63 találat a(z) részszámla cimkére
Társasházépítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás új építésű társasházat épít. A kivitelezést más vállalkozók közreműködésével végzi. A vevőkkel különböző készültségi fok szerint szerződik az adásvétel tárgyában. A vevők több részletben fizetnek ki részszámlát és előleget a szerződésük szerint. A részszámlák megjelennek nettó árbevételként az adott üzleti évben, míg az előlegek nem. Hogyan lehetséges megoldani a nyereséget terhelő adók tekintetében, hogy a részszámlákkal szerzett árbevétellel szemben még a tárgyévet követő évi végszámlázás és átadás előtt, költséget tudjon felmutatni a vállalkozás a tárgyév végén?
Díjbekérő alapján utalás következménye
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Egyik cégünk szerződést kötött épületbontási munkálatokra. A partnertől az alábbi tájékoztatást kaptuk a tranzakciókkal kapcsolatban: "A szerződés alapján a vállalkozó díjbekérőt állít ki, amely nem tartalmaz áfát. 2 díjbekérő lesz: 2x10 millió forint. A vállalkozó csak végszámlát állít ki, a munka végén, ez fogja tartalmazni a teljes összeget: 41 millió forint+áfát, azzal, hogy ebből 20 millió forint rendezve lett, vagy másképpen 20 millió forint pénzügyi teljesítést nem igényel. Erre csak 2018-ban kerül majd sor, a műszaki ellenőr jóváhagyása (teljesítés igazolása) alapján." Helyesen jár-e el a bontást végző vállalkozó, hogy a díjbekérők alapján utalt összegről sem előleg, sem részszámlát nem állít ki? Jó-e az a megoldás, hogy csak a munkák befejezésekor születik meg az áfás végszámla? Ha nem lesz semmilyen számla az utalásokról, akkor addig követelésként tartom nyilván? Nem merülhet fel például kamatfizetés kérdése? Elég bizonylat ehhez a szerződés? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Tisztelettel: Szentesi Péter Virtus Kft.
Részszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a szerződés úgy szól egy építési beruházásra, hogy több részszámla kerül kibocsátásra egy-egy részfeladat elvégzésekor, és majd a 100%-os készültségnél végszámlát adnak ki, ebben az esetben mi a helyes könyvelési megoldás? Előleg vagy beruházás? Köszönettel.
Fejlesztési tartalék és beruházási adókedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság két év viszonylatában kivitelezővel végeztet egy nagy éttermi beruházást. A kivitelező részszámlát bocsájt ki 2017-ben, a projekt 2018-ban fog befejeződni. Amennyiben 2018-ban szeretnénk kisvállalkozói adókedvezményt erre igénybe venni, vagy fejlesztési keretből leírni, akkor lehetőség van-e erre 2018-ban, tekintve, hogy részszámla már benyújtásra került 2017-ben? A részteljesítés a beruházási számlán van. Esetleg a részteljesítésekre vegyünk igénybe kedvezményt 2017-ben? Köszönöm válaszukat.
Ingatlanértékesítés – részszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság ingatlanértékesítéssel foglalkozik. A vevők magánszemélyek. Abban az esetben, ha az adásvételi szerződésben az ingatlan vételárának kifizetését több részletben határozták meg, helyes eljárás-e, hogy az egyes részletekről az értékesítő társaság részszámlát állít ki? Amennyiben ez helyes, úgy az utolsó vételárrész megfizetéséről a végszámla kiállításánál a teljes ingatlanvételárat fel kell tüntetni a végszámlán, és levonni belőle az egyes részteljesítéseket? Könyvelési szempontból, ha az értékesítés éven túl nyúlik, és a birtokba adás a teljes vételár megfizetése esetén történik majd meg (ami már a következő évet érinti), helyes eljárás-e, hogy előlegként tartjuk nyilván a befizetett összeget? Válaszát előre is köszönöm!
Részszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni abban, hogy 150 millió forint értékű technológiai rendszer (amely 11 gépegységre bontható részből áll) esetében az áfatörvény szempontjából elfogadható-e, hogy a szerződés 35-45 millió forint részszámlázási lehetőséget fogalmaz meg, és 75 millió forint a végszámla értéke. Természetesen a vállalkozó is a szerződésnek megfelelően ilyen összegekről nyújtja be a részszámláit. Nem nevez meg konkrét eszközt a számlán, mivel a rendszer részét képező eszközök szerződés szerinti értéke alapján a 35-45 millió forint nem konkretizálható. Kérdésem lényege, hogy eszköznevesítés nélkül jelen esetben helyes-e azon részszámla, amelyen az alábbi szöveg áll: 2017....kelt szerződés szerinti részteljesítés? Várom mielőbbi válaszukat, amelyet előre is köszönök.
Fordított áfás előleg részletekben történő visszafizetés elszámolás és bevallása a vevőnél
Kérdés
Költségvetési szerv építés-beruházásra kötött szerződést. A költségvetési szerv az áfát arányosan igényelheti vissza. A szerződés alapján a szállító előleget kért és a kapott, amelyet hat részszámlában (havonként egy számla) kell rendezni ez éven belül. A beruházás befejezése, a végszámla 2018 decemberében lesz aktuális. A vevőnek az előleg után meg kell-e állapítani, bevallani és megfizetni az áfát? Az áfafizetés csak az előleg részletekben történő visszafizetésekor (részszámla alapján kevesebbet kell fizetni) merül fel?
Vállalkozói szja-előleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Korábban volt egy kérdésem az egyéni vállalkozói szja-előleg számítás témakörben. Köszönöm a válaszát, újabb kérdés merült fel ez ügyben: A tárgyi eszköz vásárlás szándéka fennáll a 2017-es évben, melynek összege nagy összegű gépvásárlás, több tízmillió forint értékű. A 2. negyedéves vállalkozói szja-előleg számításánál figyelembe vehetem-e kisvállalkozói kedvezményként a teljes tárgyi eszköz értékét, ha a következő dokumentumok állnak rendelkezésemre: Részszámla esetében (a részszámla mögött van egy szerződés a teljes tárgyi eszköz összegéről és részletezve van, hány darab részkifizetés lesz a 2017. évben erre a tárgyi eszközre). Köszönöm szépen válaszát.
Ingatlan áfamértéke
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: magánszemély generálkivitelezési szerződést kötött egy építőipari vállalkozóval a saját tulajdonában lévő építési telken olyan egylakásos lakóingatlan építésére, melynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert. Szerintem ebben az esetben az áfa mértéke 5% az áfatörvény 3. mellékletének I/51 pontja és a 10. paragrafus d) pontja alapján, mert ebben az esetben ez termékértékesítésnek minősül. A fentiek alapján a részszámlákat a kedvezményes áfakulccsal állítottuk ki. Most szeretném az anyagbeszerzés és az eladás különbözetéből adódó áfát visszaigényelni. Kérdezném, hogy helyesen jártam-e el?
Ingatlan adásvételének helyes számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanforgalmazó cég eladja egyik ingatlanát. Az adásvételi szerződést már megkötötték, de a vételárat a szerződés szerint a vevő több részletben fizeti meg, egy éven belül. Mikor és hogyan kell ilyen esetben a számlát kiállítani? Kötelező-e az adásvételi szerződés aláírásakor a teljes vételárról kiállítani a számlát? Lehetséges-e a részletek megfizetésekor előleg- vagy részszámlát kiállítani?
Import beszállító részszámlái
Kérdés
Helyes-e az alábbi eljárás? A részszámlák az azon szereplő adott napi árfolyamon kerülnek rögzítésre. A végszámlán szerepel a teljes devizás érték, melyből levonták a korábbi kifizetett részszámlákat és a maradvány devizaérték kerül az aktuális árfolyamon könyvelésre mint végszámla. Így például 3 féle árfolyamon kapott számlák együttes értéke adja a teljes aktiválandó beruházás értékét. Vagy a végszámla árfolyamán kell szerepeltetni, aktiválni egy pályázatnál? És a korábbiakat visszavontnak tekinteni?
Ingatlanértékesítés áfateljesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanberuházó saját tulajdonú újépítésű társasházat épített. A lakások, hozzá tartozó kocsibeálló, tároló értékesítése most kezdődik meg, műszaki átadás még nem történt meg. Adásvételi szerződés szerint a vevő előlegeket (vételárrészeket) fizet meghatározott időközönként, az utolsó rész megfizetését követően történik meg a birtokba adás, illetve a földhivatali bejegyzés is. Kérdésem a következő: előleg (vételárrész) esetén az áfateljesítés napja a pénzügyi teljesítés napja is lesz egyben? Van-e különbség az előleg, illetve a vételárrész között, hiszen tulajdonjog csak az utolsó rész megfizetését követően keletkezik. Megfelelően járunk-e el, ha az aktuális előlegről (vételárrészekről) díjbekérőt állítunk ki, majd az összeg bankszámlára beérkezésének napjával - mint teljesítés napjával - állítjuk ki az előlegszámlát (részszámlát)? Vagy a szerződés szerint esedékes fizetési határidővel, egyben teljesítés napjával állítsunk ki számlát a vételárrészről? Az utolsó vételárrész megfizetését követően történik meg a birtokba adás. Az áfatörvény szerint áfateljesítés napja a birtokba adás napja, vagy a földhivatali bejegyzés napja, amelyik előbb teljesül. Itt helyesen járunk-e el, ha az utolsó vételárrészről díjbekérőt állítunk ki, a számlázást pedig a birtokbaadást, illetve földhivatali bejegyzést követően (hiszen ennek pontos napját előre nem tudjuk)? Válaszát előre is köszönöm.
Helyes számlázási gyakorlat
Kérdés
2015. 10. 19-én a következő kérdést tette fel egy olvasó: "Kedves Szakértő! Köszönöm, hogy megerősítette elképzelésemet, de még mindig nem derült ki számomra a kérdésem lényege: Hová van ez így leírva? Ugyanis ha sehová, akkor akár a partnernek is igaza lehet, és ez pusztán egy szokás... Válaszát köszönöm." Ez érdekelne engem is.
Időszaki elszámolású ügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét abban, hogy időszaki elszámolású ügyletnek minősül-e, ha kőműves egyéni vállalkozási szerződés alapján elvállal egy kőműves szolgáltatást (például egy épület betonozását, falazását stb.)? A szolgáltatás készültségi fokától függően részszámlákat bocsájt ki. A számlák helyes kiállítása (teljesítési idő, fizetési határidő) miatt aggódunk. Köszönjük a segítséget.
Helyes számlázási gyakorlat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Befogadtuk egy üzleti partnerünk számláját, aki egy megállapodott munkát két részszámlában számlázott le. Ez így jó is, megállapodásunk alapján joga volt részszámla kibocsátására. Azonban a partner a második részszámlát (mely tehát a munka utolsó fázisának leszámlázása – más körülmények között végszámlának mondanám) úgy állította ki, hogy feltüntette a számlán a teljes szerződésszerű összeget, melyből levonta a számlán az első részszámla összegét, és így kapta meg a kiegyenlítendő különbözetet, mely nyilván összegében helyesen a maradék tételt tartalmazta. Felhívtuk a partner figyelmét arra, hogy a számlázási gyakorlata helytelen, mert a végszámlából csak az előlegszámlákat lehetne levonni (ha egyáltalán lennének), a részszámlákat nem. Ezeket csak egymás után ki kell állítani, és semmit sem kell levonni semmiből a részszámlázás esetén. A partner elfogadta a véleményünket, de megjegyezte, hogy ez pusztán egy ilyen gyakorlat, náluk eddig máshogy szokták, úgy, ahogy ő csinálta, összegileg meg úgyis mindegy. Elgondolkodtam ezen, és kérném, adja meg nekem, hogy hol van az feltüntetve, hogy a legtöbbünk által helytelennek ítélt gyakorlat valóban helyes? Vagy én látom rosszul az esetet? Hiszen végeredményét tekintve igaza van a partnernek, nem változtat semmin ez a (számomra) furcsa gyakorlat. Köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
