76 találat a(z) piaci érték cimkére
Szja üzletrészek cseréjekor
Kérdés
Kedves Szakértő ! Két magánszemély keresztben tulajdonolja 20 százalékban a két kft.-t. Tehát Ágnes tag 20 százalékban az F Kft.-ben, István tag 20 százalékban a B Kft.-ben. Most elcserélik az üzletrészeiket. Ez a csere, ha jól gondolom, egy vétel és egy eladás, mindkét félnél. Az szja törvény szerinti szokásos piaci értéket csak a 9. pont F.) alapján lehet meghatározni, mivel a többi nem jöhet szóba. Így például István megszerezte a csere kapcsán F Kft. saját tőke 20 százalékát, plusz az előírt, Ágnes által fel nem vett osztalékra való jogosultságot. (A beszerzéshez kapcsolódó ráfordítástól most térjünk el. ) Kérdésem: 1. István adóalapja mint árfolyamnyereség most a cserénél a saját tőke 20% + előírt osztalék. Helyes? 2. István fel akarja venni az előírt osztalékot, ami Ágnes volt tulajdonrésze alapján most neki jár majd. Osztalékként adózza. Helyes? Ha mindkettő helyes, akkor az osztalék, ami a cserénél meghatározásra került, kétszer adózik. Ez zavar. Azt gondolom, hiba van a jogértelmezésemben. De lehet, ez volt a jogalkotói szándék. Kérem a segítséget. Köszönettel !
Üzletrész piaci értéke, a vételár adózása és számvitele
Cikk
Olvasónk arról érdeklődött, hogy miként határozandó meg egy üzletrész piaci értéke, továbbá hogyan alakulnak az eladáskor szerzett jövedelem közterhei. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
Feles bérlet bizonylatolása II.
Kérdés
A 01. 05-ei, azonos című kérdésemhez kapcsolódóan kérdezném: A felesbérleti szerződés alapján átadott terméket úgy kell a bérlőnek kezelnie, mintha értékesítésről lenne szó, azaz meg kell állapítania a termény – áfát is magában foglaló – piaci értékét, és számlát kell kibocsátania róla. Kérdésem az, hogy ebben az esetben konkrét költség a bérleti díjról nem jelenik meg ebben az ügyletben? Ha jól értelmezem, akkor az összevezetéssel ez az ügylet nulla értékkel zárul. Ha nem így van, akkor kérhetnék egy példát? Köszönöm szépen!
Üzletrészmegváltás
Kérdés
A kft. ügyvezetője 2016. júliusában meghalt, a társaság csak most decemberben választott ügyvezetőt. A tagok megváltanák az örökös üzletrészét, csak a kérdés az, hogy milyen időpontra kell elkészíteni a piaci értéknek megfelelő cégértéket. A problémát az okozza, hogy a cég vagyona - éppen az ügyvezető kiesése miatt - az elmúlt időszakban lényegesen csökkent.
Tőketartalékba behozott ingatlan illetéke
Kérdés
Tisztelt szakértő! Egy magánszemély, aki a kft. tagja, egy tőkeemeléshez kapcsolódóan ingatlant hozna be a kft. tőketartalékába. Kérdésünk, hogy egyrészt ez az ügylet ütközik-e bármilyen jogszabályba (azaz megvalósítható-e), másrészt hogy milyen illetékkötelezettséggel jár (visszterhes vagy ajándékozási), ha piaci értéken történik a tranzakció, illetve ha a piaci érték alatti értéken kerül az ingatlan a kft. tulajdonába (és tőketartalékába)? Válaszukat előre is köszönjük.
Osztalék ingatlannal fizetve
Kérdés
A társaság már korábban elhatározta, hogy az adott év adózott eredményét kiegészítve az eredménytartalékkal (megfelel az előírásoknak, nincs korlát) osztalékként osztják fel a tulajdonosok között. Ezt előírták, de az osztalékot a mai napig nem fizették ki. Az egyik tulajdonos elfogadná a társaság tulajdonát képező ingatlant. Azzal tisztában vagyok, hogy az ingatlan piaci értékét meg kell határozni, de kötelező-e az ingatlan értékbecslése? Ha az ingatlan értéke meghaladja az osztalék szja-val és 14 százalék ehoval csökkentett összegét, akkor a fenti összeget meghaladó részre szintén 15 százalék szja-t kell számolni, és ezt a tulajdonossal szemben kell követelésként előírni (hiszen már nincs miből levonni), és a társaságnak 27 százalék ehót kell fizetni. Helyes-e így? Van-e lehetőség rá, és mi van akkor, ha az osztalékrészen felüli részt a tulajdonos megfizeti? Az egész könyvelése hogyan történik? Köszönettel.
Vételi jog kezelése az áfa rendszerében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás nyílt végű pénzügyi lízingbe vett eszközt. A lízingszerződés lejártával nem kíván élni vételi jogával, azt ingyenesen kapcsolt vállalkozására engedményezi. Az ügylet tehát alapesetben nem tartozik az áfa hatálya alá, hiszen nincs ellenérték. Viszont ők nem független feleknek minősülnek (259. § 13.), és a vételi jog engedményesét mint szolgáltatás igénybe vevőjét nem illeti meg teljes egészében levonási jog. Ilyen esetben a szolgáltatás adóalapját a szokásos piaci ár (255. §) alapján kell meghatározni. Kérdésem arra vonatkozik, hogyan, milyen szempontok alapján lehet meghatározni ilyen speciális esetben a vételi jog piaci értékét? Hogyan alkalmazható az áfatörvény 255. § (1) bekezdése? Ha esetleg nem alkalmazható, akkor a 255. § (2) b) alapján kell a piaci értéket meghatározni? Helyes lehet-e az a feltételezésem, hogy ez utóbbi esetben az áfatörvény szerinti piaci érték nulla lesz, annak okán, hogy a vételi jogról való lemondással semmilyen költség nem merült fel a lízingbevevő (jelen esetben szolgáltatás nyújtó) oldalán? Válaszát előre is köszönöm!
Eszközértékesítés kontra maradványérték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Eszközértékesítés esetén a maradványértéknek milyen jelentősége van? A piaci értéket mi módon kell bizonyítani?
Tárgyi eszközök piaci értékének meghatározása végelszámoláskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolás alatt áll, van a tulajdonában egy gépkocsi, és néhány, már nulla forint értéken nyilvántartott, kisértékű tárgyi eszköz. A kft. tagjai a tárgyi eszközöket maguk kívánják megvásárolni (a végelszámoló is a kft. tagja). Hogyan köteles a végelszámoló a tárgyi eszközök piaci értékét meghatározni, és igazolni, hogy a NAV azokat elfogadja? Konkrét példaként, hogyan igazolható egy gépkocsi piaci ára a NAV számára? Hogyan határozható meg, igazolható például egy 4 éves laptop vagy egy 4 éves mobiltelefon piaci ára úgy, hogy azt a NAV elfogadja?
Ingatlan piaci értékelése
Kérdés
1./ A kft. az ingatlan értékét piaci értéken veszi fel 2015. 12. 31-ével. Az értékbecslést okleveles értékbecslő végezte. Kell-e könyvszakértő? A bruttó értékkülönbözetet külön kell nyilvántartani az értékelési tartalékkal szemben? A növelt ingatlan értékére kell 2016. évben értékcsökkenést elszámolni? 2./ Másik kérdésem bérelt ingatlanhoz kapcsolódik. A bérelt ingatlanon (lakóingatlan) végzett felújítást aktiválta a kft. Az értékcsökkenést 2 százalékban határozta meg. Jó ez így?
Elfogadható-e egy hónappal korábbi részesedés-értékelés?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy I. 31-ei fordulónapú vállalkozás külföldi tulajdoni részesedését jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket. Elfogadható-e a piaci érték alátámasztására a 2015. XII. 31-ei időpontra készített olyan piaci értékelés, melynek érvényességi ideje 1 hónap, azaz 2016. I. 31-ig tart?
Apport
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! A cég tulajdonosa a nevén lévő személygépkocsival szeretné megemelni a jegyzett tőkét. Az személygépkocsi szerzési értéke 900 ezer forint volt. A piaci értéke 1,2 millió forint, melynek értékét a hirdetési portálokról kigyűjtött autók áraival kivánja alátámasztani. Ez megfelelő a piaci érték biztositására? Másik kérdés pedig, hogy a magánszemélynél az apport révén ingóságértékesités történik, azaz a szerzési érték és az eladási érték közötti különbözet szja köteles lenne. De mivel nem haladja meg a 600 ezer forintot, jól gondoljuk-e, hogy nem kell bevallani és megfizetni az adót? Ha értékpapírt vinne be a vállalkozásba, az után mint magánszemély hogyan köteles adózni? Köszönettel Vne
Üzletrészeladás
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Egy belföldi kft.-nek négy tulajdonosa van. Az egyik tulajdonos eladja az üzletrészét a többi háromnak. Az egyik kérdésem az, hogy üzletrész magánszemélyek közötti adásvételénél felmerül-e az illetékkötelezettség? Ha igen, mi az illeték alapja és mértéke? A másik kérdésem az lenne, hogy a magánszemélynél az üzletrész-értékesítésből származó bevétel a piaci érték (eladó üzletrésze/jegyzett tőke szorozva a saját tőkével) vagy a tényleges eladási érték? Az üzletrészt eladó magánszemélynek meg kell fizetni az szja-t a piaci érték és a tényleges eladási érték közötti összegre is, ha a piaci érték a nagyobb? A segítséget előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Eladna, vásárolna üzletrészt? Mindkét ügylet adóköteles lehet
Cikk
Ha a kft. egyik tagja eladja üzletrészét a másik tulajdonosnak, van-e bármilyen bevallási kötelezettsége a társaságnak, vagy a kft.-tagoknak kell számot adniuk adóbevallásukban az ügyletről? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt, kifejtve azt is, hogy mikor, kinek keletkezik adókötelezettsége.
Apport
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. kifejlesztett egy szoftvert. Ezt a szoftvert szeretné apportként bevinni egy másik kft.-be, melynek 50 százalékban tulajdonosa. Megteheti ezt? Az előállítási költség körülbelül 20 millió forint, ezen értéken bekerül a könyvekbe. Az ügyvéd elkészíti a társasági szerződés módosítását, a készítő kft. könyveiből kikerül a szoftver, és átkerül a másik kft. könyveibe. A szoftver piaci értéke több mint az előállítási költség. A másik kft.-ben már piaci értéken szeretnék nyilvántartani. A piaci értéket ki tudja megállapítani, könyvvizsgáló, egyéb szakember...? Áfafizetés keletkezik? Ha igen, mely kft.-nél, az átadónál vagy az átvevőnél? Ha igen, melyik összeg után, az átadó kft. előállítási vagy az átvevő kft. piaci értéke után?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
