Az adókötelezettségek teljesítése a kötelezettől nem vállalható át, az Art. 35. § (1) bekezdésében foglalt általános szabály alapján az adót annak esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra a jogszabály kötelez. Az Art. 36. §-a kizárólag arra ad lehetőséget, hogy az adózó adótartozását más átvállalja, illetve a Ptk. szerint kezességet lehet vállalni az adó megfizetéséért. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdése szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősülő reprezentáció esetében az adókötelezettségek a kifizetőt terhelik. Az Art. értelmező rendelkezései alapján kifizetőnek az a belföldi illetőségű jogi személy minősül, amely adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja útján teljesíti. Tekintettel arra, hogy a reprezentáció keretében biztosított vendéglátás és egyéb szolgáltatások juttatására a megrendelő tevékenységével összefüggő rendezvényhez, eseményhez kapcsolódóan került sor, ezért a közterheket az Szja tv. 69. §-ában foglalt rendelkezések szerint a kifizetőnek minősülő megrendelőnek kell megállapítani, bevallani és megfizetni, függetlenül attól, hogy ezekben a szolgáltatásokban a rendezvényszervező vállalkozás útján részesülnek a magánszemélyek.” Ezen tájékoztatás fényében, tisztelettel kérem Önöket, hogy a feltett kérdéseinkre vonatkozó válaszukat a számlázási gyakorlat, (tételesen külön, vagy egy összegben), a kifizetői alanyiság (megrendelő vagy vállalkozó), valamint a költségek számviteli elszámolása tekintetében (anyag, áru, alvállalkozói teljesítés, közvetített szolgáltatás vagy személyi jellegű egyéb kifizetés) törvényi hivatkozással is lássák el. Köszönettel!
Rendezvényszervezés
Kérdés
Tisztelt Cím! Érdeklődni szeretnék hogy ha egy kft. bővíteni szeretné a tevékenységi körét rendezvényszervezéssel (8230 teáor), ahhoz kell e szakképzettséget igazoló bizonyítvány? Köszönöm. Üdv Éva
Közhasznú tevékenységi kör áfabefizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy közhasznú nonprofit kft., akinek a tevékenységi körei között a rendezvényszervezés közhasznúként van nyilvántartva. A társaság alapvetően áfakörös. Kérdésem: 1. ) Amennyiben rendezvényszervezésre állít ki számlát, abban az esetben be kell-e vallania ezen árbevétel áfatartalmát ? 2.) Közhasznú státusza miatt eltekinthető az áfa befizetésétől? 3.) Közérdekű jelleg mit takar a jogszabály által előírt előírások tekintetében?Várom megtisztelő válaszadását!
Rendezvényszervezés – szja, eho
Kérdés
Ügyfelem több hónapig tartó rendezvény szervezésére kapott megbízást. (A rendezvények célja duális felsőoktatás megismertetése az érdeklődőkkel.) A rendezvényeken – nyílt nap, workshop, nyári egyetem, roadshow, konferencia, tábor, verseny – a szervezők számára egyenruhát és a feladatuk ellátásához szükséges eszközöket biztosít megbízóm. (Például tollak, nyakszalagok műanyag tokkal, stb.). A vonatkozó jogszabályok és ebben a témában megjelent állásfoglalások alapján ezeknél a kiadásoknál nem merül fel szja- és járulékfizetési kötelezettség. A rendezvények résztvevőinek biztosított étel, ital, illetve az üdvözlőcsomagok, mint meghatározott juttatások után a kifizető megfizeti az szja-t és az ehót. A rendezvényeken különféle szakmai versenyek is megszervezésre kerülnek, ahol csapatokban és egyénileg is versenyezhetnek a jelentkezők. A versenyeken logózott vászontáskában a résztvevőknek a feladatok elvégzéséhez biztosítanak pendrive-ot, amelyen a verseny feladatok találhatóak meg, ezen túl íróeszközöket, mappákat, felíró lapokat, a feladatok elvégzéséhez szükséges tárgyakat. Ezek a verseny lebonyolítására szolgáló és a magánszemélyek részére átadott eszközök képeznek-e szja- és járulékalapot, ha az eszközöket a verseny végén nem gyűjtik be, azokat a magánszemélyek elvihetik? Azon pendrive-ok után, amelyeken a duális képzést bemutató tájékoztató anyag szerepel, kell-e fizetni szja-t és ehót, ha azt az érdeklődök megkapják?
Közvetített szolgáltatás
Kérdés
Kft. rendezvényszervezéssel foglalkozik. Ennek keretében termet bérel, illetve az eseményen (melynek megszervezésére felkérték) étel-ital fogyasztás is felmerül. A terembérletről és az étkezésről is számlát kap, melyet közvetített szolgáltatásként kezelünk és ezt így is számlázza tovább (tehát a számlára ráírja, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz). Kérdésem, hogy ez így jó-e, illetve a rendezvényszervező kft. a számlából, melyet az étkezésről kap, az áfa levonható-e? Köszönöm!
Pálinkafőzés és kóstoltatás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Nemrég alakult cég pálinka látványfőzdét nyitott. Tavaly a vásárolt gyümölcsöt lefőzette, a kész pálinkákat a főzde adóraktárából értékesítette. Év közben anyagköltséget számoltunk el, év végén saját termelésű készletet könyveltünk leltár alapján. Áprilisban megkapta az összes engedélyt, a pálinkákat áthozta a saját telephelyére, ahol a főzde van, innentől ott főz és értékesít is. A kérdésem, hogyan kell könyvelni a pálinkafőzést és -értékesítést? Kóstoltatással is foglalkozik a cég. Elég feltüntetnie a számlán, hogy rendezvényszervezés italfogyasztással? Elszámolhatja-e a pálinka mellé adott vizet anyagköltségként? Előre is köszönöm! Szilvia
Hosztesz kölcsönbe adása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Rendezvényszervezéssel foglalkozik az egyik cégünk. Rendelkeznek egy hoszteszállománnyal, akik főleg diákok. Ezek a hoszteszek nem alkalmazottai a cégnek. A rendezvényszervező cégtől kérnek hosztesz munka segítséget. Szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben a hoszteszek kiközvetítése a megrendelővel fordított adózás hatálya alá esik? Köszönöm válaszukat. Üdvözlettel. Gold Judit
Reklámadó rendezvényszervezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk rendezvényszervezéssel foglalkozik. Ennek keretében valamely cégnek, mint megrendelőinknek, a termékeit népszerűsítjük. Ehhez igénybe veszünk például molinogyártást, terembérlést, kisebb értékben valamilyen reklámtárgyak gyártását, melyeket a helyszínen osztogatunk, stb. A megrendelő felé pedig rendezvényszervezésről számlát állítunk ki. Szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben mi vagyunk az alanyai a reklámadónak, és amennyiben igen, akkor a számlára rá kell írnunk a nyilatkozatot? Valamint az igénybe vett szolgáltatások esetében, nekem figyelnem kell-e arra, hogy a molino, a nyomtatás, stb számlán rajta legyen a nyilatkozat? Ha nincs rajta, és alanya vagyok az adónak, akkor az adóalapomat meg kell növelnem? Avagy nekem az 500 millió forintos határba a kimenő és a bejövő számlák összege együttesen beletartozik? Válaszát előre is köszönöm!
Rendezvényszervezés elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tevékenységének profiljához kapcsolódó tudós születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett, ünnepi ülést támogatott. Az üléshez kapcsolódó meghívóban ismertetett program szerint négy előadásra, és egy emlékérem átadására került sor. A meghívó szerint név szerinti felsorolással említették meg az ünnepség végén tartott állófogadást támogató cégeket, így a szóban forgó kft.-t is. A kft. és a rendezvényszervező cég közötti szerződés rendezvényszervezési feladatok ellátásáról szól. A teljesített szolgáltatásról áfás számlát állítottak ki, amelyen rendezvényszervezés a gazdasági esemény megnevezése. Étel-italfogyasztás nincs külön felsorolva, a meghívóból derül ki, hogy állófogadás zárta a rendezvényt. Kérdésem a gazdasági esemény adójogi helyes megítélésére irányul. A kft. a fenti számla értékét igénybevett szolgáltatásként számolhatja el, és nincs járulékvonzata, vagy felmerül szja- és ehofizetési kötelezettség, és reprezentációként számolandó el? Válaszát előre is köszönöm!
Karácsonyi rendezvény
Kérdés
Cégünk idén is szervez a dolgozóknak karácsonyi vacsorát. A szervezést egy rendezvényszervező cég intézi. A számla mellékleteként részletezésre kerül, mely elemekből tevődik össze a fizetendő összeg, de a számlán egy soron "rendezvényszervezés" címén kerül feltüntetésre. Azt szeretném kérdezni hogy a terem bérleti díja, a technikai eszközök, illetve a szervezés díjából az áfát levonhatjuk-e, vagy ebben az esetben mindent bruttó módon kell könyvelni és nem vonható le áfa? Köszönettel,
Külföldi rendezvények
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk különböző rendezvényekre belépőjegyek értékesítésével foglalkozik bizományosi szerződés keretében. Az eladott jegyekről számlát állítunk ki a vevőinknek, majd ugyanezekről a jegyekről bizományosi díjjal csökkentett számlát kapunk a szervezőktől, így a nyereségünk az ügyleten a bizományosi díj. Előfordul, hogy a rendezvényt külföldön rendezik meg, és ezzel kapcsolatos a kérdésünk. Az áfatörvény szerint ugyanis, ha jól tudjuk, ebben az esetben a teljesítési hely a rendezvény helye, vagyis külföld, és ez az ügylet a magyar áfatörvény hatályán kívüli értékesítésnek minősül. A kérdésünk, hogy milyen számlát kell kiállítanunk a vevőinknek a megvásárolt jegyekről külföldi rendezvény esetén? Áfamenteset, vagy pedig be kell jelentkeznünk az illetékes külföldi adóhivatalhoz (kérnünk kell külföldi adószámot), és fel kell számítanunk a számlában az adott országban érvényes áfát? Van-e a számlázásban különbség, ha belföldi magánszemély, belföldi adóalany, külföldi magánszemély, külföldi adóalany a vevőnk? Melyik esetben, hogyan kell számláznunk? A szervező által levont bizományosi díj felveszi a belépőjegyek áfakulcsát? Van-e áfa szempontjából különbség, ha a szervező (tehát, aki megbízza cégünket a jegyek értékesítésével) külföldi, vagy ha belföldi adóalany?
Rendezvényszervezés elszámolása
Kérdés
Kedves Szakértő! Cégünk rendezvényszervezéssel is foglalkozik. A rendezvényen étel-ital szolgáltatás történik, amiről áfás számlát kapunk. Levonható-e az étel-ital fogyasztás áfája abban az esetben, ha ezt mi áfásan továbbszámlázzuk egy harmadik cég felé? Természetesen bevételként és fizetendő áfaként is elszámoljuk a könyvelésben. Köszönjük válaszukat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
